Veszélytelen a raktári molycsapda

A lepkefajok nagy családjába tartoznak a gabonamolyok, élelmiszerbolti raktári molyok, aszalvány-, liszt- és gyümölcsmolyok, az iparban a ruha-, bőripari- és kárpitosmolyok. Ez utóbbiak riasztására a természet adta kőolajszármazékot, a naftalint használják már igen régóta. Ezt azért említem meg csupán, hogy a használata nem mérgező ugyan, de sokak számára kellemetlen szagú. Ezt is ki lehetne váltani azzal a feromon tartalmú diszpenzeres „molycsapdával”, amit a tudomány feltalált, és jó hogy feltalálta.

Ennek lényege: hogy a hím molylepkéket a rajzás (párzás) előtt összefogdossuk a nőnemű feromon kapszulával, amelyik nagy mennyiségű erős illatanyagot tartalmaz. A csapda kirakása után a fiúlepkék odarohannak a csapdához, az illatanyagtól elbódulnak, a ragacsos lapra leesnek és elpusztulnak. Ezért is nevezik ezt a kis szerkezetet szexcsapdának, mert megakadályozza a párzási aktus bekövetkezését.

Előnyei: semmiféle irtószert nem tartalmaz, ezért a környezetre teljesen veszélytelen. A feromon tartalmú diszpenzer 6-8 héten keresztül hatékonyan vonzza a hím lepkéket. A ragasztóanyag hosszú élettartamú. A saját – kb. 3-4 éves – tapasztalatom alapján írom le, hogy ez az idő a duplájára is emelkedhet, amíg a csapda be nem telik. A csapda használatával nagyon elégedett vagyok, ezért másoknak is ajánlom. Nálunk, zárt helyen megszűnt a molylepkék röpdösése. A csapdát lehetőleg pormentes helyre kell kirakni. A molylárvákkal fertőzött élelmiszert meg kell semmisíteni. Természetes igényként merül fel az is, hogy az aszalványokat, dióbelet, lisztet úgy tároljuk, hogy a lepkék ne férjenek hozzá.

Meglepő számomra, hogy az 1985 óta engedélyezett csapda miért nem terjedt el az országban nagyobb mértékben, mert zárt területen télen-nyáron bekövetkezhet a lepkék rajzása egy-egy fertőzött áru megvásárlásával. Az üzletekben Molycsapda néven árusítják. Ha nem találja, reklamálja, mert árban is elfogadható.

Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt figyelmet érdemel, hogy az állatok takarmányát ne a molyok lárváival etessük fel, mert a kirágott termények héjától a tyúkok nem tojnak és a hízók várt súlygyarapodása is elmarad. A kistermelők ezzel a csapdázási eljárással, biomódszerrel tökéletesen meg tudják védeni a terményeik minőségét.

Szeretném tisztelettel felhívni a nagyüzemek és malmok figyelmét, hogy a molyok irtására ne vegyszeres irtószereket használjanak, mert legrövidebb úton kenyérben, egy kicsit hosszabb úton, végső soron az emberi szervezetben kötnek ki a nem lebomló szermaradványok. A többit mindenki tudja, hogy mi következik ezután.

Ennek a témának a napirenden való tartása szintén hozzátartozik társadalmunk egészségesebb életéhez. Ide kívánkozik annak a felvetése is, hogy még a csávázáshoz használt szermaradványok is bekerülhetnek az ember szervezetébe.

A „Kertészkedés méreg nélkül” c. könyvemben ezekkel a molyfajtákkal – érdemtelenül – viszonylag keveset foglalkoztam, ezért most mindent szeretnék pótolni. Ha a könyvnek lesz III. kiadása is, akkor ez biztosan benne lesz.

A könyv iránt megnyilvánuló érdeklődés miatt elhatároztuk, hogy minden szombaton 8-12 óráig megbeszélést tartunk (lakásomon: Csongrád, Tavasz u. 15. Tel: 63/484-290), úgy a helyi, mint a vidéki érdeklődők számára. „Szeretnék másokon is segíteni!” Szívesen várunk minden érdeklődőt.

Szabó László
okl. biokertész
Csongrád

Vissza