Lapszemle külföldről

A bioüzemek kilúgozzák a talajt?

Nem – szól az egyértelmű válasz, mely az angol Talajtani Társaság múlt évi ülésén is elhangzott, Edinburghban. A bioüzemek a tápanyag-körforgalmat igyekszenek lehetőleg zártan tartani. Az ökológiai földműveléssel foglalkozó üzemek talaja gyakran meglehetősen negatív mérleget mutat a nitrogént, foszfort és káliumot illetően, mert a termékelőállítás és az elkerülhetetlen veszteségek révén több tápanyagot exportálnak, mint amennyit trágyázással visszajuttatnak. Míg a nitrogénhiány a gyakorlatban a magasabb nitrogén-megkötés révén kiegyenlítődik, kérdéses marad, hogy a talaj hosszú távon nem szegényedik-e el káliumban és foszforban. Egy tanulmányban vegyes, szarvasmarhatartással illetve szántóföldműveléssel is foglalkozó üzemek 99 őszibúza-földjét vizsgálták meg. Az összes vizsgált elem közül csak a káliumtartalom csökkent a hosszabb távú, kereken 10 éves ökogazdálkodás alatt. A kálium csökkenése minden extraktumban (víz, szénsavval dúsított víz, ecetsav, tejsav, ammóniumacetát-EDTA) megfigyelhető volt Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a többi tápanyagra nem kell figyelmet fordítani.

Sem a talaj egyéb fő tápanyagait (P, Mg., Ca) és nyomelemeit, sem a pH-értéket, sem a szerves alkotók és a biomassza tartalmát vagy aktivitását illetően nem volt a biológiai gazdálkodás időtartamának függvényében meghatározott trend kimutatható. Az őszi búza ásványi anyag tartalmának csökkenése nem volt egyértelműen kimutatható a biogazdálkodás időtartamának növekedésével, csak a kálium-tartalom mutatott csökkenő tendenciát. A búza terméshozama az ökológiai gazdálkodás ideje alatt azonban így is stabilan 4,2 tonna / hektár maradt.

Az ökológiai gazdálkodásban tehát minimális trágyázással is évtizedeken át stabil terméshozam érhető el. Fokozott figyelmet igényel a kálium, főleg olyan területeken, ahonnan magas káliszükségletű növényeket, pl. burgonyát vagy betárolt zöldségeket takarítanak be.

Ezért javasolt szántóföldi növénytermesztésben is rendszeresen (négyévente) talajvizsgálatokat végezni, a tápanyagtartalom változásainak nyomon követésére. Ökologie & Landbau, 2001/1

Az ásványi trágyák nem jelentenek alternatívát

Szerves trágya előállításakor a levágott állatok szarvát, patáját, csontjait és vérét, valamint tollát használják fel. Ezek az állati anyagok tartalmazzák, fajtától függően, szinte mindazon tápanyagokat, melyekre a növényeknek szükségük van. Biokertészek ezeket a trágyákat több okból is előnyben részesítik az ásványi trágyákkal szemben:

A szerves trágyát, a folyékony trágya kivételével, általában még üres ágyásra hordják ki és dolgozzák bele a földfelszínbe. Utótrágyázásra saját „készítésű” trágyalét vagy vásárolt szerves hígtrágyát alkalmaznak. Ilyenfajta felhasználási formában az állati eredetű szerves trágya által hordozott BSE-veszély szinte elhanyagolható, mert a trágya a talajban mineralizálódik, mielőtt a növény azt felvenné. Ennek megfelelően a BSE-prionoknak is mineralizálódniuk kell, ami által viszont ártalmatlanok lesznek, mert saját alkotórészeikben feloldódnak. Meggondolandó, hogy a prionok a gyökérzöldségeken, mint a répa vagy a feketegyökér, megtapadnak. Ezek a prionok azonban csak a második menetben kerülnek az ágyásba, mely a kiültetésük előtt nem kerül még egyszer trágyázásra. A prionoknak ezek alapján májustól a következő év kora márciusáig forróságot, szárazságot, nedvességet és fagyot kellene túlélniük. A kereskedelemben kapható trágyákban azonban eddig még senki nem talált prionokat. Ökologie & Landbau 2001/1

Zselatin nélkül is megy!

