Functional food

Az alábbi cikket vitaindítónak szántuk. Magában az írásban is ellentmondások feszülnek. A Functional Food nagyon zavaró, megtévesztő fogalom, a biotermelőknek és fogyasztóknak fel kell venniük a kesztyűt. A cikket megmutatva az azóta elhunyt dr. Sárközy Péter és gyakori szerzőnk, Benda Judit ragadott tollat. Várjuk az Olvasók véleményét. (A szerk.)

Beköszönt a szép, új világ? Az élelmiszeróriások új csodafegyvert találtak ki, a functional foodot. Ezek az úgynevezett funkcionális élelmiszerek, amelyek nemcsak táplálóértékükkel hívják fel magukra a figyelmet, hanem emellett még az egészség ígéretét is tartalmazzák, a jövő étrendjében fontos szerephez juthatnak.

Alapfeltételek: fogyasztói elvárások és magasabb színvonalú termelési lehetőségek. Mindenekelőtt két tényezőt kell kiemelni, ezek alapvetően meghatározzák majd e termékek sikeres fogadtatását. Egyrészt a német fogyasztói felmérések szerint a megkérdezettek háromnegyede előnyben részesíti az egészséges táplálkozást. A fokozatosan emelkedő várható élettartam és az egészségügyi ellátás lehetséges korlátozásai miatt a megelőzés az emberek értékrendjében egyre fontosabb szerephez jut. Másrészt az élelmiszeripar gyártási lehetőségei rohamléptékkel bővülnek. Ennek egyik fontos alappillére a biotechnológia, amely az élelmiszereket új funkciókkal és tulajdonságokkal ruházza fel.

Kirobbanó formában... Az egészség ígérete a szupermarketek polcairól rendszeresen visszaköszön: a 90-es évek közepétől a német piacon is egyre nagyobb súllyal jelenlevő termékcsoportot a fogyasztók lelkesedéssel fogadták. A forgalom nagysága 1997-ben elérte a 300 millió márkát, a tendencia továbbra is felfelé ívelő. A szakértők a következő évekre 15-20 százalékos piaci növekedést jósolnak. Ez a növekedési ütem a többnyire csak stagnáló élelmiszerpiacon különösen felértékeli e termékcsoport gazdasági jelentőségét. Sőt, néhány piaci elemzés meglepő következtetésre „ragadtatja magát”: tíz év múlva a klasszikus és a funkcionális élelmiszerek a piacot fele-fele arányban uralják majd.

Több mint élelmiszer. A nemzetközi Élettudományi Intézet (ILSI) meghatározása szerint a functional food megnevezés olyan élelmiszerre utal, amely egy vagy több testműködésre bizonyítható hatással rendelkezik, a fogyasztók egészségi állapotát javítja, illetve a betegségek kockázatát csökkenti. A normál egészséges élelmiszerrel szembeni különbség abban rejlik, hogy ezek a termékek nemcsak a táplálkozás-élettani betegségek kialakulását gátolják (mint pl. a C-vitamin dús élelmiszerek a skorbutot), hanem ezenfelül más betegségek ellen is – pl. daganatos betegségek – védőpajzsot nyújtanak. E hatás eléréséhez több út is adódik. Az egyik lehetőség, amikor az élelmiszerbe olyan egy-, vagy többkomponensű adalékanyagot keverünk, amelyet az hagyományos esetben nem tartalmaz (pl. omega-zsírsavak a tojásban). A másik módszer, hogy az egészségre pozitív hatású alkotóelemet a természetes mennyiségnél nagyobb koncentrációban alkalmaznak (pl. C-vitaminnal, ballasztanyagokkal dúsított ivólevek). A functional food történetének gyökerei egészen az 50-es évekig nyúlnak vissza, ugyanis ekkor tűntek fel az első vitaminnal „turbósított” élelmiszerek az üzletek polcain. A továbbfejlesztés szempontjából hatalmas előrelépést jelentett, hogy a másodlagos, tehát a vitaminokkal és ásványi anyagokkal szemben másodrendűnek tekintett alkotóelemek kutatása az utóbbi években ugrásszerű fejlődésben ment keresztül. Napjainkban éppen ezen másodlagos (szekunder) növényi anyagok közül kerülnek ki a functional food termékcsoport legígéretesebb szereplői. Szemléletes példa erre a zöld tea catechinje, a paradicsom likopinja vagy a hal omega-zsírsavai.

Jogi értelmezés: tisztázatlan meghatározás és státusz. Németországban a functional foodra még nincs hivatalosan elfogadott definíció. Emiatt ezen élelmiszerek jogi státusza is ingoványos talajon mozog. Németországban ugyanis az „egészséges” jelzőt tilos élelmiszerreklámokban alkalmazni. Kizárólag olyan gyógyszereknél használható, amelyek betegséget gyógyítanak vagy a megelőzést szolgálják. Érthető tehát, hogy az élelmiszeripar prominens képviselői is szeretnék elérni, hogy az egészségre bizonyítottan pozitív hatású élelmiszerek reklámozásánál feltüntethessék a varázsigét: „egészséges”.

Érvek a functional food mellett. A functional foodnak tulajdonított betegség-megelőző hatások közül majdnem mindegyik az ún. civilizációs betegségekkel – mint a szív- és vérkeringési panaszok, emésztési bántalmak, elhízás vagy rák – áll kapcsolatban. A halálesetek döntő többségét ezek a betegségek okozzák, és az egészségügy kasszáját is rendkívül megterhelik. Ezen betegségek kialakulása bizonyos mértékig táplálkozással is befolyásolható. Mégis régi igazság, hogy hiába léteznek az egészséges élelmiszerek, a lakosság többsége továbbra is sokat, túl zsíros és túl édes ételeket fogyaszt. A functional food mellett lándzsát törők azzal érvelnek, hogy a táplálkozási szokások a felvilágosító kampányok ellenére alig változtak. Ezért ésszerűnek tűnhet, hogy bizonyos élelmiszereket olyan alkotóelemekkel dúsítanak, amelyek betegség-megelőző hatással bírnak. A kiegyensúlyozott táplálkozás önmagában nem elegendő. A kívánt hatás eléréséhez bizonyos anyagokból jelentős mennyiségek felvétele szükséges, pl. egyes zöldségfélék esetén ez kilókat jelenthet.

