Ellenőrzési tapasztalatok 2001-ben

1999 és 2001 között évről évre gyarapodott a bioméhészetek száma. A növekedés különösen 1999/2000 között volt figyelemre méltó. A korosztályt tekintve igen széles skálát kapunk, mivel a középiskolai tanulótól a nyolcadik X-et taposó idős méhészig tart a Biokontrollal szerződők köre.

Rakodókaptáras bioméhészet ellenőrzése a Zselicben

Általában elmondható, hogy a méhészethez kötődő nyilvántartási rend javult. Itt a telephelyi és vándortanyai térképekre, be- és kijelentkezési kötelezettségekre, méhcsaládok kezelésére és a felhasznált anyagokra vonatkozó adminisztrációs teendőkre gondolunk.

Örömmel állapíthattuk meg – ugyan csak néhány esetben – hogy a fenti követelményeknek példa értékűen és így tovább adhatóan feleltek meg olyan északkeleti régiókban, ahol számos méhész található. Így az év során az ilyen típusú tapasztalatcsere, információ átadás lényeges, pozitív változásokat is biztosíthat.

A lépek selejtezése fontos feltétel (Szalai Tamás felvételei)

A lép építtetés (viaszcsere) teljesítése részben a méhésztől függő folyamat, amelyet a természeti tényezők is jelentősen befolyásolhatnak (időjárás, méhlegelő, hordás). Az átállási folyamatban a viasz (műlép) eredete is fontos.

Műlépkészítőktől a legtöbb esetben rendelkeztek a méhészek igazolással, ez azonban számos alkalommal hiányos volt. Célszerű lenne ellenőrzésbe vonni ezeket a helyeket is.

A lépek megfelelő idejű cseréje a konvencionális méhészetekben is fontos, bioméhészetekben az átállási folyamat alapkövetelménye – a nem vízben oldódó, „múltból” származó vegyszerektől való elhatárolódás miatt. Természetesen a már átállt állományoknál is fokozottabban figyeljünk rá!

A felvásárlással foglalkozó bioméhészeket ellenőrizni kell, mint kereskedőket is.

Új szerződéseknél néhány alkalommal előfordult, hogy fontos ökogazdálkodási alapismeretek hiányoztak, pl. hiányos ismeretek az engedélyezett és nem engedélyezett szerekről, gyógyszerekről. Ilyen esetben az ellenőrzést inkább nem hivatalos szaktanácsadás előzi meg.

A méhészeti év vége felé jelentkező, ill. az ellenőrzésnél ekkor sorra kerülő új méhészeteknél fontos ismerni az utolsó tiltott szerrel történt kezelés idejét.

Tisztelet azon kollégák korrekt viselkedéséért, akik pl. a környékükre jellemző erős atkafertőzés miatt visszaléptek a szerződéstől, mivel véleményük és tapasztalatuk alapján az állományt csak erős, szintetikus szerekkel tudják megvédeni, így hosszabb-rövidebb ideig nem tudnak a feltétel-rendszernek eleget tenni.

Tapasztalatunk szerint az öko-feltételekkel összefüggő általános hozzáállás és morál javul. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, mivel az ökológiai gazdálkodásban az ellenőrzött körülmények között végzett tevékenység (pl. méztermelés) talán legfontosabb biztosítéka a termelő kezében van, ő a „felelős vezető”. A szabályok betartatása és betartása közötti összefüggésre gondoljunk!

A legtöbb esetben a fenti képet még színezheti vagy torzíthatja a ráfordítások és a bevételek közötti arány megváltozása is.

Az atka elleni védekezésben az ún. biológiai módszerek közül kiemelném a szaporítást. Szinte minden esetben a törzsállomány atka fertőzöttségi szintjét jelentősen csökkenti, így éveket nyerhetünk. Az ún. tartalék családok aránya, változása ebből a szempontból is fontos lehet. Természetesen ez is több munkával és anyagi ráfordítással jár.

A bioméhészetben engedélyezett, de az adott helyen új szer, szer kombinációk (illóolaj, szerves sav stb.) alkalmazásánál legyünk óvatosabbak, körültekintőbbek! Számos közlemény, cikk, előadás stb. lát napvilágot – jó szándékkal –, de konkrét hazai tapasztalatok és főleg kísérletek nélkül. Lehetőleg ne saját kárunkból tanuljunk!

Dr. Szalai Tamás, egyetemi docens
Bukor Zoltán, agrármérnök
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Vissza