Energia a biodinamikus kertgazdálkodásban (1)

Bár ősi viszonyok között az emberi és állati élőmunka, s hozzá a Nap és a földek adta erő elegendő volt egy-egy család, kis csoport ellátására, ma a nagymérvű munkamegosztás miatt kevés embernek egész társadalmi rétegek élelemmel és természetes nyersanyaggal való ellátásáról kell gondoskodnia. Így hát elektromos és üzemanyagban rejlő energia nélkül ma nem tudunk gazdálkodni az ún. fejlett országokban. Mivel az energia drága, a környezetet termeléskor, felhasználáskor károsítjuk, és a források kifogyóban vannak, kérdés, hogy hol lehet takarékoskodnunk.

Mihez kell üzemen kívüli energiát behoznunk a mezőgazdasági munkaterületre, akár kertészkedésről, akár üzemszerű mezőgazdálkodásról van is szó?

• Anyagmozgatáshoz: szállítás az üzemen belül és kívül.
• Munkagépek üzemeltetéséhez.
• Világítás a terepen, a lakóházakban, az istállóban.
• Vízellátáshoz és esetleg szennyvízkezeléshez.
• A feldolgozás, az istállógépesítés ellátására.
• A behozott anyagokba befektetett energia (ásványi trágyák, gépek, vásárolt vetőmag stb.) még ehhez csatlakoznak.
• Itt fel nem sorolt tételekhez.

Az emberek munkáját külön mérjük, mert az ember nem „energiát”, hanem tudatos munkát, esetleg kedvet és szeretet is befektet gazdaságába. Ezért a „szükséges munkaóra” mindig külön számolandó tétel.

Vizsgálatok szerint egy jól szervezett modern üzem az USA-ban nem tud takarékosabban bánni az energiával, mint egy átlagos, tisztességesen gazdálkodó biodinamikus gazda. Ez azt mutatja, hogy a bio- vagy biodinamikus gazdálkodásnak saját, belső forrásai is vannak.

Témánk igen széles, ezért szűkítsük azt egy árut is termelő háztáji biodinamikus kert viszonyaira. Először is tisztázzuk, mit értünk egy biodinamikus kert alatt.

A biogazdaság, újabb szóval ökológiai gazdaság olyan termelő kertészet vagy mezőgazdaság, amely felhasználja bár a korszerű gazdálkodás eszközeit, de nem használ természetidegen anyagokat (szintetikus vegyszerek, műtrágyák, megelőző célú orvosságok) az élőlények és termőtalaj gondozásában. Az építkezésben is igyekszik természetes anyagokat használni (tégla, fa tömésfal, vályog).

A biodinamikus gazdaság ezen kívül még

• rendszeresen használja a Rudolf Steiner által ajánlott biodinamikus gyógyító preparátumokat, és
• nagy súlyt helyez a tájba-illeszkedésből és a természeti ritmusokból adódó lehetőségek kihasználásra.

A preparátumok biokatalizátorok. Működésük megértéséhez meg kell különböztetnünk a természeti folyamatokban ható, életet adó sugárzásokat (asszimiláció, emésztés, fajtajelleget adó erők stb.) a velük ellentétes, anyagbomlásból származó, elhalást okozó sugárzásoktól (elektromosság, mágnesesség, atomerő).

A biodinamikus elnevezésben a „din” az éltető erőknek többé-kevésbé tudatos irányítására utal. A preparátumok talajpermetezésre marhatrágyából, növénypermetezésre kvarclisztből, a szerves anyag komposztálására valók pedig állati eredetű burokban érlelt gyógynövényekből készülnek.

Nézzük meg most a kiskertek energiapazarlásának szokásos formáit.

• Avar és szerves hulladék.
• Mezo- és mikroklimatikus tényezők kihasználatlansága.
• Vegyszervásárlás.
• Nem megfelelő fajtaválasztás.
• Túlzásba vitt talajművelés.
• Túlzott géphasználat.

(A permakultúra tanulságaival itt nem tudunk foglalkozni, bár igen érdekes lenne módszereik megismerése, pl. vízfelület elhelyezése az északi ablakok előtt megvilágosítás fokozására, szélvédő fasorok telepítése stb.)

Tulajdonképpen mivel is pazarolunk? A hővel és hűtéssel, a fénnyel és árnyékkal, a természetes kémiai erőkkel melyek „maguktól” működnek, az állati létben lakozó természetes bölcsességgel, s a tiszta fajták összetartozó formaképző erejével.

