Növényvédelmi naptár

Zöldséges

A gyökérzöldségek ágyásaiban a sárgarépalégy májusi rajzása nyomon követhető sárga, ragadós lapokkal. A kártétel abban áll, hogy kanyargós járatokat rág, így a répa rothadásnak indul a tárolás alatt. Védőhálót, vagy fátyolfóliát érdemes teríteni a répasorok fölé. Előnyös a hagymafélékkel való vegyeskultúra. Riasztó hatású a gilisztaűző varádics, a kapor, levendula növényi kivonata, vagy ezek telepítése a répasorok közé. Május közepétől a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor is károsítja a gyökérzöldségeket. Késő esti órákban a talajfelszín fölött táplálkozó fiatal hernyók ellen engedélyezett szerrel permetezzünk. Lazítsuk a talaj felső rétegét, és gyommentesen tartsuk a területet. A sárgarépánál az alternáriás levélfoltosság, zellernél a szeptóriás levélfoltosság jelentkezik, petrezselyemnél pedig a lisztharmat a legfontosabb gombabetegség. A fertőzött levelek elpusztulnak, így jelentősen csökken a növény asszimilációs felülete, és a föld alatti részek is kisebbek lesznek. Erős fertőzés esetén réztartalmú, kéntartalmú szerrel permetezzünk. Nedves időben zsúrlólé, hagymahéjtea és macskagyökér kivonat is használható.

Burgonya: a burgonyabogár és lárvája egyaránt a zöld növényi részeket károsítja. Tömeges elszaporodásakor tarrágást okoz. Kis területen – ha lehetséges – kézzel gyűjtsük össze ezeket, a töveket szórjuk be kőzetőrleménnyel, gipsszel a réztartalmú szerek riasztó hatásúak, ahogyan a bazsalikom is. Használjunk a permetezésre engedélyezett szert. A burgonyavész (fitoftóra) különösen csapadékos nyarakon jelentkezik, ellene csalánlé és kőzetőrleményekkel való porzás ajánlott. A kender védőhatású növény. Permetezésre használjunk fokhagyma- és vöröshagymahéj-teát, erős fertőzés esetén réztartalmú szert. A zöld őszibarack levéltetű kedvelt tápnövénye a burgonya, és mivel veszedelmes vírusvektor az ellene való védekezés lényeges (káliszappan + ajánlott szerek).

Borsó: a borsóormányos, az akácmoly, és a levéltetvek jelentenek veszélyt, amelyek ellen engedélyezett szerekkel védekezzünk. A borsómoly május – júniusban rajzik, előre jelezhető feromoncsapdákkal; paradicsommal létesítsünk vegyeskultúrát. A bab gombabetegségei ellen réztartalmú szereket használjunk.

A káposztalepke és fehér káposztalepke ellen a káposztát telepítsük vegyeskultúrában paradicsommal, zellerrel. A rajzás ideje alatt az illatfedésre gilisztaűző varádiccsal, vagy ürömfű teával permetezzünk. Szegélynövénynek jó a kender; permetezés engedélyezett szerrel. A káposztalégy ellen a palántákat mélyre ültessük, kőzetőrleménnyel porozzunk, a palánták közé kormot, vagy fahamut tegyünk. Paradicsommal létesítsük vegyeskultúrát. A peterakás idején a palánták gyökérnyaki részét kenőszappanos vízzel öntözzük, és érdemes paradicsomhajtás levével permetezni. A karfiolt óvjuk a napfény okozta barnulás ellen a rózsa takarásával. Káposzta levéltetű ellen hasznos porozni fahamuval, kőzetőrleménnyel, a palántákat ültetés előtt kenőszappanos vízbe mártani. Felhasználható teák: hagymahéj-, burgonyahéj, rebarbaralevél, 12 óráig ázni hagyott csalánlé. A meleg, száraz időjárás kedvez a fekete káposzta levéltetű elszaporodásának, amely veszélyes vírusvektor. A káposzta bagolylepke második nemzedéke június végén rajzik. A tojásból kikelő kis hernyók rögtön berágják magukat a káposztafejbe. Ekkor kell a káposztalepkék ellen is védekezni: előrejelzés feromoncsapdákkal, permetezés engedélyezett szerekkel, varádiccsal, ürömteával.

Hagyma: a hagymalégy első nemzedékeinek rajzása április végén május elején történik. Védekezés: vegyeskultúra sárgarépával, a dughagymát beszórni kőzetőrleménnyel. Permetezés varádics, ürömfű forrázattal, erős fertőzés esetén réztartalmú szert használjunk. Peronoszpóra ellen réztartalmú szereket, a hagymalégy ellen rebarbaralevet használjunk.

A jól megválasztott vegyeskultúra védi a növényeket

A paprika, paradicsom esetén a levéltetvek okozzák a fő gondot (vírusterjesztés, deformált termés).

Az uborkánál a lisztharmat és a peronoszpóra ellen kell védekezni (kén- és réztartalmú szerek). Száraz időben a takácsatka jelent veszélyt (kéntartalmú szerek, zsurlólé), nedves időben a baktériumos betegségek (réztartalmú szerek).

