Két sikeres zöldségtermesztő

Lapunk érdeklődési körében a zöldségtermesztés áll, így ez alkalomból két biozöldségtermelőt kérdeztem tapasztalataikról, elképzeléseikről. Hogyan kezdték el, milyen nehézségeket kellett leküzdeniük, mi az amire büszkék? Elküldött kérdéseimre írásban válaszoltak. Ebből kerekedett ki a két beszámoló.

Minden növényük kis hazánkban marad

Először Kiss Imréné Szűts Annát kérdeztem, aki eddigi legnagyobb sikerét a karfiol, brokkoli, zöldkarfiol, padlizsán, salátafélék termesztésében érte el, kudarcának viszont a 2000. esztendő majd minden növényét tartja. (Évekkel ezelőtt egy riport kapcsán vele már találkozhattak Olvasóink.)

Gazdag retektermés. A képen Kissné Szűts Anna

Anna 1973 óta foglalkozik kertészkedéssel, óvónői állását feladva e pályáért. Kezdetben fóliás kertészetük volt; paprikatermesztéssel, majd palántaneveléssel foglalkoztak. A felkészülésben eleinte a szülői háznál tapasztalt hagyományos gazdálkodásra támaszkodott, majd 1990-ben megjelent Geoff Hamilton „Az élet kertje” című könyve lett a segítője. Nagy örömére még ebben az esztendőben, a szolnoki TIT egyesület beindította a Biogazdálkodók Népfőiskoláját. 1995-ben Okleveles biogazda lett. 1998-ban kiérdemelte az „Év Biogazdája” címet, majd 1999-ben a II. Országos Kertvetélkedőn a fődíj boldog tulajdonosa lett.

A 80-as években már rábukkant egy-egy biogazdálkodásról szóló cikkre, amely egyre jobban felkeltette érdeklődését, mígnem kertjük egyik parlagon hagyott részében (440 ölön), 1988-ban elkezdtek bio módra termelni régi, elfeledett (pl. feketegyökér, gumóskömény) és legújabb (pl. tépősaláta, jégsaláta, brokkoli) fajtákkal. Ez a sikerélmény vitte tovább a kitűzött úton.

Férje – aki kertészmérnök – felemás érzéssel figyelte felesége ténykedését. Félig büszkén, félig kétkedő hangsúllyal mutatta a kertet ismerőseiknek: „figyeljetek, ez bio”. Azóta már az ő nézete is megváltozott.

A Kiss házaspár konyhakerti növényeket 10 ha-on, szőlőt- és gyümölcsöt 3 ha-on termel. 2000-ben 1,2 hektáros területre bogyós növényeket telepítettek. Anna elmondása szerint az idén szeretnének őszi és sárgabarackot, Nektarint telepíteni, majd mindezek és néhány zöldségféle feldolgozásához egy kisebb feldolgozót építeni. Kertjükben az alábbi fajták széles választéka található:

Salátafélék. Fejes saláta: RIJK ZWAN, Histor RZ csávázatlan; jégsaláta: Rocco Rz csávázatlan, Fiorette Rz Bio.

Akár egy zöldségfajta-bemutató a Kiss házaspár gazdasága

Káposztafélék. Fejeskáposzta: BEJO, Discover csávázatlan, Ducati csávázatlan.

Gyökérzöldségek. Sárgarépa: BEJO, Napoli csávázatlan, Newton csávázatlan, Napa csávázatlan, Idaho csávázatlan; gyökérpetrezselyem: Eagle csávázatlan.

Levélzöldség. Spenót: BEJO, Spokam csávázatlan.

Salátahagyma. Exhibition.

A tárolás 12 m x 3 m-es hűtővagonban, kamrában, továbbá a padláson történik.

Anna tájékoztatásul elmondta, hogy a vegetációs időben a legtöbb gondot a földibolha okozza, ritkábban gombabetegség is előfordul a területen. A kártevők és kórokozók ellen elsősorban a saját maga által készített növényi levekkel, főzetekkel védekezik, e mellett használ mészkénlét, bordóilét, zeolitot.

Istállótrágyát használnak, de mivel nincsenek állataik, ezért cserélnek; lucernát, káposzta- és salátafélék levelét, sárgarépa eladhatatlan hányadát adják cserébe. A trágyát pár évig érlelik mésszel, agyaggal keverve, így kerül ki a földre.

