Közvetlenül a biogazdától... (2)

(direktmarketing, mint térségfejlesztési lehetőség)

A direktmarketing önmagában sajnos nem vagy csak ritkán hordoz elegendő előnyt a termelők számára, eddig többnyire csak kényszer­megoldás volt; a kereskedelmi kiszolgál­tatott­ságtól való menekülés egyik útja. Azonban ha a közvetlen értékesítés technikáit kombináljuk a vidék- és térségfejlesztés Európa-szerte alkalmazott eszkö­zeivel, akkor az együttes előnyök (szinergikus hatások) verseny­képessé teszik a direkt­marketinget. Nézzünk meg néhány ilyen kombinációt! (A cikk első része idei március-áprilisi számunkban jelent meg. A szerk.)

Nagyon kicsi gazdaság vagy egy nagyobb üzem kicsi ágazata. A legkisebb termelőknél soha nem gyűlik össze kereskedelmi mennyiségű, egysé­ges minőségű áru, soha nem tudnak megrakni egy kamiont vagy egy vasúti kocsit. Ilyenkor kézenfekvő, hogy nem a nagy kereskedelmi vállalatokhoz fordulnak az árujukkal, hanem keresnek egy közeli kiskereskedőt vagy — ahogy tervezzük — ma­guk próbálják meg a fogyasztónak eladni a termést. Ez utóbbi esetben az árnak kölcsö­nösen kedvezőnek kell lennie az eladó és a vevő számára is: a megtakarított közvetítői díjat meg kell osztaniuk egymás között.

Közel a forgalmas országút. Ha a gazdaság bejárata az országútról nyílik vagy a közeli autóút mentén alkalmas hely van az arra járók megállására és a gazdának a kirakodásra, akkor itt az alkalom az útmenti árusításra. A közlekedés biztonságára persze vigyázni kell. Nem szeren­csés, ha standunk a kialakuló közlekedési dugókról vagy balesetekről lesz ismert. Egy színes napernyő, egy látványosan megrakott szekér helyettesítheti a reklám­táblát.

A parasztporta jól megközelíthető. Ha takaros a gazda háza vagy gazdasági épülete, és jól megközelíthető autóval vagy tömeg­közlekedéssel, akkor érdemes otthon boltot nyitni. Ehhez persze olyan gazda vagy gazdasszony kell, aki szeret beszélgetni a vásárlóval, elmagyarázza, hogy mi hogyan készült és hogyan kell felhasználni. A család idősebb tagjai is átvál­lal­hatják a szakértő boltos feladatát, és akkor a fiatalok zavartalanul dolgozhatnak a földeken.

Kézműves vagy népi iparművész. Ha van a családban vagy a faluban kézműves vagy népi iparművész, akkor kosarait, fazekait vagy pulóvereit is célszerű a fenti boltban árusítani, vagy legalább kiállítani, jelez­ve, hogy ilyesmit is lehet venni a közelben. A tárgyak egy része amúgyis könnyen kapcsolódik az élelmiszerekhez, a többit pedig a helybéliség és az egye­diség teszi vonzóvá a faluban vásárlónak. Ideális persze, ha a fonott fűzfa­kosárban adom el a gyümölcsömet, vagy a helyben készült agyagcsuporban a saját lekváro­mat, mézemet.

Biotermékek kínálata. Az egyik legígéretesebb kombináció a biotermékek vagy szerényebben csak az ökoló­giai gazdálkodás egészséges termékeinek közvetlen értékesítése. Bár a bio­terme­lésnek kialakult minősítési és tanúsítási rendszere van, maga az áru jó esetben nem különböztethető meg a permetezettől és műtrágyázottól (a kukacos gyümölcs nem kívánatos és nem is bizonyíték). A legjobb biztosíték a megbízható, szavahihető gazda a saját udvarán. A laikus fogyasztó szakmai kíváncsiságát ilyen esetekben is ki kell elégíteni. Biztosan megkérdezik, hogyan lehet természetes anyagokból permetlevet készíteni, és valóban hatásos-e az erjesztett csalánlé…

Agroturizmus. Ha a gazda valóban ért a szakmájához és szeret is beszélni róla, akkor az áru­sításhoz szakmai üzemlátogatást is kapcsolhat. Sok városlakót érdekel a bor­készítés tudománya vagy nem látott még méhészetet. Őket biztosan elvarázsolja és vásárlásra csábítja a pincelátogatás, a sajtkészítés gondos szakmai magyará­za­ta, az érdekes technológia vagy éppen a disznóvágás élménye. Könnyen megköze­líthető mellékhelyiség és legalább néhány szabadtéri ülőhely már ehhez a vendég­fogadási formához is szükséges.