Tudósok és fogyasztóvédők az étkezési zselatint nem tartják veszélyesnek a BSE szempontjából. Az ok: a marhából készült anyag e gyártási eljárása olyan agresszív (a bőr és a csontok savas vagy alkáli fürdőben áznak), mely elpusztítja a kórokozókat. A zselatinok 90%-át Németországban egyébként is sertésbőrkéből állítják elő. Ha a kedves fogyasztó mégis inkább nemet mond: a terméken található összetevő-listából látható, hogy az édességek, mint a gumimaci vagy a bonbonok tartalmaznak-e zselatint. A bioboltokban kapható gumimacik agar-agarral készülnek. Az agar-agart tengeri algákból nyerik, hideg vízben megdagad, főzés során oldódik és 35-40 °C-ra hűtéskor zselésedik. További növényi kötőanyagok a pektin, a szentjánoskenyér-liszt, a guarmag-liszt, a nyílgyökérliszt és a kuzu. Kraut & Rüben 2001 április

Az ökológiai gazdálkodás gazdagabbá teszi élővilágunkat

Nagy-Britannia biológiai sokszínűsége a mezőgazdasági területeken néhány éve drasztikusan visszafejlődik – adta hírül a Soil Association, miután 9, az ökológiai illetve konvencionális mezőgazdaság biodiverzitását vizsgáló tanulmány eredményeit kiértékelték. Eszerint a biogazdaságokban nemcsak hogy nagyobb egyedszámot találtak a kutatók, hanem nagyobb a biológiai változatosságot is tapasztaltak. Így az ökológiai módon művelt szántóföldeken ötször több vadon termő növénnyel és 57%-kal több növényfajtával találkoztak. Néhány ritka növényfajt kizárólag csak biogazdaságokban lehetett megtalálni. Szintén több gerinctelen állat és madár, rovar, és például a gabonaföldeken ötször több pókfajta fordul elő. Az ökoföldek mentén 25%-kal több madár tartózkodik, és a földek közepén télen és tavasszal 44%-kal gyakrabban fordulnak elő. A pacsirták száma a biogazdaságokon kétszer annyi, mint a hagyományos gazdaságokban. Mivel a brit területek 76%-a mezőgazdasági terület, a mezőgazdasági művelés típusa döntő jelentőségű a biológiai sokszínűség megtartásában. Jelenleg Nagy-Britanniában csak a területek 1,2%-a van ökológiai művelésben. A Soil Association és a WWF intézkedéseket követelnek a kormánytól annak érdekében, hogy ez az arány 2010-re elérje a 30%-ot. Ökologie & Landbau, 2001/1

Lebomló műanyag

Áprilisban, a németországi Kasselben indul a világ legnagyobb kísérlete a lebomló műanyagok csomagolóanyagként való bevezetésére. Kassel lakosai ettől kezdve bioműanyagba csomagolt termékeket – tejtermékeket, gyümölcsöket és zöldségeket -, vagy akár egyszer használatos edényeket is vásárolhatnak. Ezenkívül gyártanak még bevásárlótáskát, mely végül biohulladékként hasznosítható.

A biológiailag lebontható anyagokat erőforrás-kímélően és CO2-semlegesen, újratermelődő nyersanyagokból lehet előállítani, melyek aztán használat után környezetbarát módon a biohulladék-gyűjtő telepeken komposztálhatók.

Ezen high-tech-termékek kifejlesztésére a Szövetségi Fogyasztói Minisztérium az utóbbi 8 évben több mint 37 millió márka értékű támogatást nyújtott. Minden, a kísérletbe bevont csomagolóanyagról bizonyítani kell, hogy az nem tartalmaz szermaradványokat és ártalmatlanul, biológiai módon lebontható. A biocsomagolásokat feltűnő hatszög-jelzéssel és a „komposztálható” felirattal látják el.

A biocsomagolóanyagok már a közeljövőben is helyettesíthetnék a hagyományos műanyagokat. Előállíthatók cukorból, keményítőből, növényi olajokból vagy az élelmiszeripar melléktermékeiből, mint pl. a tejsavó. Ezáltal ökológiai előnyük van, mert a kímélik a fosszilis energiaforrásokat és pozitívan alakítják a széndioxidmérleget. www.naturkost.de 2001. 03. 15.