Alkalmaznak „fél zöldtrágyázást” is oly módon, hogy a termésétől megfosztott bab, borsó szárait, a káposztafélék maradványait szárzúzzák, majd bedolgozzák a talajba. Zöldtrágyának pillangósokat, facéliát, mustárt vetnek, talajlazítóként pedig alginitet, hínárt, törkölyt használnak.

Anna elmondta azt is, hogy számukra a kézimunkát megszervezni nem is akkora probléma, mint végrehajtani. A legnagyobb gondot a gyomok okozzák. „Amúgy mi már nem is igen tudnánk más módszert elképzelni, szinte mindent kézimunkával oldunk meg.”

Arra a kérdésemre – Hogyan vélekedik arról, hogy a Magyarországon megtermelt biotermékek nagy része külföldre kerül? – a következő választ kaptam: „Mivel a biotermékek termesztése több munkával jár, ezért magasabbak az árak. Ezt napjainkban egy jobban menő réteg képes fizetni. Ők viszont kevesen vannak, így az árutöbblet elhagyja az országot.”

Ugyanakkor a termékértékesítés kezdeti, nehéz lépésein túljutva úgy gondolja: „Korábban nem volt üzleti kapcsolatom, ezért a nagybani piacon árusítottam eltitkolván, hogy mily módon nőtt, hiszen a köz akkor még úgy vélte (sajnos, sokan még ma is – a szerk. megjegyzése), hogy az csakis kukacos lehet. Vitték, mert szép volt, én meg örültem: ki ebből fogyaszt, nem mérgezi magát.” - Annáék gazdasága manapság egészségboltoknak, Gerson kúrásoknak, feldolgozóknak szállít. Emellett az Ökopiacon is árulnak. Minden növényük legnagyobb örömükre a mi kis hazánkban marad!

Laura kicsivel több komposztot adott

Másik riportalanyom, SZALADOS JÓZSEF gazdasága a Dunától 2 km-re, kiemelkedett, középkötött löszfennsíkon található. A kert kelet-nyugati fekvésű, nyugati oldalon a Biodinamikus Alapítvánnyal határos, a többi szomszéd sem használ vegyszert. A vízellátottság jó, öntözéskor a vizet a kútból szivattyú nyomja egy 16 m3-es betonmedencébe, mely 1,2 méter magasan van. Miután a víz felmelegedett, saját esésének köszönhetően az ikersorok közé folyik árasztásos módszerrel. Az ikersorok többnyire bakhátas kialakításúak.

Zöldségtermesztéssel 1977-ben kezdett el intenzívebben foglalkozni – szakkönyvekből tanulta –, előtte géplakatos- és hegesztőként dolgozott. A váltás nem véletlen, hiszen szülei földműveléssel foglalkoztak.

Egy szerencsés találkozás során megismerkedett dr. Mezei Ottónéval, Klári nénivel, aki 1987-ben tartott előadást a biodinamikus gazdálkodásról Iváncsán. Mivel a szintetikus vegyszereknek addig sem volt barátja, nagyon megnyerte tetszését ez az irányzat. 1989 őszén indult Iváncsán a Gazdaiskola. Az előadók 80%-ban a Biokultúra Egyesülettől jöttek. 1990. február 24-én Parádi Andor közreműködésével megalakult a Biokultúra Egyesület iváncsai helyi csoportja.

Mint azt megtudtam, a házhoz tartozó kert 5100 m2 (paprikával, paradicsommal, gyökérzöldséggel, uborkával, tökfélékkel foglalkozik). Több saját paprika- és paradicsomfajtája van, melyek magját 18-20 éve pozitív szelekció alapján válogatja, fogja. Ilyen például a lila paprika, a hosszúkás paprika alakú paradicsom, melyet nagyon kedvelnek a vevői. Ezen kívül 3,5 hektár szántója van (füveshere keverék, kukorica, árpa). A jelenlegi állatlétszám: 19 anyakecske és 2 bak, 32 gida, 1 anyadisznó, 9 malac, 20 tyúk.

A komposztot egészséggel hálálja meg a paprika

A vegetációs időben a legnagyobb gondját az időhiány okozza. Amennyiben a kézimunka szervezése nehézkes, a rotakapát, a tolikapát, vagy a csillagkapát veszi elő. Pincében, góréban, valamint fedett színben tárolja a terményeit.

Környezete elfogadja másságát, sőt évente augusztus 20-án a Falunapon mutatja be a kertjében termett zöldségeket, kóstolóval egybekötve. Egyik évben az akkori földművelésügyi miniszter is meglátogatta biotermék kiállításukat!

