Magyar biogazdák Svájcban (2)

„Svájci Egyesület a Nyugat-Keleti együttműködésért a biogazdálkodásban” meghívására tavaly 5 magyar biogazda tanulmányúton járt Svájcban. Az 1. számunkban megkezdett beszámolót most zárjuk. (A szerk.)

A Sativa biodinamikus gazdaság. A 140 ha-os gazdaság a német határ mellett a Rajna karéjában található. A gazdaság vezetője elmondta, hogy Svájcban 5000 biogazdaság van, melynek 60%-a biodinamikus. Az átlagterület 1,4 ha, ilyen nagy gazdaság mint a Sativa csak néhány van az országban . 100 ha egybefüggő szántóterületük teljes egészében öntözhető. A terület több mint felén takarmányt termelnek állataiknak. Vetőmagot és különféle zöldségfélét termesztenek, ezeket maguk csomagolják és értékesítik, leginkább biodinamikus gazdáknak. Megnéztük a csomagolót, szinte minden fajta zöldségvetőmag látható volt, az ország minden tájára szállítanak. A Sativának 15 termelője van, ellenőrzik a gazdálkodást és megvásárolják a vetőmagot. Éves forgalmuk 30 millió SF. Ellenőrző és minősítő szervezetük a Demeter. A gazdaságban csak biodinamikusan termesztett vetőmagot használnak.

Iskolai tangazdaság. A szemináriumnak és a szállásnak helyet adó mezőgazdasági iskola tangazdasága teljes körű, állatokat is tartanak, területe 25 ha. Összehasonlító termesztést folytatnak konvencionális és bio módon, tehát minden fajtát azonos területen, egymás mellett kétféle módon termesztenek. 8 éves vetésforgót használnak: burgonya, kukorica, őszibúza, pillangós, rozs, 2 évig füveshere.

Az iskolának zöldséges kertje is van, itt is összehasonlító termesztés folyik és a termést az iskola tanulói fogyasztják el. Van 2 fólia házuk, ahol tavasszal palántákat nevelnek, utána a főnövény 2000-ben a paradicsom. Almás kertjükben több fajta almát is láttunk. Számomra csak a Starking volt ismerős. A gyümölcs egy részét is a tanulók fogyasztják el, a többiből almalé készül. A szeminárium és az internátus folyosóin bőségszaru formájú kosarakat raktak ki, melyek mindig telve voltak almával, bárki fogyaszthatta, aki az iskolában tartózkodott. Úgy éreztem, mintha a svájciak egyik nemzeti itala az almalé lenne – melyet préseléssel nyernek, tehát 100%-os gyümölcstartalmú – minden étkezéshez felszolgálták. A tej- és a tejtermék valamilyen formában szintén része volt minden étkezésnek.

Egy állattartó gazdaság. Zürichtől 40 km-re délkeletre 1000 méter magasságban Martin Tenüd gazdaságát látogattuk meg. Számomra a látvány, a tisztaság, a friss, üde levegő felejthetetlen élmény volt. A gazda feleségének testvérével dolgoznak együtt, a két családnak együtt 25 hektár földje van. Teheneket és borjakat tartanak , láttam még birkákat és kecskéket is. A tejet feldolgozzák sajtnak, így adják el, a borjakból évente 6-7-et levágnak és a húst értékesítik. Az állattartás mellett gyógynövényeket termelnek kb. 2000 m 2 -en (citromfüvet, kakukkfüvet, zsályát, körömvirágot, mentát, édesköményt, lestyánt, orbáncfüvet, tárkonyt, kasvirágot). A gyógynövényeket egy közös feldolgozóban szárítják és csomagolják.

A Weleda gyár. Az üzemben homeopátiás gyógyszereket készítenek, de gyártanak kozmetikumokat, testápolókat, fogkrémeket, masszázsolajakat is. A készítményekhez használt gyógynövények egy részét saját maguk termesztik, a többit kizárólag biodinamikus gazdaságokban termeltetik meg.

Csomagoló üzem Bázelban. Érdekes volt a csappal ellátott 5 literes almalédoboz. Belseje aszepktikus fóliával van bélelve és ahogy fogy belőle az almalé, úgy zsugorodik össze. Újratölteni nem lehet.

A dornachi Goetheanum és biobolt. A Goetheanum Rudolf Steiner alkotása. Dornach és a Goetheanum a biodinamikus gondolat bölcsője, ma is szellemi központja. Egyetem működik itt, ahol Rudolf Steiner szellemisége, tanai szerint a világ minden tájáról érkező tanulókat oktatnak.

A Goetheanum szomszédságában található Svájc első bioboltja éppen 25 éves. Főleg biodinamikus termékeket árusítanak, lenyűgöző választékban. A kenyérféleségektől kezdve a borokig, a környezetbarát tisztítószerek, kozmetikumok, déli gyümölcsök, tészták, tejtermékek, háztartási eszközök, zöldségek gyümölcsök mind mind megkaphatók.

IFOAM fesztivál Zofingenben . A fesztivált a városka ódon belső magjában rendezték, mintegy 200 kiállító kínálta termékét a világ minden részéről. A kiállítás legnagyobb részén élelmiszert láttunk, sok helyen vásárolni is lehetett. A legtöbb kiállító természetesen svájci volt, így nagyon sokféle, finomabbnál-finomabb sajtot kóstolhattunk. A fesztivál kulturális programjaként Európa minden részéről érkező zenekarok, énekesek szórakoztatták a látogatókat.

Én úgy láttam, hogy a svájci mezőgazdaság nagyon különbözik a magyartól, ez nem is csoda, hiszen a parasztság évszázadok óta a társadalom elismert rétege. Ebben az országban 400 éve nem volt háború. Svájcban legnagyobb becsülete a parasztnak van, mert ő termeli az élethez nélkülözhetetlen élelmiszert.

Szécsényi Sándorné

Vissza