Virágzó üzlet

Tíz éve kezdődött az ún. virágkampány, melynek célja az ember- és környezetbarát virágtermesztés jó kapcsolatának kialakítása volt, mindenekelőtt a harmadik világ országaiban, ahol főleg nőket és gyerekeket foglalkoztatnak - kizsákmányoló módon - éhbérért, hosszú munkaidővel, nagy mennyiségű peszticid felhasználása mellett a virágültetvényeken. Ennek megakadályozására hozták létre a „Flower Label” emblémát és a hozzá kapcsolódó programot, mely normál, emberhez méltó munkakörülményeket, valamint felelősségteljes, környezettudatos magatartást követel. Aki a programhoz csatlakozni kíván, el kell fogadja a nemzetközi kódex irányelveit, melyek közül a legfontosabbak a megélhetéshez elegendő bér és szociális juttatások biztosítása, gyerekmunka nem alkalmazása, fizetett szülési szabadság, integrált növényvédelem, erősen mérgező és rákkeltő növényvédőszerek tilalma, stb.

Bár a program meglehetősen kevés pénzeszközzel rendelkezik, az eredmények már láthatók. Ecuadorban 25 farm 312 hektárnyi területtel, Kenyában pedig 6 üzem 144 hektárral csatlakozott a kampányhoz, de jó úton jár Tanzánia és Zimbabwe is. A mozgalomhoz tartozó üzemeket évente egyszer független szakértők ellenőrzik. Kraut & Rüben, 2001. április

Génszennyezés a biokukoricában

Az IFOAM (a biotermelők nemzetközi szövetsége) legfrissebb közleménye szerint amerikai biotermelők kukoricájában génszennyezett DNS­-t találtak. Annak ellenére, hogy a biotermékek szigorú ellenőrzésen mennek át, a génszennyezés elérte az amerikai biokerteket. Valószínű, hogy virágporral jutott be a szennyeződés a kukoricába, de az is lehetséges, hogy a vetőmag volt génszennyezett.

Egyre inkább veszélyben a fogyasztóknak azon joga, hogy génmanipulációtól mentes terméket vásároljon. Az IFOAM felhívja a kormányok és törvényhozó intézményeket az egész világon, hogy azonnal tiltsák be a génmanipuláció használatát a mezőgazdaságban és élelmiszertermelésben. Genlist - L:Fidrich Robert <fidusz@zpok.hu >

Organikus gluténmentes tészta

Az Olasz Biofarms nevű vállalat, amely elsősorban organikus paradicsom termékek és olajok előállításával foglalkozik, az áprilisban Londonban tartandó NPE kiállításon organikus, gluténmentes tésztával jelent meg.

A tészta összetevői között a kukoricát, rizst és a búzát is megtaláljuk. A termék ára nagyon kedvező: kb. 1,85 fontba kerül 250g-os kiszerelésben, amely a vásárlókat arra késztetheti, hogy a nem organikus termékek helyett inkább ezt válasszák. <info@organicts.com>

Roundup Ready

Az olyan jellegű gyomirtószerek mint a Roundup is glifozát tartalmával elpusztítja a legtöbb növényt, mivel a növények számára egy nélkülözhetetlen enzimet károsít. A Roundup Ready növényekbe, mint például a kukorica, vagy szója, egy baktériumból olyan gént ültettek be, amely a glifozátnak ellenálló enzim termelését indítja meg a növényben. Így ezek a növények nem pusztulnak el a gyomirtótól. Ezen gyomirtószer célja az emberi étkezést szolgáló termények védelme. De rákkeltő hatású, lebomlási ideje több mint egy év, és lényegesen nagyobb dózisban használják őket, mint azt a növények megkívánnák. Ecology and Farming, No.25. september-december 2000.

Hupikék törpikék és a gyümölcsfogyasztás

Egy egyetemi pszichológus csoport olyan programot dolgozott ki, amely tartósan megnöveli a gyerekek zöldség- és gyümölcsfogyasztását. A fogyasztási szokások már nagyon korán kialakulnak, így 2-6 éves gyermekeket vontak be a kísérletbe. Legelőször megtanították nekik a zöldség- és gyümölcsneveket, majd a Hupikék Törpikék című rajzfilm brit változatát vetítették le nekik. A rajzfilm szerint akkor győzhetik le Hókuszpókot és Sziamiaút, ha sok gyümölcsöt és zöldséget esznek, és így a törpöket is megmentik. A kísérletbe több mint 450 gyereket vontak be, és még 15 hónappal a rajzfilmvetítés után sem csökkent zöldség- és gyümöcsfogyasztásuk. The Organic Way, Issue 160. Autumn 2000.

Válogatta és írta:
Nagy Krisztina, Németh Károly

Vissza