Magyar biogazdák Svájcban (1)

„Svájci Egyesület a Nyugat-Keleti együttműködésért a biogazdálkodásban” meghívására augusztus 21-28-ig 5 magyar biogazda tanulmányozhatta a svájci biogazdálkodást.

Az egyesület vezetője Margrit Lies. Az egyesületet 10 éve alapították, a résztvevők lengyelek, litvánok, csehek, szlovákok, oroszok, bulgárok (a magyarok valamilyen oknál fogva kimaradtak). Cseh kezdeményezésre 2000-ben meghívták a magyarokat is. A tanfolyam-szeminárium résztvevői gyakorlati szakemberek, gazdák.

A szeminárium fő témája a biovetőmagtermesztés volt, de betekintést nyerhettünk a gyógynövényermesztésbe és az állattartásba. A helyszín a Zürich melletti Strichkhof mezőgazdasági szakiskola volt.

Az előadásokat délelőttönként hallgattuk, délután gazdaságokat látogattunk. Az előadók állami szaktanácsadók, nemesítők, kutatók, akik elsősorban gazdák (saját gazdaságuk van). Svájcban elképzelhetetlen, hogy a szaktanácsadó, az ellenőr ne gyakorlati szakember legyen. (A magyar gyakorlat sajnos nem ez.) Előadók voltak: Erie Vyss szaktanácsadó, Andreas Zschunke virág- és zöldségvetőmag kutató, Peter Hunz gabonanemesítő, Eric Mayer állami szaktanácsadó. Mindannyian résztvesznek a vetőmagkutatásban, nemesítésben.

Az első előadás arról szólt, hogy miért van szükség biovetőmagra. Svájci szakemberek szerint politikai jelentősége is van, hiszen a vetőmagtermesztés monopolhelyzetben van, néhány nagy konzorcium termelteti a vetőmagot az egész világon. A biogazdáknak ettől függetleníteni kell magukat.

A másik nagy veszély a GMO (génmanipuláció) , mely súlyosan veszélyezteti a biogazdálkodókat. Svájcban mindent megtesznek, hogy ne kerüljön génmanipulált vetőmag az országba.

2004-től lesz kötelező biovetőmagot használni, nem csak Svájcban, hanem az EU-ban is (ha nem lesz elegendő, valószínű ezt a dátumot meghosszabbítják).

Svájcban már jelenleg is igénylik a gazdák a biovetőmagot, s nem csak a biogazdák, hanem a konvencionálisan gazdálkodók is, a génmanipuláció miatt. Ők is tudják, hogy ez a vetőmag mentes a GMO-tól. A biovetőmagnak meg kell felelni az EU követelményeinek, az anyanövénynek is biotermesztésből kell származnia. Svájcban tilos a citoplazmás kezelés.

Jelenleg 14 szervezet vesz részt a biovetőmag előállításban. Kutatással, nemesítéssel foglalkozó szakemberek szerint a gyakorlatban a toleranciaállapot jobb, mint a rezisztencia, nagyon fontos a reprodukciós képesség. Felvetődik minden fajta hibrid használatának tilalma , ez a heves vita még nem zárult le, s eltart még 15-20 évig. Másik nagy vita a fajtakeresztezésről, a régi fajták termesztésbe való visszahozásáról szól.

3 búzafajtát és 2 tönkölyfajtát jelentettek be állami elismerésre. Svájcban, 2004-ben valószínű, hogy gabonából lesz elegendő biovetőmag. Ebben az országban a biogazdaságok 60%-a biodinamikus, a vetőmagkutatás, nemesítés kizárólag biodinamikus gazdaságokban történik.

A gabonavetőmag 80-90%-a már 2000-ben is biominősítésű volt.

(Folytatjuk)

Szécsényi Sándorné

Vissza