Gyümölcsös

Alma: helyezzük föl az almamoly csapdákat (hullámpapír a fák törzsére erősítve), amelyeket heti rendszerességgel cseréljünk a lombhullásig. A kártevő a tojásait az alma diónyi nagyságakor rakja le, majd 1 hét után megkezdődik a lárvakelés és a hernyók a gyümölcsbe rágnak be. A lehullott gyümölcsöket szedjük össze. Használjunk feromoncsapdákat a rajzás megfigyelésére. Az alma – és körtevarasodás járványszerűen terjedhet csapadékos, hűvös időben. Ültessünk metélőhagymát a fa alá. Permetezni csalánlével, nedves idő esetén 7-14 naponta virágzás előtt és után kéntartalmú szerekkel. Almafa-lisztharmat ellen kén és zsurlólé használható, kéthetente a hajtásnövekedés befejeződéséig. Legveszélyesebb május- júniusban az intenzív hajtásnövekedés idején száraz, meleg időben. Az aknázómolyok ellen engedélyezett szerrel védekezzünk, ameddig nem húzódnak a levelekbe. Az atkakártevők közül a piros gyümölcsfa takácsatka kifejlett egyedei elkezdik a tojásrakást, rájuk gyérítő hatású a kénkészítmény.

A körténél a rovarkártevők közül a körtelevélbolha, almamoly, körtemoly veszélyes.

A cseresznyefa veszélyes kártevője a cseresznyelégy amely ellen a fa alatt mulcsozunk kb. 40 cm vastagon a koronacsurgóig, vagy ha gyep van a fa alatt, akkor locsoljunk. A talaj lassabb felmelegedése kitolja a cseresznyelégy rajzásidejét, és a gyümölcs szedése után kezdi meg csak a rajzást. A cseresznyelégy petézését az ürömfű-tea gátolja, a koronába kihelyezett sárgalapok az előrejelzés mellett gyérítő hatással is rendelkeznek. A levéltetvek ellen káliszappannal védekezzünk. A moníliás megbetegedés megelőzése érdekében védekezzünk rendszeresen a rovarkártevők ellen, mert ezáltal a sebzések mennyiségét csökkentjük. A virágzás kezdetén és folyamán a fertőzést megelőzően permetezzünk heti két alkalommal kénnel. A kéregmoly rajzása május közepétől várható. Előrejelzés feromoncsapdával.

Őszibarack: a tafrinás levélfodrosodás ellen fokhagymát, sarkantyúkát ültessünk a fa alá, és 5%-os csalánlével permetezzünk. Sziromhullás után csapadékos időben feltétlenül permetezni kell. Őszibarack lisztharmat ellen zsúrlólével, erősebb fertőzés esetén kénnel permetezzünk. Monília ellen ritkítsuk ki a gyümölcsöket. A barackmoly ellen ekkor még idejében védekezhetünk, előrejelzésre feromoncsapdákat használjunk. A zöld őszibarack levéltetű száraz, meleg nyarakon szaporodik fel. Több pajzstetű faj is károsíthatja az őszibarackfákat. A takácsatkák az őszibarackot is veszélyeztetik.

Kajszifákon a nedves idő kedvez a kajszi gnomóniás levélfoltosságának, amely viszonylag kevés csapadék után is erős fertőzést okozhat. Lombozat védelme érdekében közvetlenül a sziromhullás után kezdjük meg a permetezést. Folytassuk a barackmoly elleni védelmet, de a sodrómolyok, levéltetvek és az atkakártevők elleni védelemről se feledkezzünk meg.

Szilva: a polisztigmás levélfoltosság, a sztigminás levéllyukacsosodás ellen érdemes védekezni. A szilvadarázs lárvái a sziromhullást követően azonnal megkezdik a gyümölcsbe való befúrásukat, és ha a védekezés késik, akkor a termés nagy részét elpusztítják. A levéltetvek, szilvamoly és pajzstetvek ellen is védekezzünk.

Mogyoró: a mogyoróbogár májusban rajzik, rázzuk le egy ponyvára a bogarakat. 

Szőlő

Itt az ideje a vesszőkötözésnek, hajtásválogatásnak. Május második felétől okoz igazán gondot a peronoszpóra. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában a betegség ellen különösen meleg, párás idő esetén kell védekezni réztartalmú szerekkel. A lisztharmat szintén fertőzi a tőke minden részét, de a fürtön a legveszélyesebb. Járványszerű terjedését a meleg, száraz idő segíti, ellene a hajtásnövekedés időszakában, kénnel, zsurlólével permetezzünk. A rovarkártevők közül a kora tavasszal már megjelenő szőlőilonca mellett, május végétől a szőlőmolyok is károsítanak. Előrejelzésükre feromoncsapdát, cefrecsapdát használjunk. Permetezés engedélyezett szerrel. Száraz, meleg időjárás esetén az atkakártétel lehet jelentős. A szőlőlevélatka már kora tavasztól károsít a fiatal rügyek, hajtások szívogatásával. A piros gyümölcsfa takácsatka május elején kezd károsítani. Megjelenhet a szőlőgubacsatka és a takácsatka is.

Csapadékos, hűvös időben a szürkepenész megjelenésével is számolnunk kell, amely a fürtkezdemények károsításával jelentős terméskiesést okozhat.

Rasztik Viktória

Vissza