Lapszemle külföldről

Farmereket rémisztget a laposgiliszta

Világszerte pánikba esnek a farmerek, ha új-zélandi laposgilisztát fedeznek fel kertjükben. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy rokon giliszták a földigilisztákat megeszik. Egyébként nehezen azonosíthatók, nem szeretik ha „postázzák” őket, ugyanis azonnal elpusztulnak és elfolyósodnak. Formájukat tekintve laposak, mint egy szalag, hasi oldalukon nem találunk szívókát. Terjedésük könnyen visszaszorítható szerves anyagok talajba keverésével. The Organic Way, Issue 160 Summer 2000.

Mérgelődünk vagy mérgeződünk?

„A mezőgazdasági kemikáliák nemcsak rákkeltőek, de agresszívek is leszünk tőlük”. Erre a következtetésre jutottak tudósok az elvégzett kísérletek után. A vízben oldódó vegyszerek (gyomirtók, növényvédő szerek) a pajzsmirigy működési zavarát okozva felborítják az anyagcsere szabályozást. A gyors anyagcseréjű emberek anyagcseréjét még inkább felgyorsítják, ezáltal agresszívvé teszi őket. The Ecologist, Volume 29 No 4. July 1999.

A természet megbosszulja magát?

Dolly, az első klónozott bárány túl gyorsan öregszik. Világszerte próbálkoznak a tudósok klónozott állatok létrehozásával, de kudarcot vallanak. A klónozott állatok halva születnek vagy egy-két nap után hirtelen elpusztulnak.

A tudósok arra gyanakodnak, hogy a természet törvényei közbe avatkoznak. Az anyai és apai gének versenyeznek a dominanciáért. Az apai gének arra „törekednek”, hogy az újszülött minél nagyobb legyen, vagyis nagy méhlepény létrehozására „utasítják” az anyát. Az anyai gének viszont nem „akarják”, hogy túl sok tápanyagot vonjanak el az anyától. Klónozásnál nem tudnak a gének közös nevezőre jutni, az eredmény pedig a hatalmas, vízzel telt méhlepény, majd zsíros máj, deformált tüdő és életképtelen újszülött. The Ecologist, Volume 29 No 4. July 1999.

A pedál ereje

Megjelentek London utcáin a riksák, amelytől az üzemeltetők azt remélik, hogy a város forgalmát a jelenlegi harmadára szorítja vissza, így az utak kevésbé lesznek zsúfoltak és a levegő is tisztább lesz Az ősi indiai járműben két felnőttnek és egy gyermeknek van hely. A nyugaton használt típusban huszonegy sebesség van, hidraulikus tárcsafékkel és halogénlámpákkal vannak felszerelve. Oxfordban már tizenkét riksából álló „taxiszolgálat” végzi munkáját. The Ecologist, Volume 29 No 4. July 1999.

Fenyegetett biotechnológia

A japán, dél-koreai, ausztrál, új-zélandi és indiai fogyasztók egyre kevésbé bíznak a génmanipulált élelmiszerekben az amerikai és ausztrál vásárlókhoz hasonlóan. Japánban és Dél-Koreában mindez súlyos gondokat okoz a biotechnológiában érdekelteknek, mivel az Amerikából származó import ebben a két országban évente 11,3 milliárd dollár. Ecology and Farming, No 24., May-August 2000

Valóban egészséges, ami bio?

A biotermékek iránti kereslet növekedése Nyugat-Európában felülmúlja a legbizakodóbb előrejelzéseket is. A biotermékek egyre nagyobb választékban és egyre csökkenő árakkal árasztják el az egészségboltok és a szupermarketek polcait és az Interneten és a médiában is gyakran szerepelnek. E nagy fellendülés azonban félő, hogy a biotermékek egészséges voltába vetett bizalmat fogja előbb-utóbb aláaknázni.

A biomozgalom kezdete óta a bioélelmiszer egyet jelentett az elérhető legegészségesebb táplálékkal. A fogyasztói igények kielégítése érdekében nemcsak az alapanyagok előállításánál, de a termékek feldolgozásánál is az egészség védelme volt a legfőbb szempont Eva Balfour, a brit Soil Association megalapítójának alapelveit követve, 1948 óta. Az utóbbi években azonban, éppen a feldolgozott élelmiszerek fénykorában, e bölcs alapelvek lassacskán feledésbe merülnek. Így fordulhat elő, hogy az egészségesnek jó szándékkal sem nevezhető finomított cukor, só és zsír kritika nélkül kerülhetnek a feldolgozás során a bioélelmiszerek alkotói közé. Ma már jobban teszi a vásárló, ha alaposan megvizsgálja a bioélelmiszerek címkéjét, hogy annak összetevői valóban megfelelnek-e az egészséges táplálkozással szembeni elvárásoknak. Ecology and Farming, No. 24., May-August 2000.

