Biopraktikák a kertben

Így csinálom a komposztot

Csak komposztált istálló és más állati trágyával valamint kerti hulladékból előállított komposzttal trágyázzunk. A földszerűen érett, leghatékonyabb állapotában lévő komposzttal csak igen vékonyan kell beszórni a föld felszínét és legfeljebb egy kicsit begereblyézni az előzőleg már fellazított földfelszínbe. Viszont paradicsom, paprika, burgonya, uborka és tök alá néhány lapát komposztot tehetünk a már előre elkészített fészkébe.

Minden kerti hulladékot, fák gallyait is apróra vágva, gyomnövényeket, ősszel falevelet jól össze kell keverni tyúk, disznó vagy nyúl trágyájával (ha van). A kert leghűvösebb helyén a föld felszínén kupacoljuk fel 1 m x 1 m-es nagyságban felfelé is, és a közepébe kb. 10 cm-es átmérőjű gömbfát tegyünk. Az alakzatot mindig feljebb helyezhető oldaldeszkákkal biztosítjuk. Közben az összekevert anyagot rétegenként locsoljuk, de csak annyira, hogy kezünkkel összenyomva víz ne csurogjon belőle. Ha trágyalé, előző komposzt szitálásából fennmaradt darabos anyagunk vagy egyéb aktivizáló szerünk (pl. állott vizelet) van, akkor ezt vízzel keverve locsoljuk meg a rétegeket, így a bomlás folyamata gyorsabb lesz.

Amikor egy kupac készen van, kihúzzuk a közepéből a gömbfát és rossz ruhadarabokkal vagy szalmával letakarjuk. A rönkfa helyén maradt lyukban ellenőrizhetjük a komposztot, melynek belsejében a hőmérséklet eléri az 50-70°C-t, tehát minden kártékony anyag, gombabetegség, gyommagvak, tarack stb. elpusztul. Két-három hét után, főleg a melegebb időszakokban, a kupac lassan kihűl, miközben magassága felére csökken. Ekkor veszik át benne helyüket a giliszták és egyéb hasznos, bomlasztó kis rovarok (százlábú, pincebogár stb.). Még egy-két hét és készen van a földszerűvé érett komposztunk, amit már csak át kell rostálnunk és az el nem korhadt anyagokat a következő halomba kevernünk. Ha lassú az érési folyamat, főleg a hideg téli idő miatt, akkor a kupac átforgatásával (pl. tavasszal) gyorsíthatjuk azt.

B. J.

Védjük, óvjuk

Ha sikerült igazi jó komposztot előállítanunk, akkor azt védjük, óvjuk az olyan fizikai behatásoktól, mint a fagy, a víz, a kiszáradás és az erős napsugárzás. Ezek ugyanis tönkreteszik a komposzt legértékesebb elemeit, amit a növény mohón szív magába, ízessé, zamatossá válik, miközben a penicillingombák is védik egészségét. A komposztot felhasználásig takarni kell szalmával, textíliákkal.

A túlzott csapadék ellen is védeni kell, hogy a hasznos mikrobák életfeltétele biztosítva legyen. Ha kerti földem javítására akarom felhasználni, akkor a komposztot vékony, alig néhány milliméteres rétegben borítom, és azonnal néhány cm mélyre bekapálom vagy begereblyézem a már előzőleg felásott földbe. Legjobb eső után vagy kora tavasszal, késő ősszel, amikor a talaj megfelelően nedves. Aki azután még mulcsatakaróval is fedni tudja az így betrágyázott területét, az már mindent megtett a jó talajélet biztosítására.

Az én kertemben már régen kialakult a jó biotalaj, ezért a fenti műveletet mindig csak a kert 1/3–1/4 részében végzem ősszel. Mivel vetésforgót alkalmazok, így sorra kerül a kert minden része. Különben is jut elegendő komposzt a talajba, mert a paprika, paradicsom, uborka és tök alá egy-egy lapátnyi komposztot teszek és összekeverem kicsit a földjével, egyébként hamar kiszárad, ugyanis a komposzt igen gyorsan átereszti a vizet.