Hogyan tud a biodinamikus gazdaság takarékoskodni az energiával?

Térjünk ki néhány tételre részletesebben.

Újrahasznosítás. A szervesanyag durva elégetése csak kivételes esetekben engedhető meg. Ilyen eset, mikor fűtünk vele, pl. kályhát, kemencét; ha füstölünk vele tavaszi fagyveszély idején a virágzó gyümölcsösben. Egyébként minden földdé bomló szerves anyagot komposzthalomba rendezünk. A halom belső bomlási folyamatainak hatására külsőleg mérhető hőt csak az első héten tapasztalunk. Ez természetesen anyagveszteséggel jár. Hogy a hőszakasz ne tartson túl soká, ahhoz a halmot jól kell formálni, és az oltópreparátumokat már összerakáskor belehelyezni. Ha 60-70% víztartalomról gondoskodunk, a halom a hőszakasz alatt nem szárad ki, penészedéstől nem kell félni. A következő érési szakaszokban apró rovarok, baktériumok és gombák segítségével dolgoznak az éltető erők; a halom térfogata csökken, a belső hézagoktól széndioxid zárja el. A preparátumok sugárzó hatása az érési folyamatot megfelelően irányítja.

A komposzt- vagy trágyahalom elhelyezésénél keressünk félárnyékos, enyhén lejtő helyet, nem kell gödröt ásni. A tyúkól falához rendezett komposzt meleget ad és szigetelést az ólnak. Ha este 17 és 24 óra között gyenge égővel világítunk az állatoknak, fokozhatjuk a téli tojókedvet.

Mikroklíma. A helyi mezoklímához általában a falu szokása szerint alkalmazkodnak az emberek. A kert, a gazdaság területén lévő mikroklimatikus különbségeket is jól ki lehet használni. A kert építése során létrehozhatunk déli kitettségű rézsűket, ahol az elterjedési határukhoz közel lévő gyümölcsök, pl. szőlő, füge élőhelyét biztosíthatjuk. A fák hűvösében, falak árnyékában más növények élnek. Pl. csobánkai kertemben, a fehér sziklák kisugárzása miatt a málna hamar kipusztult. A ház északi oldalán az árnyék határáig telepítve már 10 éve felújítás nélkül él.

A dísznövények ágyása is változatos lehet. A táj szépvirágú vadnövényeit termőhelyüknek megfelelően északias vagy délies kitettségű sziklakertbe ültetve magunk is kapcsolódunk a környezet élővilágához.

Az adottságokon túl a termesztésben üvegházakkal, fólia sátorral segítünk magunkon. A fólia alatt ugyan a kozmikus sugárzásokat szűrve kapja csak a növény, mégis a változatos étrend és a piaci igény miatt a biodinamikusok is használják a fűtetlen fóliát. Igen jó, ha a fólia színe sárga. fontos a ház, a sátor tájolása. A kora tavaszi palántanevelő ház fűtve van, de ha hosszú oldala délre, délnyugatra mutat, sok meleget kaphatunk. Verandákon a passzív szolár fűtés érdekében nem ajánlatos a szokásos függőleges üvegfal. Ha lehet, építsük meg úgy, hogy földrajzi szélességünknek megfelelő 45-47 fokos dőlése legyen az üvegnek. Ha egy hőcsapdát (fekete fal, víztartály stb.) teszünk a hátsó falhoz, napos időben fűteni sem kell. A nyári, magasan járó nap már nem süt be derékszögben, s a felvezetett szőlő is kilombosodik: árnyékot, hűvösséget kaphatunk.

Minden esetben jó, ha a falak jól szigetelő természetes anyagból készülnek. Melléképületeknél a döngölt tömésfal készítését használhatnánk, ha még tudna valaki ilyet készíteni…

A talajtakarással is hőkorrekciót végzünk. A kiskerti ágyásokat, a bogyós gyümölcsűek tövét igyekezzünk takarva tartani, természetes, a kertben, gazdaságban adódó anyagokkal. A takarás a forró időben árnyékával hűt, hideg éjszakákon melegít. Nedves időjáráskor a csigáknak viszont jó búvóhelyet biztosít. (Folytatjuk.)

Dr. Mezei Ottóné
a Biokultúra Egyesület
biodinamikus szakosztályának vezetője

Vissza