Bio-dzsemüzem

A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Győr közelében üzemet épített biodzsem előállítására. Az új gyárban főleg a környék kertjeinek gyümölcstermését dolgozzák fel, többek között almát, körtét, birsalmát, homoktövist, ribizlit, csipkebogyót. A projektet a SAPARD program keretében mintegy 400 000 márkával támogatja az Európai Unió. A termékeket is főleg az EU-ba történő exportra szánják. A hagyományos magyar lekvárok és dzsemek exportja évi 4500 tonnát tesz ki, kb. 3,3 millió dollár értékben. ZMP Nr. 39.

A csalás sokba kerül

Franciaországban, a Vogézek táján, elítéltek egy parasztot, aki két éven keresztül a konvencionális módon tenyésztett marhákat bioáruként adta el. Bár a gazda saját gazdaságában már átállt az ökogazdálkodásra, csordájának egy részét a szomszédjánál konvencionális módon legeltette, és aztán hamisított dokumentumok segítségével mindegyik marhát bioként adta el. A büntetés: két év börtön, 2000 frank pénzbírság és 210 000 frank kártérítési kötelezettség. Lehet utánaszámolni! ZMP 2000. Nr. 41.

Változások az adalékanyagok listájában

Megváltozott az EU 2092/91 számú biogazdálkodásról szóló rendelet 4. mellékletének C része. Az engedélyezett konvencionális adalékok a következőkkel egészültek ki: szerecsendió, bizonyos borsfajták és ezek keverékei, sáfrányvirág, bizonyos ehető, szín- és ízesítőanyagként használt készítmények keverékei, füstölt koriander és cseresznye. A változtatások szövege (Nr. 1437/2000) megtekinthető az Interneten is, a www.zmp.de/projekte/bio/L161.pdf. ZMP 2000. Nr. 42.

A nyers vagy a főtt zöldség egészségesebb?

Egy európai kutatócsoport rájött arra, hogy a puhára főtt zöldség 4-5-ször jobban látja el a szervezetet karotinoidokkal, azaz ß-karotinnal, likopinnal, és luteinnel mint a nyers zöldségek. Teljesen mindegy, hogy répáról, brokkoliról, spenótról vagy paradicsomról van szó: a kiadós főzés felpuhítja és szétroncsolja az emberi szervezet számára emészthetetlen sejtfalakat, és így felszabadulhatnak az antioxidáns hatású alkotórészek. Az eddigi kutatási eredményekből már világosan látszik, hogy a karotinoidok és egyéb mikrotápanyagok, mint pl. az E vitamin, a táplálékból sokkal jobban hasznosulnak, mint vitaminkészítmények formájában. A dolog lényege az, hogy a fogyasztókat rábírjuk: egyenek minél több zöldséget és gyümölcsöt – nyersen (a hőérzékeny vitaminok miatt) és ugyanakkor főve is! Lebendige Erde 2000/5.

USA: a géntechnika visszaszorulása

A génmódosított szójabab, gyapot és kukorica termesztési területe ez évben csökken először – ez derül ki az USA mezőgazdasági minisztériumának több ezer gazda megkérdezésével végzett felméréséből. A farmerek így reagálnak az egyre erősödő Európában és Ázsiában jellemző értékesítési nehézségekre, ahol a fogyasztók inkább a géntechnikától mentes élelmiszereket részesítik előnyben. Mindemellett az ilyen nem-génmódosított termékek olyannyira ritkák lettek az USA-ban, hogy némely nagy kereskedővállalat felárat fizet a géntechnika-mentes szójababért. Az amerikai fogyasztók egyre kritikusabb magatartása miatt azonban még a McDonald's gyorsétteremlánc is arra kötelezte beszállítóit, hogy a jövőben géntechnika-mentes burgonyát dolgozzanak fel. Ökologie & Landbau 2000/4.

Növényi joghurt-alternatíva

A szójabab a föld legrégebbi kultúrnövényeinek egyike, már i.e. 2800 körül is termesztették Kínában. A XX. század kezdetéig Ázsián kívül szinte ismeretlen volt, csak a második világháború után kezdett rohamosan elterjedni Észak- és Dél-Amerikában. Közép-Európában a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt csak csekély mennyiséget termelnek, főleg Ausztriában.

