Lapszemle külföldről

Olcsóbban kéne adni

A magyarországi bevásárlóközpontokban, szupermarketekben „biopolcok” létesülnek, ahol csak és kizárólag vegyszer- és műtrágyamentes élelmiszert kínálnak.

Orosz Gyula, a székesfehérvári Kaiser's igazgatója elmondta: náluk a biotermék már nem újdonság, rendszeresen kapható biokenyér. Ezek ellenőrzött termékek. Ugyanitt a diabetikus termékekből is kapható bioalapanyagú készítmény. Volt rá példa, sajnos nem nagy rendszerességgel, amikor biobaromfihúst is kínáltak vevőiknek. Sajnos a vevőkör csekély érdeklődést mutat ma még az ilyen és az ehhez hasonló készítmények iránt. Ugyanis ezek, benne a kenyér is 20-30 százalékkal drágábbak, mint a hagyományos változatok. Kétségtelen és annak igaza van, aki azt mondja, ezt a terméket kellene olcsóbban adni ahhoz, hogy komolyan vehessük, mennyire fontos az emberi egészség. Fejér Megyei Hírlap, 2001. január 17.

A biotermelés csábítása

Éveken keresztül vitatéma volt, hogy az ökológiai gazdálkodás és a bioélelmiszerek fogyasztása múló divat csupán, vagy tartós lesz és egyre nagyobb méreteket ölt. Beigazolódni látszik az a jóslat, hogy a kergemarhakór Európát bejáró réme adhatja a legnagyobb lendületet az ökogazdálkodás élre törésének. Hisz a tőlünk nyugatabbra kitört biohisztéria miatt a boltokban kiürültek a biopolcok. A kereslet fokozódása a kézimunka-igényes biofarmok extraprofitját növeli, viszont a felmérések eredményei alapján csak viszonylag számítanak drága árucikknek a biotermékek, ugyanis segítségükkel az egészségügyi kiadások jelentősen csökkenthetők.

Mindezek miatt a győri székhelyű vetőmag-kereskedés, a Primag Kft, felkészült a biotermelés csábításába kerülő gazdák tájékoztatására. A cég innovációs vezetője szerint a nagy áttörés 2003-ban következik be, mert a hazai szabályozás két év múlva teszi kötelezővé a biovetőmagok használatát az ökogazdálkodásban. Addig azonban a bioáruk termelésének, értékesítésének összehangolását kell megoldani. Kisalföld, 2001. január 10.

Kergemarhakór és bioétrend

A turizmuson belül kezdenek előtérbe kerülni az olyan programok, amelyek nem csak kikapcsolódást, hanem az aktívabb és egészségesebb életet is szolgálják a pihenés alatt.

A kergemarhakór és az Európában is terjedő disznótartási botrány teszi aktuálissá az osztrák hírességek által is felkarolt alternatív étkezést. A biológiai termelésből származó gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és tejtermékek ennek a táplálkozásnak az alapelemei.

A kelet-stájerországi Bad Waltersdorfban a Bio Thermen Hotel különleges táplálkozási programmal, bioétrenddel egészíti ki a kikapcsolódást. A gyógyszálló alapítója ettől a civilizációs betegségek megfékezését várja – szerinte az elmúlt 100 évben az étkezési szokások rossz irányba változtak. A zsírfogyasztás háromszorosára, a hús ötszörösére, a tojásfogyasztás kétszeresére nőtt, mely közvetlenül a szív-, a vérkeringés-, az ér-, és a rákbetegségek sokasodásához vezetett. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy a tápanyagok több mint fele „üres kalóriákból áll, azaz olyan kísérőanyagokban szegény élelmiszerekből, mint a fehér liszt, cukor, zsír, amelyek ugyan tartalmaznak fehérjét, viszont vitaminokból, ásványi anyagokból és nyomelemekből nem tartalmazzák a szükséges mennyiséget.

Az élet egyensúlyba hozásában ezen kívül növényi terápia, gimnasztika, masszázsok, termálfürdők, pakolások- és tengeri fürdő kezelés is segít. Az egészségprogramok része a tudatosabb életvezetés. Ezen belül a testsúly állandó ellenőrzése és szabályozása, amellyel a rossz táplálkozás, a túl kevés mozgás és a rosszul folytatott fogyókúrák hatásai ellen lehet tenni.

A Ring Jungbrunnen szállók egyedülálló kozmetikumokat is kínálnak. Ezek friss Ringana termékek, elkészítésük során nem használnak tartósítószereket. Metro, 2001. február 7.

Az érem másik oldala

A Németországi Természetvédelmi Szövetség (NABU) nemrégiben arról tudósított, hogy egy kiló biokenyér állítólag két négyzetméter szántóföldet mentesít a vegyszerektől. A szövetség egyik képviselője szerint megfelelő vásárlási magatartással a fogyasztó hozzájárulhat a fajtákban gazdag kultúrtáj megtartásához és a biológiai sokszínűség fenntartásához. Ez az első pillantásra helyesen megvilágított érvelés azonban saját maga ellen fordítható, ha a biogazdálkodás kisebb terméshozamait és az abból adódó többlet-területigényét is bevonjuk az értékelésbe. A 38%-kal kisebb hozamok minden egyes hektár biobúza esetében 0,62 ha további művelési területet jelentenek, ha összességében mindenütt ugyanolyan hozamot kívánnak learatni. Burgonya esetében ez az arány a szövetségi kormány 1998. évi mezőgazdasági beszámolója szerint még ennél is lényegesen kedvezőtlenebb. Minden hektár bioburgonya további 0,82 hektár művelési területbe kerül, azaz itt ugyanannak a termékmennyiségnek a megtermeléséhez szükséges terület majdnem megkettőződik. Egy ilyen terület-felhasználás – minden szántóföldi termény átlagában a szakemberek kb. 30%-kal kisebb hozamról és ezáltal 43%-kal nagyobb területigényből indulnak ki a biogazdálkodásnál – nem maradhat következmény nélkül a mi kultúrtájunkon. A biodiverzitás fenntartását szolgáló ruderáriákat és a szántóföldeket övező szegélybiotópokat – melyek sok tájnak ma is még nagyra értékelt alkotórészei, sőt amelyeket egyes gazdák részben újratelepítenek – egy területileg extenzívvé tett termelés esetén fokozottan kellene művelésbe venni.

E példa alapján is látható, hogy az összetett ökológiai kérdéseket összefüggéseiben érdemes csak vizsgálni. Annál is inkább, mert a biotermesztés tartalékhelyei nem az érintetlen élőhelyek, hanem a konvencionális, korábban vegyszerezett mezőgazdasági területek, melyeket kétévi átállás után biotermesztéssel lehet hasznosítani. Az Európai Unió agrárgazdasága, 2001. 1-2. szám

Válogatta és írta:
Gyarmathy Flóra, Nagy Krisztina

Vissza