Milyen módon védekezik a kártevők és kórokozók ellen, és hogyan oldja meg a tápanyag-utánpótlást? – kérdeztem.

„Véleményem szerint a legjobb védekezés, ha a talaj jól el van látva komposzttal, így a növény erőteljesen tud fejlődni, kevésbé éri támadás, pl. ha a paprika vagy paradicsompalántákat lótetű támadja meg, akkor a tövek mellé szúrunk 3-4 zöld bodzahajtást, vagy nagysárfüvet ültettünk. Levéltetvek kordában tartásában segítőtársaim a katicabogarak, azok lárvái, valamint a fülbemászók és a fátyolkák. Az egyéb kártevő rovarokat a mezei verebek gyérítik.

A tápanyagutánpótlás során az egyik legfontosabb dolog a talajt jó minőségű, érett, vegyes komposzttal ellátni őszi szántáskor és tavasszal vetés, vagy kiültetés előtt kicsit a talajba dolgozni vagy lyukkomposztként alkalmazni. A komposzt készüljön minél többfajta állat trágyájából, illetve nem virágzó gyomok, pl. csalán, valamint levágott házi álatok tollából, szőréből. Rétegenként szórjunk kertföldet, alginitet, fahamut (biodinamikus preparátummal beoltva).

Hogyan, milyen úton értékesíti termékeit? – kérdésemre a következőt válaszolta:

„Korábban közvetlenül háztól. Az 1990-es évek elejétől a Török utcai Biopiac kezdő csapatában voltam termékeimmel. A rendszeresen árusítók eleinte 4-6 főt tettek csak ki. 1993-ban a tér melletti ház lakói kitúrtak minket az MDF piacra, ahol a nagy Biokultúra címer mindig velünk volt. Egy évig jól ment minden, de a hely foglalásával, biztosításával gondok lettek, s kétévi szünet után ismét benépesült a Török utcai tér, így 1999-ben már egy asztalnyi szabad terület sem volt. Így költöztünk új helyünkre, a Marcibányi téri Művelődési Központ udvarában található Ökopiacra. Tavalyi tapasztalat, hogy a piac tömegközlekedési szempontból sok vevő számára kedvezőtlen, így nem, vagy csak minimális mennyiséget tudnak vásárolni. Gyakori volt a túlkínálat a kereslettel szemben, ami a termelő számára nagyon negatív dolog.”

Hogy Szalados Úrnak eddigi bio-tevékenysége során mi volt a legnagyobb sikere, illetve kudarca, azt az alábbi válaszából tudhatják meg:

„Biogazdálkodásom eddigi ideje alatt sok sikerélményem volt, s remélem, ezután is lesz. Legnagyobb sikernek – Klári néni révén – a Waldorf tanárképzősök és iskolások biokertészeti gyakorlati oktatását tartom, és azt, hogy egészségileg bajba jutott embertársaimon bio, biodinamikus termékeink kínálásával részben segíteni tudok.

Nagy büszkeségem nagyobbik unokám, a 6 éves Laura és 8 hónapos öccse, Konrád is. Bízunk benne, hogy a kicsi is nagy „bios” lesz. Laura még 2 éves sem volt, amikor már segédkezett a paprika ültetésénél. Következő évben bekapcsolódott a termesztő ládákba való magvetésbe is, és kíváncsian várta, hogy a kis növények mikor dugják ki fejecskéiket. Pikírozáskor saját részére a többitől jól megkülönböztethető színű és nagyságú cserepeket, poharakat választott és azokba ültette saját növényeit, majd locsolta, ápolta őket kiültetésig.

Kiültetéskor minden növény kap 3 dl komposztot, de ebből Laura kicsit többet szórt a sajátjai alá, aminek az lett az eredménye, hogy az ő paradicsomjain már a harmadik fürt érett, míg a többin csak az első. Ezt nagy örömmel mutatta meg a vidéki helyi csoportokat látogató Biokultúra tagoknak. Már több éve a Biokultúra Egyesület talán legfiatalabb tagja! 4 évesen egyedül fejte a kecskét, idén segít az árusításban is az Ökopiacon. Említésre méltó kudarcra nem emlékszem.”

Köszönöm Kiss Imréné Szűts Annának és Szalados Józsefnek hangulatos válaszaikat. Kívánok mindkettőjüknek sok erőt, jó egészséget és kitartást további munkájukhoz.

Összeállította: Gyarmathy Flóra

Vissza