Svájci biogazdálkodás magyar szemmel

A Christliche Ost Mission vezetőjének, Martin Schütz úrnak a meghívására a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért szervezésében június végén tízen svájci biogazdaságokat és bioszervezeteket látogattunk. Az alapítvány kuratóriuma a résztvevőket úgy válogatta össze, hogy a csoportban a magyar ökogazdálkodás majd minden rétege képviselve legyen. 

Svájc a magyar biotermékek exportálóinak legfontosabb kereskedelmi partnere. Az ide irányuló biotermékek exportja során 1999-ben 17 féle termékből összesen mintegy 7 ezer tonnát, 2000-ben már 25 féle termékből 11,3 ezer tonnát importáltak. Egy év alatt a növekedés 60% volt. Jelentős igény jelentkezik őszi búza, kukorica, napraforgó, köles, tavaszi árpa, tönkölybúza (egy év alatt megháromszorozódott a kivitel) és zab (hússzoros növekedés) esetében. Az összes magyar biotermék exportjának közel fele (46,2%-a) Svájcba irányult. Az exportált napraforgó 58%-a, őszi búza 51%-a, kukorica 42%-a Svájcba kerül.

A Bern közelében 800 m magasan, festői környezetbn lévő birnbaumi biocentrumban (Kurszentrum Biogarten) volt a szállás. A házigazdák által igen alaposan összeállított program során felkerestünk 11 biogazdaságot, látogatást tettünk a Biosuisse-nél, a Coop kereskedelmi szervezetnél, egy sajtfeldolgozó üzemnél és egy kereskedelmi tevékenységet ellátó szövetkezetnél, és Bernben megnéztük a svájci parlament előtti téren működő ökopiacot. A figyelmes házigazdák szervezésének köszönhetően a programot a Rheinaui Ökofesztiválon való részvétel zárta. A házigazdák: Martin Schütz és felesége, Suzanne, valamint Péter Däpp és felesége, Traudi, akik szintén hosszú évek óta biogazdák, illetve Peter Däpp személyében egyben a Biosuisse ellenőre is.

A meglátogatott tejtermelő gazdaságok átlagos mérete 14-25 ha. A földterület méretétől függően 14-25 tejelő tehén után az évi kvóta 61 000-125 000 kg tej. (A kvótát a tej árának 9-10%-áért bérbe lehet venni.) A tejelő tehenek mellett mindenütt volt még 8-10 borjú, illetve üsző is, melyeket hústermelésért tartanak. Az ökológiai tejgazdaságokban a cél nem a minél nagyobb tejhozam elérése, hanem a teheneknek a minél hosszabb ideig tenyésztésben, illetve tejtermelésben történő tartása. Az ökotehenek évi tejhozama (laktációja) 5 000 liter, míg a svájci átlag 6 000 l. Volt olyan gazda, akinek 15 éves tehene az esti fejéskor 10,4 liter tejet adott a többi tehén 8-9 literes hozamával szemben.

A zöldségtermelő gazdaságokban 4-12 ha-os területen 50-70 féle zöldséget is termelnek. Mindegyik gazdaságban a háznál ott volt a biobolt is, ahol a környékbelieket látják el friss biogyümölccsel, zöldséggel.

Házigazdáink a szakmai program mellett arra is gondot fordítottak, hogy betekintést nyerhessünk Svájc csodálatos világába és kultúrájába. A program során a Biosuisse elnökével, valamint a Christliche Ost Mission vezetőjével megvitattuk a Sárközy Péter Alapítvány, illetve a két szervezet közötti további együttműködés lehetőségét. Örömmel vettük, hogy mind a két szervezet vezetője fontosnak tartotta az együttműködés folytatását, kiszélesítését. Ezen kívül tárgyaltunk a romániai Bioterra, az alapítvány, a Biokultúra Egyesület és a Christliche Ost Mission közötti további együttműködés lehetőségeiről is, különös tekintettel az erdélyi biogazdálkodás növelésére, az oktatás, a szaktanácsadás és az ellenőrzés fejlesztésére.

Bázelben a Biouisse központjában a szervezet elnöke, Ernst Frischknecht és igazgatója, Christof Dietler fogadott bennünket. A magyar csoport vezetője, dr. Solti Gábor a két svájci vezető tavalyi, Biokultúra Egyesületnél tett magyarországi látogatását is viszonozta. A Biosuisse-t Christof Dietler mutatta be. A svájci szervezetet két évvel a magyar Biokultúra Egyesület előtt, 1981-ben alakították. A jelenleg 33 szervezetet, egyesületet, ellenőrzési vállalkozást tömörítő érdekvédelmi szervezetnek 5 850 tagja van. Svájcban – a magyar gyakorlattal ellentétben – gyakorlatilag minden biogazda tagja a bioszervezetnek. A tagok évente küldöttközgyűlésen tárgyalják meg a szervezet tevékenységét, döntenek a következő év feladatairól.

A biotermékek iránti kereslet alapján évente mintegy 10%-kal növekszik a terület, illetve a gazdaságok száma. Az 1999. december 31-i állapotnak megfelelően 84 124 ha volt a teljes ökogazdálkodási terület. Ez akkor a mezőgazdaságilag művelt terület 7,8%-ának felelt meg. Ma már ez az arány 9%. A gazdaságok száma 2000-ben 5 070-ről 5 850-re nőtt (15%). Az összes gazdasághoz viszonyítva 6,8%-ról 7,8%-ra. Az ökogazdaságok átlagmérete 16-18 ha.