Ellenérzések a functional fooddal szemben. Az ellenzőik úgy ítélik meg, hogy az ezekben az élelmiszerekben alkalmazott vegyületek kutatása még gyermekkorát éli. Így részben nem ismert a befolyásolandó testműködések pontos biokémiai mechanizmusa, illetve a sokféle egészségesnek tartott élelmiszer részletes összetétele sem. Az élelmiszertervezésnek ezen a területen sok ismeretlenes egyenlettel kell szembenéznie. Szintén e termékcsoport gyengéi között tartják számon, hogy a functional food népszerűsége azt sugallja a fogyasztóknak, miszerint akár egészségtelen módon is élhetnek, csak ezután a megfelelő „kiegészítő” terméket kell választaniuk. Nem utolsósorban pedig ezeket az egészségesnek kikiáltott anyagokat hiába állítják elő természetes minta alapján, végső soron az óriáskonszernek alkimista műhelyeinek kutyulmánya. Tehát egyáltalán nem hozhatók összefüggésbe a természettel, amint ezt szívesen sugallják. Ezek a termékek rendszerint erősen feldolgozott élelmiszerek, amelyek csak számtalan izolált táp-, adalék- és segédanyag segítségével állíthatók elő.

Functional food és biotáplálkozás: ellentmondás vagy logikus kiegészítés? Az óriás konszernek laboratóriumaiból kikerülő functional food és a többségében kisebb üzemek által előállított biotermékek – 1999-ben 2%-os összélelmiszer-piaci részesedéssel – között első ránézésre igen erős ellentmondás feszül. Tovább fűzve a gondolatfonalat mégis felfedezhetünk bizonyos hasonlóságokat.

Bioélelmiszer mint a functional food alternatívája. Az óriás konszernek laboratóriumaiból kikerülő functional food és a többségében kisebb üzemek által előállított biotermékek – jelenleg 2 százalékos összélelmiszer-piaci részesedéssel – között első ránézésére igen erős ellentmondás feszül. Tovább fűzve a gondolatfonalat mégis felfedezhetünk bizonyos hasonlóságokat.

Bioélelmiszer mint a functional food alternatívája. A functional food láz ellenzői a biotermékeket kedvező alternatívának tartják. Az ökológiai gazdálkodás irányelvei szerint termelt, természetesnek tekinthető termékeket úgymond az emberek igényeihez igazították.

Természetes termékek functional food szerepben. Mint említettük, a functional food kiagyalói a természetességet tartják szem előtt. Miért ragaszkodunk az utánzathoz, ha az eredetihez is hozzájuthatunk? Az élelmiszerek többségére, amelyek egészséget elősegítő és betegség-megelőző sajátosságainak elemzése a tudósokat, majd az élelmiszertechnológusokat is komoly feladat elé állítják, éppen az jellemző, hogy ezek a biokonyhába szinte örök időtől fogva jelen vannak. Ezek a termékek annyi fontos és a ritka alkotóelemet (vitaminok, nyomelemek, másodlagos beltartalmi anyagok) tartalmaznak, hogy egész nyugodtan functional foodnak is nevezhetnénk őket, pedig a korszerű élelmiszertechnológiával még köszönő viszonyba sem kerültek. Ezt a bioélelmiszer szektornak sokkal jobban ki kellene hangsúlyoznia. A reklám terén azonban ugyanazokkal a nehézségekkel kell szembenéznie, mint a functional food előállítóknak. Tanulmányok sora bizonyítja a zöld tea bizonyos hatóanyagainak rák elleni, a szójában található phytoösztrögének mellrákmegelőző vagy a shii-take gomba immunrendszer erősítő hatását. A kutatási eredmények megléte azonban nem elég a boldogsághoz, a bizonyított egészségi előnyök nem használhatók fel reklámokban. Ha az élelmiszerlobbinak sikerülne ezen a ponton a német jogrendszert „felpuhítania”, akkor ebből természetesen nemcsak a nagyok, hanem a kisebb vállalkozások is hasznot húzhatnának.

A bioélelmiszergyártók felveszik a kesztyűt. Probiotikus joghurt, szabad gyököket „csapdába ejtő” vitaminokkal dúsított gyümölcslevek, algákkal kiegészített jódozott tengeri só, kalciummal turbósított szójatej: a bioélelmiszergyártók is kínálnak hasonló termékeket. A radikális biofogyasztók körében ezek a termékek a convenience („kényelmi”) produktumokhoz hasonlóan negatív megítélés alá esnek. Ebben a szegmensben viszont az előállítók, csakúgy, mint a hagyományos kereskedelemben, magas növekedési ütemmel büszkélkedhetnek. A bioboltok vásárlói köre egyre kevésbé különbözik a szupermarketek fogyasztói rétegétől, végül is az igények határozzák meg a piaci eseményeket. A functional food termékcsoport fejlődése összességében tekintve nem függetleníthető az egészséges táplálkozás irányvonalától. A kérdésre, hogy milyen esélyeket hordoz ez a teljes bioszektor részére, a válasz kézenfekvő...

BioFach Magazin 1999/20 számából
fordította Machács Attila

Vissza