Lapszemle itthonról

Ökotermelés Bajorországban

A bajor parlamentben az ellenzéki Zöldek Pártjának képviselői nem tartják igazán rózsásnak az ökotermelők helyzetét. A hagyományos üzemekhez képest jóval szolidabb támogatás miatt a termelők nem tudják kihasználni a piaci igények növekedéséből adódó termelési és értékesítési lehetőségeket. A Bajorországban értékesített ökotermékek fele Olaszországból, Franciaországból, Dániából, Ausztriából és Svájcból importált áru. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek aránya az említett országokban 8-13%, míg Bajorországban csupán 2,4%.

A tartományi mezőgazdasági miniszter azonban más véleményen van: az elmúlt évben ugyanis a vidékfejlesztési program keretében több mint 38 millió márka támogatás jutott a közel 4000 öko-üzemnek, és más jogcímeken is további több millió márkát fizettek ki nekik. Az ökotermelők semmiféle hátrányt nem szenvednek a hagyományos üzemekhez képest, sőt, ennek épp az ellenkezője igaz. Magyar Mezőgazdaság 2000-12-06Okszerű mezőgazdaság

Az 1990-es évek elejétől vezették be Európában az okszerű mezőgazdasági termelést, mely azonban a biotermeléssel ellentétben nem szabályozott ellenőrzött eljárás, csak elvi meghatározás. Fő elve a környezet tiszteletben tartása. Az okszerű mezőgazdasági termelést többen a biotermelés olcsóbb változataként akarják bevezetni a köztudatba, holott a kettőt nem szabad összekeverni. Az okszerű termelés nem minőségi megkülönböztetés, azaz nem a végterméken van a hangsúly, hanem a termesztés körülményein, a környezet védelmén. A pontos meghatározás hiányában azonban nehéz a fogyasztókkal elfogadtatni az okszerű gazdálkodást, illetve ha a terméken utalnának is erre a termesztési módszerre, először meg kellene magyarázni annak jelentését. Az Európai Unióban egyébként már egy éve elkészült a biotermékek jelzésére szolgáló közös kék-zöld embléma (benne a felirat mindig azon ország hivatalos nyelvén szerepel, ahol a terméket forgalmazzák), a tagállamok azonban még szívesebben használják a saját jelöléseiket. Kertészet és Szőlészet, 2001/3

Méregből kevesebb is elég

Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki mellesleg elkötelezett híve az ökogazdálkodásnak, nemrégiben a magyar mezőgazdaság nagy lehetőségeként említette az ÖKO 10 néven bejegyzett búzát. Ez a búzafajta a nemesítők szerint ellenálló a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben, később vetik és aratják. Termesztésével tavaly sokan megpróbálkoztak, de nem sok sikerrel, egyesek szerint a művelési költségek alig alacsonyabbak, mint az intenzív termesztéskor, a hozamok nagyon alacsonyak, és nehéz eladni a terméket.

A kevés sikeres gazda közé tartozik Birkás Balázs biotermelő Szentbékkállán, aki elégedett a tönköllyel. 2,8 hektáron összesen 40 mázsa termést takarított be, amit egyben el is adott egy sütőipari cégnek. Neki a biotermesztés eddig bejött; nemcsak hogy kevesebb vegyszert használ, de az értékesítés is gördülékeny volt. Új Dunántúli Napló 2000-11-23

Egyedülálló előrejelzés – interjú dr. Roszik Péterrel

A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara még az Európai Unióban is újdonságnak számító növényvédelmi előrejelző rendszert épített ki a Kisalföldön, melynek segítségével a helyi gazdák környezetkímélőbb termelést folytathatnak, ráadásul egy felesleges növényvédelmi beavatkozás elhagyásával akár több százezer forintot is megtakaríthatnak. A rendszer – mint ahogy a neve is mutatja – képes előre jelezni, hogy a gazdák mikor számíthatnak a károsítók tömeges megjelenésére, ezáltal minimálisra csökkenthető a drága és természetidegen növényvédőszerek használata. A felállított rendszer különlegessége, hogy nemcsak a gyümölcsösök és a szőlők megbetegedéseit kiváltó tényezőket figyeli, hanem a szántóföldi kultúrákat fenyegetőket is.

A rendszer jelenleg 14 mérőállomással működik. Ezek rendszeres időközönként méréseket végeznek, az adatokat pedig továbbítják egy központi számítógépbe, mely naponta feldolgozza ezeket. Járványveszély esetén a helyi lapok útján tájékoztatják az érintetteket.

A rendszer kiépítéséhez szükséges pénzt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a PHARE CBC pályázati támogatásából, illetve 30 %-ban saját forrásból teremtették elő. A rendszer bővítéséhez egyelőre hiányzik a szükséges összeg, de lehetőség van arra is, hogy a gazdák maguk szerezzék be a mérőműszereket és csatlakozzanak a programhoz, cserébe eljuttatják hozzájuk az adatokat.

A rendszer beindítása óta az idő rövidsége miatt visszajelzések még nem érkeztek, de valószínű, hogy főképp tavasszal lesz nagy szükség az előrejelzésekre. Magyar Mezőgazdaság 2000-12-06

Emelkedő biohúsfogyasztás

Úgy tűnik, a BSE-válság nyertesei – ha illendő egyáltalán ilyenről beszélni – a biohústermelők és -forgalmazók lesznek. A Handelsblatt német gazdasági-pénzügyi napilap felmérése szerint november végén, az első két németországi BSE-fertőzött szarvasmarha felfedezése utáni hetekben erőteljesen élénkült a biohús iránti kereslet a német fogyasztók körében. Egyes kereskedelmi láncok biohús értékesítésből származó forgalma november utolsó és december első hetében 20 százalékkal emelkedett, több kiskereskedő pedig megkétszereződött, sőt egy nagykereskedő megötszöröződött keresletről számolt be.

A BSE felbukkanásával illetve a Creutzfeldt Jakob kór embereken való megjelenésével az egy főre jutó éves marhahús-fogyasztás néhány év alatt érezhetően lecsökkent, s ezzel párhuzamosan megindult a biohús iránti kereslet növekedése. Ezt az új fogyasztói igényt számos kereskedelmi lánc felismerte, sőt akad olyan is, mely hagyományos módon termelt húst már nem is forgalmaz. A napilap felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezett Rewe kereskedelmi lánc nem számol azzal, hogy a kereslet tartósan magas szinten marad. Ennek fő okai a hagyományoshoz képesti kb. 30%-os felár, az értékesítési csatornák viszonylagos fejletlensége, valamint az egységes minőségi védjegy hiánya. Magyar Mezőgazdaság 2001/2

Válogatta és írta Nagy Krisztina

Vissza