Az ökológiai gazdálkodás lehetőségei Romániában

Románia földrajzi fekvése, melyhez aránylag kedvező éghajlat párosul, a legrégibb idők óta lehetővé tette a mezőgazdaság gyakorlását.

Az állattenyésztés mellett, melynek évszázados hagyománya van és ezt mindenki jól ismeri, jelentős volt a növénytermesztés is, hiszen országunk gyakran a nagy gabonaexportáló államok között szerepelt (Lásd 1. táblázat).

Gabonakivitel világviszonylatban 1931-1935 között (C. Teaci után, 1995.)

A közép- és kelet-európai országok közül – melyek ezekben az években versengenek az EU-hoz való csatlakozásért – Lengyelország és Románia rendelkezik a legnagyobb mezőgazdasági területekkel (Lengyelország 18 millió, Románia 15 millió hektár), jóval megelőzve a 6 milliós csoportot (Bulgária, Magyarország) és a 4 millió hektáros Csehországot. Kérdés, hogy a terület nagysága előnyt, vagy éppen hátrányt jelent ebben a küzdelemben.

Romániában a mezőgazdaságilag hasznosítható területek néhány jellemző adata a következő: Nálunk nem aranykoronában minősítik, hanem 5 osztályba sorolják a területeket. Az összes, mezőgazdaságilag hasznosítható területek 2,8%-a (kb. 400 000 hektár) I. osztályú, nagyon jó minőségű; 24,7% (kb. 3,65 millió hektár) II. osztályú jó minőségű; 20,8% (hozzávetőleg 3,08 millió hektár) III. osztályú jó minőségű; 24,4% (vagyis 3,60 millió hektár) a gyenge termőképességű IV. kategóriába tartoznak, és végül a nagyon rossz minőségű területek részaránya 27,3% (kb. 4,03 millió hektár) az V. kategóriába tartozik.

A táblázatból kitűnik, hogy az összterület fele az első három, vagyis a nagyon jó, jó és közepes osztályba tartozik, tehát mezőgazdasági termelésre alkalmas. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági terület 0,6 hektár, az egy főre eső szántóterület pedig 0,4 hektár, ami európai mértékkel mérve elég nagy terület. A munkaerő kínálat egyelőre igen nagy, a mezőgazdaságból élők száma meghaladja a 37%-ot, de ezen belül jelentős a szakképzettek száma is. Még mindig működik a traktorgyár, a műtrágyagyár, mezőgazdasági gépeket és szerszámokat is gyártunk, van tehát minden, amivel termelni lehetnek, csak egyelőre semmi sem működik úgy, ahogy kellene, nem tudunk versenyképes árut termelni. Van egy sor természeti tényező is, ami hátráltatja a termelést. Évente például nagy károkat okoz a szárazság, ami kb. 3,9 millió hektáron érezteti hatását, az eróziónak kitett területek nagysága eléri a 4 millió hektárt, a rossz minőségű gépi munka következtében több mint 6,5 millió hektáron érezteti hatását. A hiányos és egyoldalú tápanyag-utánpótlás következtében a humusztartalom 5,3 millió hektáron igen alacsony, a felvehető foszfortartalma 4,3 millió hektárnak nagyon gyenge, a savanyú talajok területe meghaladja a 2,3 millió hektárt. Ilyen értelemben is Romániának még nagyon sok tennivalója van, ha az EU tagja akar lenni.

Kukorica gépi kapálása (A gépen hátul Albert Imre – Essig József felvétele)

Szakemberek által készített tanulmányok szerint az ország mezőgazdasági területének 10%-át ki kell vonni a termelésből, ezt a számot már eddig jóval túlléptük, azonban vajmi keveset tettünk azért, hogy ugyancsak 10%-nyi területet erdősítsünk.

Tekintettel arra, hogy az EU jelenleg a világ gabonaexportjának 20%-át, a cukor 17%-át, a bortermelés 70%-át adja, Romániának az esélyei, hogy betörjön ebbe a piacba minimálisak. Éppen adottságaiból, jelenlegi helyzetéből kiindulva egyedüli lehetőség az ökológiai gazdálkodás. Az uniós tagországok 2010-re úgy számítják, hogy az ökológiai termeléssel elfoglalt területük az összterületük 20%-a legyen. Mindez olyan körülmények között, hogy az egyre növekvő keresletnek csak egy részét tudják ellátni, tehát a nyugati piac biztosnak mutatkozik még nagyon hosszú időre.

Az, hogy a következő időszakban az ökológiai termelés milyen mértékben fog elterjedni nálunk több tényezőtől függ , melyek közül megemlíteném: milyen arányba alakul az ország szociális és gazdasági helyzete; milyen fejlődés mutatkozik a régiók szintjén e téren; miként támogatja az állam a termelőket az átállási időszakban és azután; hogyan tudunk behatolni a nyugati piacra stb. Az állam az első lépést megtette, az uniós elvárásokhoz igazodó törvény ez év tavaszán megjelent, várjuk a következő létfontosságú döntéseket, mert a termelők körében mind nagyobb a hajlandóság, hogy elkezdjék ezt a gazdálkodási módot.

Dr. Luca Emil egyetemi tanár
Kolozsvári Agrártudományi Egyetem

Vissza