Ez év elején az osztrák Sojarei GmbH új szójaterméket dobott a piacra: a feel-good márkanéven megjelenő, a legjobb minőségű, minden géntechnikától mentes bio szójából készült joghurtot, mely jelenleg négy ízben kapható: natúr, eper, alma-körte, banán-müzli. Rendkívül értékes fehérjéket tartalmaz az összes esszenciális aminosavval, koleszterin és laktózmentes, ezáltal tejfehérjére allergiások vagy laktóz intoleranciában szenvedők is fogyaszthatják. A szójajoghurt csak nagyon kevés, viszont értékes zsírsavat tartalmaz. Kalóriaszegény, ugyanakkor a szervezet energiaellátásához szükséges B1 és B2 vitaminokban gazdag, valamint a csontok és fogak felépítésében fontos szerepet játszó kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Mivel a szervezet sav-bázis háztartására bázikus hatással bír, természetes és ízletes segítség a szervezet túlsavasodása ellen. További lényeges tulajdonsága a megelőző hatás bizonyos rákos megbetegedések esetében. Bio Club Aktuell Nr. 4/2000.

Noni – nono

A Morinda citrifolia nevű gyógynövény és termése (Noni-Nono-Nonu) Ázsiából származik, és a polinéziai tengerészek terjesztették el a környékbeli szigetvilágban. Tahitin és 120 szigetén a növény természetes körülmények között, vulkanikus, termékeny, ásványokban gazdag talajon nő, növényvédőszerektől és környezeti szennyeződésektől mentesen. Ha a termést érett és lédús állapotban szüretelik, a benne lévő vitaminok és tápanyagok teljes mértékben megmaradnak. A kiegyenlített éghajlat következtében évente 12 alkalommal szüretelhető. A szüret után azonnal préselik, vagy szárítják. A szárítmányt aztán kíméletesen megőrlik és mindenféle adalékanyag nélkül cellulóz kapszulákba töltik. Kapható 100%-os lé formájában is, melyből reggelenként éhgyomorra kell két evőkanállal elfogyasztani. A noni jótékony hatása már több mint 2000 éve ismert, a polinéziaiak fájdalomgyilkosként is emlegetik, de használják rák, diabetes, ízületi gyulladások, bőrproblémák, csont-és ízületi fájdalmak kezelésére is. Hatását az elmúlt években már nyugati tudósok is elismerik. Biopress Nr. 25.

A biogazdálkodás jót tesz az éghajlatnak

A mezőgazdaság világszerte mintegy 15%-kal járul hozzá a föld klímaterheléséhez. Ehhez ugyanúgy hozzátartozik az üvegházi gázok emissziója, mint az ózonréteg károsítása klórvegyületek révén, melyek pl. a kémiai szintetikus növényvédőszerek alkotói. Az ökogazdálkodásnak óriási szerepe lehet a klíma tehermentesítésében. A konvencionális mezőgazdaság energiafelhasználása háromszorosa az ökológiai gazdálkodásban jellemzőnek, azaz hektáronként 19,4 gigajoule. Az ökogazdálkodás terméshozama viszont általában csak 10-30 százalékkal alacsonyabb, mint a konvencionális mezőgazdaságé. A bonni egyetem számításai szerint a területegységenkénti csekély energia-felhasználás következtében a biogazdálkodás mintegy 6%-kal kevesebb széndioxidot bocsát ki, mint a hagyományos gazdálkodás. A kémiai szintetikus növényvédőszerekben levő klórvegyületek általi szennyezés teljesen kiesik, mivel ezek használata az ökogazdálkodásban tiltott.

Hogy mennyire fontos lenne a mezőgazdaságot éghajlati rendszerünk védelmébe állítani, mutatja a hamburgi Max-Planck-Intézet legújabb jelentése is: a halogénezett szénhidrogének betiltása ellenére az ózonréteg olyan vékony, mint eddig soha. Az Északi- sark felett a vékonyodás az elmúlt télen elérte a 60%-ot, az ózonlyuk immár háromszor akkora, mint az USA. Az Északi-sark olvadása pedig csak egy, az ózonréteg károsodása és a klímaváltozás további rémisztő következményei közül.

Német szakértők szerint az összes művelhető terület ökogazdálkodásra való átállítása ökonómiai és szociális szempontból is megoldható lenne: elősegítené a vidék fejődését, a természetes kultúrák megőrzését, és ugyanakkor munkahelyeket teremtene. Az intenzív agrárgazdaság ugyanis bizonyítottan a környezet, a természeti egyensúly és az emberi egészség káros terheléséhez vezet. A politikai és piacgazdasági keretfeltételek mélyreható megváltoztatása nélkül a jelenlegi helyzet javítása nem lehetséges. Biopress 2000. szeptember

Válogatta és fordította:
Jászai Péter, Nagy Krisztina

Vissza