Azonkívül a palántaneveléshez használom a komposztot; amióta az így dúsított palántanevelő földben nevelem növénykéimet (már kb. 20 éve), nincs palántavész, palántadőlés, pedig semmi talaj-fertőtlenítőt nem használok, mint korábban. A palántanevelő földem összetétele: 1/3 rész jó kerti föld, 1/3 rész komposzt és 1/3 rész erdei avar barnára komposztálódott része vagy tőzeg.

Baji Ferenc
Göd

Három és fél méterre nőtt

Előző évben ZFW 738 F1 holland magból nevelt paradicsomfát ültettem. Úgy 1,8 m magasság után lugasszerűen elhajlítottam, hogy könnyebben tudjam kezelni őket. Csak egyet vezettem fel egyenesen, amely a végén már elérte a 3,5 m magasságot.

Mintegy 2-300 kg paradicsomot termett 8 tövön, amelyek komposzton és vízen kívül semmi más tápanyagot nem kaptak. Viszont komposzttal többször megkínáltam a már eredetileg komposzttal kevert földbe palántázott töveket, és szükségszerűen, főleg száraz időben minden második nap árasztásszerűen megöntöztem. A víz beszívódása után gereblyével fellazítottam a földjét, hogy a hasznos mikrobák levegőhöz jussanak.

Ugyanezt csináltam a felfuttatott Perez F1 uborkával is, de a tavalyi év nem kedvezett úgy az uborkának, mint az előző, amikor is tíz tőről naponta szedtem le 3-4 kg termést.

– Baji

Minden növényen megtelepszik a lisztharmat

Nem túlzás azt állítani, hogy ma a legterhesebb gombabetegségek egyike a lisztharmat. Tápnövényei: alma, szőlő, őszibarack, borsó, lóhere, rózsa és sok más virág, tök, dinnye, uborka, gyökérzöld, szilva stb. Gyakorlatilag minden növényen megtelepszik, ami az útjába esik. Érdemes róla tudni, hogy a nyári spórák a termőrügyek pikkelyeiben telelnek át és minden tavasszal kicsírázva a hajtásokon és a gyümölcsön lisztes bevonatot képeznek. Védekezés a 10-15%-os mészkénlé lemosó permetezéssel kezdődik. Nagy fertőzés esetén már lombhullás után is végezhetünk lemosó permetezést. Jellemző kártételei: a szőlőfürtök felrepedeznek, sérvesek lesznek. A gyümölcsök és a levelek nem fejlődnek, megszáradnak és lehullanak. A lisztharmat-fertőzésnek a száraz 25°C feletti időjárás kedvez. Ahol reggelenként harmatképződés van, ott komoly lisztharmatfertőzés nem tud kialakulni.

Ha nyáron csak lisztharmat ellen akarunk védekezni, akkor 1-3%-os mészkénlével kell permetezni. Más szer hozzáadásakor mindig csináljunk próbakeverést. Tartós szárazság esetén vízzel mossuk le a fák lombját is és a növények, fák alját is.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Tiosol-mészkénlé nyári hígítású 1-3%-os dózisú használatától ne idegenkedjünk, mert ez a bioszer sokkal többet tud, mint azt, hogy csak egy lemosó permetszerről van szó. Például: almatermésűeknél gyérítésre; csonthéjasoknál lisztharmat, őszibarack tafrina, levéllyukacsosodás, szilvalevél vörös foltosság, pajzstetű, levéltetű és atkák; szőlő, köszméte, ribiszkénél lisztharmat és atka gyérítésére lehet használni. A gyérítés lényegét azért hangsúlyozom ki, mert a madaraknak is kell hagyni a rovarokból.

Még egy nagyon fontos megjegyzés. Rendszeresen gondoskodni kell a talaj tápanyagpótlásáról, mert a legyengült növényeink ellenálló képessége nem kielégítő. Ez is okozója lehet sokfajta fertőzésnek. Ehhez javaslom a komposztot, alginitet, hajtikát, Melioritot (1 és 2), Zeolitot és a lóbogármentes istállótrágyát.

Szabó László
Csongrád

Vissza