Lapszemle külföldről

Csalogassa a szőlőbe

A szőlőültetvényekben, de még a ház körüli lugasban is nagy kárt okozhatnak a szőlőmolyok, főleg a nyerges és a tarka szőlőmoly. Nemcsak a nagy étvágyuk káros a bogyókra, hanem utat nyitnak a gombák (szürke és zöld penész) valamint a baktériumok számára. Az április végétől júniusig tartó Neem-extraktummal vagy egyéb molyok elleni növényvédőszerrel (Dipel) való védekezés visszaszorítja az egyedeket, de létezik számtalan természetes ellenségük is. A bonni egyetem tudósai az Ahr-völgyben kerestek, és találtak 5 különféle molyhernyó parazitát. Ha a szőlőültetvényben már nincsen molyhernyó, akkor a szomszédos szeder- és kökénysövényekben keresnek menedéket. Mihelyt a kártevők ismét elszaporodnak, a paraziták a legrövidebb úton odarepülnek, és vadászni kezdenek. A kutatók szerint fontos az ültetvények körüli sövények meghagyása illetve telepítése. Kraut & Rüben, 2001. július

Aroma-riadó

A növények meg tudják magukat védeni: mihelyt a hernyó rágni kezdi a leveleiket, sajátságos anyagot bocsátanak ki magukból, egy illatos segélykiáltást. Ez a csalogató anyag odavonzza a fürkészdarazsakat a hernyóhoz, amely beleteszi a tojásait a testébe, és a lárvák belülről falják fel a hernyót. A fürkészdarazsak a hernyókat fajspecifikusan parazitálják. Kísérletek bebizonyították, hogy a növények mindig olyan illatot bocsátanak ki magukból, amilyen fürkészdarázs fajt szeretnének hívni.

Éjszaka is készültségben vannak a növények. A dohány a következő üzenetet illatozza a nőstény molylepkének: a leveleimen már vannak hernyók, így nem éri meg ide tenni a tojásaidat. Az utódok csak éhen pusztulnának. Kraut & Rüben, 2001. július

Kivonják a talajból a nitrogént

Fás mulcsalapanyagok, mint a fakéreg, apríték vagy a szalma nagyrészt széntartalmú kötésekből áll. Ezzel szemben nagyon alacsony a nitrogén tartalmuk. A mulcsot lebontó mikroorganizmusoknak azonban nitrogénre van szükségük. Ha ezt a mulcsban nem találják meg, akkor kivonják a talajból. Így a sekélyen gyökerező növényeknél, mint a ribizlinél, egynyári virágoknál vagy zöldségféléknél nitrogénhiány léphet föl. Elkerülhetik a hiányt, ha négyzetméterenként 60 g szaruőrleményt juttatnak ki. Megerősödött, mélyen gyökerező díszfákat ez kevésbé érint. Ha füvet, zöldséghulladékot, komposztot vagy érett marhatrágyát használnak mulcsozásra, a trágyázástól el lehet tekinteni. Ezekben az anyagokban megfelelő mennyiségű nitrogén található. Komposztot és marhatrágyát egyéb fás anyagokkal kell keverni, hogy megakadályozzuk a túl nagy mennyiségű nitrogén bemosódását. Kraut & Rüben, 2001. július

Ha rohad a cukkíni termése

Csapadékos, hűvös időjárás esetén a fiatal cukkíni a terméscsúcson gyakran rohadni kezd. Ennek oka a szürkepenész (Botrytis cinerea). A penészedő cukkíni ellen használt fokhagymakivonat eredményeit osztja meg velünk egy lapolvasó Aachenből.

„10-12 nagy gerezdet fokhagymaprésen összenyomok, és csavaros üvegben, egy liter vízben egy éjszakán keresztül állni hagyom. Másnap kávéfilteren leszűröm. Sürgős esetben naponta egyszer öt napon át a virágokat és a fiatal hajtásokat permetezem. Nedves idő esetén megelőzésként hetente kétszer alkalmazom. Gyakori és nagy mennyiségű alkalmazás esetén a csigákat is távol tartja”. Kraut & Rüben, 2001. július

Tehát a bio mérhető?

Érdekesek a bécsi Műszaki Egyetem Atomkutató Intézetének biofoton mérései is, élelmiszerek, mint a hús, zöldség, tojás stb. gyenge fényt (biofotonokat) bocsátanak ki magukból, amit megfelelő módszerrel mérni lehet.

Előtanulmányok rávilágítottak, hogy az eltérő termelési fázisú marhahúsnak eltér a biofoton sugárzása, ami a húsáru minősítésének mértéke lehet, de ehhez még további kutatásokra van szükség. Svájcban léteznek az élelmiszerek teljes minőségi meghatározásáról szóló munkák: szerves összetevők egyes fémsókkal speciális formákat és színeket mutatnak. Ökológiai úton megtermelt termények magasabb vitalitást mutattak (fokozott élénkséget, nagyobb differenciáltságot, kifejezőbb típusokat). Más tudósok beszámoltak a regionális fejlődés esélyeiről, az (elektro)kémiai analízis eredményeiről vagy a géntechnika-mentességről, mint az ökotermékek fontos minőségi kritériumáról. Ernte 2001/3.

Győzött a biofartő

Egy wimbergi (Ausztria) fogadóban próbára tették, vajon jobban ízlenek-e a biohúsból készült ételek a vendégeknek. Ugyanazt az ételféleségek elkészítették ökogazdálkodásból származó és jó minőségű, de konvencionális gazdálkodásból származó húsból, majd minden kóstolónak feltálalták mindkét változatot, azt azonban csak a konyhafőnök tudta, melyik tányérra melyik került. Mindhárom fogás esetén a többség a biohúst találta ízletesebbnek. A borjúbécsit kóstolók 76%-a találta a biováltozatot finomabbnak, a sertéssültnél ez az arány 78% volt, de a biohúsok közül a marhafartő szerepelt legjobban a versenyen, ugyanis a vendégek 86%-a szavazott rá. A fogadó tulajdonosai azt is elmondták, hogy a magasabb ár ellenére érdemes biohúst beszerezni, ugyanis a konyhai műveletek során kevesebbet veszít a súlyából. A kísérlet eredménye tehát – mint ahogy eddig is sejtettük – a biohús nemcsak egészségesebb, hanem finomabb is. Ernte 2001/2

Minőségvizsgáló patkányok

Kísérleteket végeztek azzal kapcsolatban, hogy az állatok a konvencionális vagy az ökológiai gazdálkodásból származó takarmányt részesíti-e előnyben. A kísérletek során azonos fajtájú növényből származó, azonos adottságú területen termesztett öko- és konvencionális táplálékot kínáltak a kísérleti állatoknak. A nyulak 60%-ban, a tyúkok 71%-ban, a patkányok pedig 80,5%-ban a biotakarmányt választották. Különösen alkalmasak ilyen vizsgálatokra a mindenevő, összetett táplálkozási szokásokkal rendelkező patkányok, az állatok ugyanis először csak óvatosan kóstolgatják a táplálékot, majd ha megfelelőnek találják, akkor többet fogyasztanak belőle. Azt hogy a patkányok mit tartanak megfelelőnek, több tényező határozza meg, mint például a szag, az íz és a fizikai állapotra gyakorolt hatás. Ökologie und Landbau, 2001/1

Válogatta és írta:
Gelencsér Margit, Pfeifer Evelyn

Vissza