Falusi vendéglátás. Ha az agroturizmusra érkezők szállást is kaphatnak a gazdaságban vagy az erre szakosodott szomszédnál, akkor az már falusi vendéglátás. A termékárusítás árbevételét alaposan megnövelheti a turisztikai szolgáltatás és a helyben fogyasztás bevétele. Kevés ember szeret azonban véletlenszerűen megaludni, így az ilyen direkt­marketinghez már legalább egy katalógus kell a gazdák címeivel és telefon­számaival, vagy még inkább korszerű számítógépes lekérdezési lehetőség a szállásokról, a szolgáltatásokról, a helyi termékekről és az árakról.

Házhozszállítás. Ha van a családban mozgékony ember, bicikliző gyerek vagy fuvaros, akkor a gazdaság vállalhatja a házhozszállítást is. A reggeli tejet, a friss péksüteményt, a befőzéshez szükséges nagyobb gyümölcs­mennyiséget vagy az állatok takarmányát sokkal kényelmesebb a fogyasztó otthonában átvenni a termelőtől vagy család­tagjától. Nyugat-Európában az évszaknak megfelelően összeállított zöldség-gyü­mölcs kosár a sláger, az éppen érő fajokból és fajtákból valamint az állandóbb jellegű tejtermékekből és tojásból. Változatos­sága miatt meglepetés kosárnak is nevezik, amelyből az első idei szamóca garantált siker, ezzel szemben nem biztos, hogy a főzeléknek való friss sóskát a család minden tagja kitörő örömmel fogadja. Szerencsére itthon is akad már példa erre az értékesítési formára, bár a „zöld szatyrot” házhoz szállító vállalkozó nem hagyatkozik a meglepe­tésekre: vevőivel egy héttel korábban közli a következő heti szatyor tartalmát.

Együttműködés. Sajnos kicsi a valószínűsége, hogy minden feltétel együtt legyen egyetlen paraszt­családban, viszont semmi akadálya a szomszédok összefogásának. A kereskedők többnyire kiszorítják a termelőket a piacokról, de ha saját termelői piacot szerveznek, akkor ők vannak otthon, ők szabják meg a feltételeket és ott a lánckereskedelem nem él meg. (Budapesten már évek óta működik, néhány vidéki városban hamarosan indulnak az Ökopiacok, ahol a termelő közvetlenül árulja termékeit a városlakóknak. – A szerk.) Egy gazdaságban a specializált termelés miatt általában az áru­válasz­ték sem elég bőséges; ehhez kell a többi falubeli termelő, akik kiegészítik a kínálatot a közös boltban vagy egyikük portáján. A közelben nyíló második árusítóhelyet először biztosan kellemetlen konkurenciaként érzékeljük, pedig a verseny mellett az együttműködés is fontos gazdasági előnyökkel járhat. Két gazdaság együttes árukínálatának valószínűleg nagyobb a vonzereje, mint a kettőé külön-külön.

Ha a szinergikus hatások a legújszerűbb összetételben sem elég erősek, akkor kez­det­ben szükséges az állami támogatás, az indítási segítség. Ausztriában, Német­országban és az USA-ban a direktmarketing állami és tartományi támogatást élvez, Washingtonban még a minisztériumok előtti tereken is rendeznek farmerpiacokat.

A kiragadott példák alapján is látszik, hogy a direktmarketinget be kell vonni a több szerepkörű mezőgazdaság, a komplex térség- és vidékfejlesztés eszméjébe és gyakorlatába. Egészen biztos, hogy a direktmarketing nem ezerjófű és nem orvosság a magyar agrárgazdaság összes bajára. Nem veheti fel a versenyt az élel­miszer­kereskedelmi láncok által forgalmazott mennyi­ség­gel, de számos mező­gaz­da­sági termelő számára lehet kiegészítő tevékenység, és sok nagyon kicsi terme­lő számára pedig az egyetlen túlélési lehetőség. A többségnek kombinálnia kell a direkt­marketinget a falusi munka vagy élet — számára fontos — más elemé­vel.

Bálint János – Juhász Mária – Bálint András
Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar
Menedzsment és Marketing Tanszék

Vissza