A Biosuisse elnöke 8 évvel ezelőtt vette át a szervezet vezetését. Akkor összesen egy szobában csupán 1-2 fő dolgozott. A hagyományos mozgalmi feladatokat ellátó intézményt akkor alakította át az egész svájci biogazdálkodás érdekvédelmét ellátó, 33 szervezetet tömörítő szövetséggé. A termelők és fogyasztók közötti híd létesítését tűzték ki célul. Jelenleg – részmunkaidősöket is beszámítva – kb. 25 fő dolgozik kultúrált, kényelmes körülmények között.

A Biosuisse egyik legfontosabb részlege a kereskedelmi osztály, ahol 5 fő dolgozik. Feladatuk a bio és konvencionális árak gyűjtése, árképzése, élelmiszertechnológia, élelmiszervizsgálat, minőség-tanúsítvány, a Biosuisse embléma, a „biocsíra” használat jogosultságának ellenőrzése.

A gazdaságok mellett ellenőrzik a pékeket, szeszfőzdéket, henteseket, húsfeldolgozókat. Jelenleg a biohúsprogram kiemelten szerepel a szervezet feladatai között.

Ahogy Németországban a 20-as években Rudolf Steiner, úgy Svájcban a 40-50-es években dr. Hans Müller volt a biotermelés elindítója. Az állam támogatja a biogazdálkodást, ennek következtében a politikai akarat is egyre jobban érvényesül. A biogazdák tehát támogatást kapnak az államtól. Mivel az EU-ban a bioélelmiszerek olcsóbbak mint Svájcban, a gazdák kemény verseny előtt állnak. Ugyanígy aggódnak az olcsó közép-kelet európai bioáruk miatt is.

A biotermelés az elmúlt évtizedben dinamikusan fejlődött. Amíg 1992-ben még csak 18 000 ha, 1996-ban már 60 000 ha, 1999-ben 84 000 ha volt az ellenőrzött terület. A terv 2001-re 100 000 ha. A hegyvidékeken – 6-800 m-nél magasabb területeken – az ökoterület a mezőgazdaságilag művelt terület 13,1%-a, a völgyekben csak 4,6%. (Így jön össze az átlag 9%.)

Svájcban négy ellenőrző szervezet dolgozik (IMO, FIBL, Biotest, Bioinspekt). Az ellenőrző szervezeteknek a Biosuisse feltételrendszere alapján kell az ellenőrzést végezni. A feltételek teljesítése alapján adják ki a tanúsítványt. Ha az ellenőrző szervezeteknek gondjuk van az ellenőrzéssel, akkor a Biosuisse-hez fordulhatnak. A Biosuisse 12,5%-ban tulajdonos a Bioinspektben. Az ellenőrző szervezet öt fős igazgató testületében 1 főt a Biosuisse ad.

A svájci Biosuisse a biogazdák érdekvédelmét, a biokereskedelmet koordináló, az árakat szabályozó és felügyelő korszerű szervezet. A szövetség elnöke már a tavalyi magyarországi látogatáskor felhívta a figyelmet, hogy a Biokultúra Egyesület túlélését az jelentheti, ha a mozgalmi létből egy, a Biosuissehez hasonló érdekvédelmi szervezetté alakul át. Ezt a folyamatot kezdte el a Biokultúra Egyesület elnöksége a múlt év nyarától. Sajnos a vezetés egy része ezt nem látta át, nem támogatta és ez a folyamat akadt meg ezen a nyáron kialakult vezetési válsághelyzet miatt.

A Biosuisse marketingstratégiáját Roman Claradetscher termékigazgató tejtermékmenedzser ismertette. Az általa vezetett 5 fős részleg koordinálja a svájci biotermékek eladását és vételét, piaci forgalmát. Hogy ennek eleget tudjanak tenni, nagyon sok adattal, információval kell rendelkezniük. Régebben nehezebben, ma már könnyebben kapnak adatokat, árakat. Ezek alapján szabályozzák a keresletet és kínálatot. A bioélelmiszerek piaci forgalmáról zöldség, hús vonatkozásában hetente, tej, gabona esetében évente négyszer készítenek jelentést, tesznek közzé piaci trendeket.

A Biosuisse piacszabályozó tevékenysége semleges, a szervezet nem érdekelt sem a kereskedelemben, sem a feldolgozásban. A piac szereplői, gazdák, termelők, kereskedők elfogadják a Biosuisse árképzését, piacszabályozó szerepét. A cél, hogy a kereslet nagyobb legyen, mint a kínálat. fontos, hogy a bio és konvencionális árak közötti különbözet ne legyen merev, a biotermékek árváltozása kövesse a konvencionális termékek árait. A kialakított árakat interneten (www.biosuisse.ch) és a szakfolyóiratokon, újságokon keresztül teszik közzé (pl. a Schweizer Bauer).

fontos, hogy a gazdák folyamatosan tájékozattak legyenek az aktuális árakról. A biotermék-forgalmazás gyakorlata, hogy azonos termékcsoportokat előállító (zöldség, gabona, tejtermékek, gyümölcs stb.) gazdák szövetkezeteket hoznak létre (ilyen pl. az AVG-BIO Szövetkezet), mely szövetkezetek összegyűjtik, csoportosítják, forgalmazzák a termékeket. Ha a kínálat nagyobb mint a kereslet, a Biosuisse képes a problémát kezelni. A svájci gazdák általában hazai piacra termelnek, a hazai igényeket elégítik ki, de már előfordult, hogy biozöldségeket exportáltak.

A fogyasztás növelését elősegítendő reklám költségeit a termelők, feldolgozók, kereskedők fizetik, a Biosuisse ebben nem vállal szerepet. Svájcban a biotermékek tanúsítványáért (certifikátért) nem kell fizetni, csak az ellenőrzésért.

Dr. Solti Gábor – Szécsényi Sándorné

Vissza