Magyar biotojás – külföldi vevők

Ma már nyereséges a négy évvel ezelőtt zöldmezős beruházással indult, étkezési biotojást termelő veresegyházi vállalkozás, az Ovo Farm Kft. A Közép-Kelet-Európában egyedülálló profilú üzem az EU normáinak megfelelően kezdte meg működését. Az átlagos étkezési tojásnál 50 százalékkal drágább biotermék – szemben a csaknem kizárólag hazai piacra termelő magyar tojástermeléssel – elsősorban a nyugati országokban talál vevőre.

A speciális terméket előállító Ovo Farm megvalósítása 1997 végén kezdődött nyugati tapasztalatok és minták alapján. A 120 millió forintos beruházás dr. Somody Imre (az év vállalkozójának többször megválasztott, ismert közgazdász és üzletember) finanszírozásával, a Somody Kft. tulajdonaként valósult meg 20,3 hektárnyi területen. Az unió által elismert minősítő szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.által elfogadott technológiával és módszerekkel 1998-ban indult be a termelés.

Újabban a hazai szupermarketek polcain és a turizmus szempontjából frekventált Balaton-part üzleteiben is fellelhető az eddig csak külföldön értékesített magyar biotojás.

Kovács László, az Ovo Farm ügyvezetője bízik abban, hogy az egészséges táplálkozás térhódításával egyre nagyobb kereslet mutatkozik majd a drágább biotojás iránt itthon is. Hiszen a biotojásnak amellett, hogy semmiféle vegyszer-gyógyszer maradványt nem tartalmaz más az íze, mi több, egy kaposvári vizsgálat szerint 30 százalékkal alacsonyabb a koleszterin szintje.

Napjainkban elenyésző a biotojás magyar piaci részesedése, holott a farm a tulajdonos életmód programjának része, amellyel a korszerű táplálkozást kívánja szolgálni. A magyar kereslet a cég gazdaságossági szempontjából sem közömbös, hiszen az export a mindenkori uniós szabályozástól függ. Nyugati tapasztalatok szerint a tojáspiac néhány százalékát uraló biotermék részesedése lassú tempóban ugyan, de folyamatosan növekszik.

Az Európai Unió által szabályozott, extenzív termelés feltételeinek a bábolnai tojóhibrid, a Tetra SL felel meg legjobban. Az Ovo Farm két év alatt szerzett tapasztalatai szerint a választás igazolta a hozzá fűzött reményeket. A tojók napi takarmányfogyasztása 13 dkg körül alakul, éves szinten 250-260 darab tojás termelése mellett. Ezek a mutatók a cégvezető szerint kedvezőbbek a nyugati biofarmok adatainál. A német Bio-Geflügelhof Eskildsen GmbH. például napi 14 dkg takarmány etetése mellett termel Tetra SL tojókkal évenként 240-250 tojást.

Az Ovo Farm 20 alkalmazottal közel 8 millió tojást állít elő évente, amit Hollandiába, Németországba és Svájcba exportál. A biotojás előállítás hosszútávon is biztos piacnak ígérkezik, a nyugati országok a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségre lennének vevők. A veresegyházi vállalkozás bővítési elképzeléseinek egyelőre korlátokat szab a forráshiány.

A Bábolna Tetrától vásárolt 16 hetes jércéket 5 héten keresztül biokörülmények között tartják, biotakarmánnyal etetik, így állítják át az állatokat. Az ekkor termelt tojásokat konvencionális termékként értékesítik, amíg a tyúkok megkapják a biominősítést. A farmon a tojók vegyszerekkel nem kezelt, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.által minősített, hazai termésű biotakarmányt kapnak, ami 17-18 százalékban tartalmaz nem állati eredetű fehérjét.

A kifutórendszerű tartástechnológia előírásai közé tartozik, hogy négyzetméterenként maximum 6 tyúkot lehet elhelyezni az istállón belül, azon kívül állatonként 5 négyzetméternyi kifutót kell biztosítani. Mindez előfeltétel, hogy a Biokontroll Hungária bioterméket igazoló pecsétjét elnyerhessék az Ovo Farm termékei. A farm ISO minősítésének megszerzése folyamatban van.

A szalmonella mentesítéshez nem használhatnak antibiotikumot, drágább megoldással védekeznek a fertőzés ellen. A megfelelő tartástechnológia mellett fertőtlenítéssel és probiotikumokkal sikerült eddig visszaszorítani a szalmonellák elszaporodását. Egyéb kezeléseket homeopatikus, ajurvédikus szerekkel végeznek, amelyeket dr. Mátray Árpád, bábolnai állatorvostól szereznek be.

A 21 ezer tyúkkal indult vállalkozás idén már 30 ezer állattal termel négy istállóban Veresegyházán, és egy közelmúltban vásárolt újabb istállóban Galgahévízen. A biotermelés feltételeként előírt tartástechnológia szerint nem használható mesterséges szellőztető rendszer, és a mesterséges megvilágítás óraszáma is korlátozott. Ennek megfelelően az ablakkal ellátott istállók alapvetően természetes megvilágításúak és a szellőztetéshez sem használnak ventillátorokat. A kisebb légterekre osztott tojóházakban a kakasokkal együtt 700-as egyedszámú csoportokban tartják az állatokat.

Az istállókhoz tartozó kifutók füvesítését Barcsák Zoltán, a gödöllői agráregyetem tanára által javasolt összetételben végzik. Az intenzív termeléshez képest az extenzív termelésben jóval többet mozgó állatok tojástermelése 15-20 százalékkal kevesebb.

A tojások az M és L jelű szabványméreten túl gyakran, mintegy 5 százaléknyi arányban elérik az XL-es méretet. A vállalkozás tapasztalatai szerint az óriástojások hiába gazdaságosabbak nagyobb beltartalmuk miatt, a lakosság mégsem vásárolja szívesen, hiszen ára valamivel magasabb mint az átlag.

Az Ovo Farm szakemberei a tervek szerint a most fele-fele arányban mélyalmos és rácspadlós rendszert úgy bővítenék, hogy a rácspadlós részt középre emelnék, míg alatta helyezkedne el a mélyalmos terület. Ezzel 50 százalékos kapacitásbővítést lehetne elérni. Az ötlet megvalósítása istállónként 30 millió forintba kerülne, amelyhez egyelőre nincs forrás. A társaság idén pályázatok útján is szeretne fejlesztéseihez támogatáshoz jutni.

A cég tervei között szerepel, hogy a termelésbe kisebb családi vállalkozásokat integrál. A közeljövőben kialakítandó termelői hálózatban az Ovo Farm adná a technológiát, partnerei a 3-5 ezer tojóval termelő kisvállalkozások lennének.

Az Ovo Farm hazai piachódítása épphogy megkezdődött, a reklám nélkül piacra dobott termékekből hetente átlagosan 5 ezer darab fogy. A tavalyi évet 140 millió árbevétellel záró veresegyházi farm idén 170-180 millió forinttal számol. A letojt tyúkok megfelelő áron történő eladásával az Ovo Farm tovább tudja növelni bevételeit, biohúsként eladható tyúkjaira ugyanis többek között a bébiételeket előállító Hipp a vevő.

Török Tünde
(a Baromfiágazat, 4. évfolyam 2001. különszáma nyomán)

Vissza