Lapszemle itthonról

Magyar siker: bioburgonya

Egy Magyarországon nemesített burgonyafajta növényvédő szerek használata nélkül képes ellenállni a burgonyavésznek -állapították meg a newcastle-i egyetem tudósai. A lila héjú krumplit állítólag még évekkel ezelőtt hagyományos burgonyafajták keresztezése nyomán fejlesztették ki Magyarországon, ám Nyugat-Európában senki sem figyelt fel a gombaálló burgonyára. A gazdák e helyett inkább szintetikus növényvédő, gombaölő szereket használtak, hogy megvédjék a termést a betegségtől, amely képes teljesen elrohasztani a burgonyát. A newcastle-i kisérleti telepen hétfajta gombával szemben vizsgálták a magyar származású krumpli ellenálló képességét. Megállapították, hogy bár a gombásodás megjelenik a burgonyaszár levelein, a termést nem támadja meg a betegség, ellenálló képessége mellett ezenkívül nagy előnye, hogy sovány földben is megterem. Magyar Nemzet 2001. szeptember 20.

Pi-technológiákkal az egészségért

Dr. Fülöp László agrárkutató mérnök augusztusban egy előadás keretében ismertette négy évtizedes japán alapkutatás és az azt kiegészítő tízéves magyar alkalmazott kutatás eredményeit a pi-technológiákról, illetve az előadást követően az ezekkel készített termékeket is bemutatta. A japán kísérletekben egészséges és magasan képzett emberek vettek részt, és az alapkövetelmény az volt, hogy a speciális módszerrel megtisztított vizet igyanak, és lehetőleg a programban kidolgozott technológiával készített élelmiszereket egyenek. A Japán kutatók Szent-Györgyi Albert elméleti kutatásainak továbbfejlesztésével jutottak el a pi-víz előállításához. A kutatók szerint ez nem gyógyszer de hozzájárul az egészség megóvásához. A vizsgálatok eredményei alapján csökkenti a stresszérzékenységet, a fizikai és lelki tűrőképességet növeli. Eredményesen alkalmazható egyes idegrendszeri betegségek esetén is. Akik folyamatosan isszák, azok hosszú életre számíthatnak. A vizsgálatok során megállapították, hogy a sertésekre is jól hat. Csökken az idegrendszeri érzékenységük, kevesebb takarmányt fogyasztottak, ellenállóvá váltak a betegségekkel szemben, ráadásként az alom is szagmentessé vált. Napló 2001. augusztus 5.  

GMO – itt van Amerika!

Magyarországon törvény szabályozza a génmanipulált alapanyagok felhasználását. Ennek értelmében az előállítóknak vagy forgalmazóknak termékeik csomagolásán, vagy annak minőségtanúsító okmányán jelölniük kell, ha azok bármekkora hányadban is géntechnológiával módosított szervezetből állítottak elő. A törvény lényegi része: ha például valaki génmódosított szóját akar importálni, ahhoz engedélyt kell kérni a géntechnológiai hatóságtól, ami gyakorlatilag az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya. Ilyen kérelem azonban a szakhatósághoz nem érkezett. A Baromfi Terméktanács az év első felében jelezte azt a meglepő vizsgálati eredményt, amelyben 11 takarmánykeverőből vett szójamintát elemeztek. A bevizsgálásból kiderült, hogy 4-100 százalékos mértékig tartalmazott génmódosított szervezetet, ugyanakkor ez a termék jelölésén nem szerepelt.

A szakemberek szerint egyáltalán nem csoda, hogy érkezik Magyarországra teljesen vagy részben génmanipulált szójadara. Ömlesztett áruról van szó, amelyet kikötőkben rakodnak, raktárakban tárolnak, így az izoláltság nehezen feltételezhető. Magyar Mezőgazdaság 2001. szeptember 5.

Biomenü a Mcdonalds's-nál

A hannoveri expón a McDonald's nagy hírveréssel jelentette be biobigmacjeit, amellyel a németországi bioélelmiszer-fogyasztás 10%-os álomhatárának mielőbbi elérését támogatja. Úgy tűnik a Mcdonald's érzékenyen reagál a piaci változásokra: a kergemarhakórra adott első válasz a sertésprogram volt, majd következett a vegaburger és most a biobigmac. (Úgy gondolom, az elkötelezett ökofogyasztók ettől még nem feltétlenül fogják kedvenc helyüknek tartani a McDonald's-ot, de a cég sem a biobigmac fogyasztás fillérjeiből akarja összeszedni a többmilliárdos forgalmát. N. K.) Természet Gyógyász 2001. október, VII. évf. 10. szám.

Fiatalok bioborfogyasztásának vizsgálata

A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai, Tanítóképző és Műszaki Karának hallgatói körében nemrégen egy komplex felmérés készült, mely arra kívánt rávilágítani, hogy a jelenkori társadalmi-gazdasági viszonyok között a 18-24 év életkorú agrár, humán-és műszaki leendő értelmiségi milyen véleménnyel van a bioborokról. A tanulmány középpontjában az volt, hogy milyen árat tartanának reálisnak egy palack bioborért. Az 500 feletti válaszadók közel 1/3-a dupla árat is hajlandó lenne megfizetni egy palackért szemben egy hagyományos módon készült ugyanolyan paraméterű borral. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a biobor kereslete is a kínálati ár növekedésével csökken. A lányok többet hajlandóak fizetni a bioborért, igaz az ő borfogyasztási gyakoriságuk kisebb mint a fiúké, az életkorcsoportok előrehaladtával a bioborra szánt összeg csökken, a bioborért a középosztály hajlandó a legmagasabb árat fizetni. Őstermelő 2001/4.

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza