Biodinamikus készítmények hatása a komposztálás folyamatára

Napjainkban sokszor kerül szakmai viták középpontjába, hogy a biodinamikus készítmények alkalmasak-e a komposztálás folyamatainak gyorsítására, tökéletesítésére. A téma felkeltette az érdeklődésemet. Munkám során azt vizsgáltam, hogy miként hatnak a komposztálásra a biodinamikus készítmények. A kísérletek során összehasonlítottam a hagyományos módon – oltóanyag nélkül – és a biodinamikus preparátumokkal kezelt anyag komposztálási folyamatát.

Célkitűzéseim a következők voltak:

• A biodinamikus oltópreparátumokkal kezelt és a kezeletlen nyersanyagok komposztálási folyamatának elemzése és a komposztok összehasonlító vizsgálata.
• A forró vizes kivonás alkalmazásának lehetősége komposztok tápelemszolgáltató képességének vizsgálatára.
• A biodinamikus oltópreparátummal kezelt és a kezeletlen prizmákból készült komposztok tápelemszolgáltató képességének vizsgálata növényi tesztekkel.

Vizsgálataim során a komposztok érettségi fokát, hőmérséklet-, kémhatás-és szervesanyag-tartalom változását, növényi növekedésre gyakorolt hatását vizsgáltam. Növényi tesztekkel a komposztok tápanyagszolgáltató képességét hasonlítottam össze a forróvíz-oldható elemtartalommal nitrogén, szén, foszfor és kálium elemek esetén.

Nyílt rendszerű prizmakomposztálást végeztem 15 m3-es prizmákkal. A komposztálandó anyag almos lótrágyából készült, letermett gombakomposzt volt. A lótrágya jól komposztálható szerves hulladék, a szén nitrogén aránya optimális (25:1). A komposztálás során nem távozik el a rendszerből az értékes nitrogén és az érés is viszonylag gyorsan megkezdődik.

A komposztprizmák oltását az osztrák dr. Rudolf Steiner biodinamikus eljárása szerint végeztem el. A komposztkészítéshez oltópreparátumokat használtam, ezekből hatféle szükséges egy oltáshoz. Valamennyi egy-egy gyógynövényekből készül (cickafark, kamilla, tölgykéreg, csalán, pitypang, és folyékony macskagyökérszűrlet). Ezeket a növényeket az eljárás szerint állati eredetű anyagok segítségével preparálják a felhasználás előtt. A szerek (preparátumok) a biológiai serkentésen kívül dinamikus hatást is kifejtenek, biokatalizátorként működnek, és igen kis mennyiséggel nagy területekre lehet velük hatni. Az oltás során egy bot segítségével egymástól 30 cm-re, 50 cm mély lyukakat készítettem és ezekbe helyeztem az előre kimért (1g) oltóanyagot a leírásnak megfelelő sorrendben. Az oltás elvégzése után betemettem a lyukakat és a macskagyökér oldatot a prizma tetejére locsoltam. Ezután szalmával takartam be a prizmákat.

A levegőellátást időszakonkénti forgatással biztosítottam, az anyag jó strukturális szerkezete biztosította a megfelelő levegőzöttségét.

A módszer megbízhatóságának ellenőrzéséért háromismétléses vizsgálatokat végeztem. Három prizmát kezeltem a biodinamikus preparátumokkal, három prizmát pedig kezeletlenül állítottam be a kísérletbe. A komposztálás időtartama 61 nap volt. A komposztálás során ötször vettem mintát, először a prizmák felrakásakor, utána pedig kéthetente, összesen öt alkalommal. A komposzt különböző mélységeiből pontmintákat vettem, ezeket összekevertem és átlagmintát képeztem. A mintákat légszáraz állapotban, őrölve és 2 mm-es lyukméretű szitán átszitálva vizsgáltam. A komposztminták tápelemtartalmát forróvizes extrakcióval nyert mintákból határoztam meg.

A hőmérsékletet minden nap, a prizma hat pontján mértem ezekből rajzoltam meg a hőmérsékleti görbéket, a kémhatás és a szervesanyag változását valamennyi minta esetén megvizsgáltam. A forró vízzel kioldható és a növények által felvehető tápelemtartalom összehasonlítását csak az 5. mintánál végeztem el, mivel ekkor már megszűnt a komposzt növekedésgátló hatása. Az alkalmazott tesztnövény angolperje volt, amelynek az elemtartamát kénsavas roncsolatból határoztam meg.

• A hőmérsékleti és pH-értékek, illetve a szervesanyag tartalom változása alapján nem mutatható ki szignifikáns különbség a kezelt és a kezeletlen prizmák eredményei között.
• A biodinamikus oltópreparátumoknak a komposzt tápelemszolgáltató képességére gyakorolt hatását növényi tesztek segítségével vizsgáltam. A növényi tesztek eredményeképpen kapott nitrogén, foszfor és kálium adatok alapján megállapítottam, hogy eltérés van a kétféle kezelés között az oltópreparátummal kezelt komposztok javára, de szignifikáns differencia nem mutatható ki közöttük.
• Az új extrakciós rendszer eredményei alapján hasonlítottam össze az oltott és oltatlan prizmákból vett utolsó (5.) mintákat. A forróvízzel oldható szén, nitrogén, foszfor és kálium vizsgálati eredményeit figyelembe véve nem mutatható ki szignifikáns különbség az oltott és az oltatlan prizmákból származó minták eredményei alapján.

Kovács Dénes
egyetemi hallgató
Szent István Egyetem
Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

Örömmel tölt el, hogy egyetemi diplomamunka foglalkozik – a mozgalmunk kezdetén, 1983-ban még tiltott! – biodinamikus módszerrel. A módszert ma már világszerte használják, a termékek „Demeter” védjegyet kapnak. Azt gondolom, annak oka, hogy Kovács Dénes eredményei nagyobb különbséget nem mutattak az, hogy forró vizes kivonatokat használt, mely a természetben nem fordul elő. Jó lenne a kutatást folytatni olyan körülmények között, mikor a 2 permetező preparátum is működik a kísérletben – a biodinamikus 8 preparátum ugyanis egységes rendszert alkot – és együttesen hatékony.

Dr. Mezei Ottóné

Vissza