Svájci biogazdálkodás magyar szemmel (2)

Folytatjuk a Sárközy Péter alapítvány által szervezett tanulmányút beszámolóját. Először Solti Gábor és Szécsényi Sándorné tájékoztat a svájci biokereskedelemről és szövetkezésről, majd Szécsényi Sándorné zöldségtermesztő gazdaságokat mutat be. (A szerk.)

A bioélelmiszer legnagyobb forgalmazója

A COOP hálózatban mintegy 45 000 fő dolgozik, az éves forgalmuk 13 Mrd CHF (2 145 Mrd Ft), ebből az élelmiszeripar kb. 20%-kal részesül. Az élelmiszertermékeken belül a bioélelmiszerek forgalma erőteljesen növekszik. Amíg 1993-ban még csak 21 millió CHF volt, dinamikus növekedéssel (1994: 51, 1995: 95, 1996: 156, 1997: 232, 1998: 350, 1999: 467), 2000-re – hét év alatt – harmincötszörösére, 750 millió CHF-re nőtt a COOP bioélelmiszer forgalma. A tervek szerint 2003-ra 1 milliárd, 2010-re 2 milliárd (330 milliárd Ft) CHF-re növekszik a hálózatban forgalmazott bioélelmiszerek értéke. Az évi 40-60%-os növekedés jelzi a lakosság fokozódó érdeklődését, igényét a vegyszermentesen előállított bioélelmiszerek iránt. A Svájcban eladott biotermékek 46%-át a COOP boltjaiban, áruházaiban adták el. A COOP összes forgalmának 5%-a bioélelmiszer. A cél a 30% elérése. A COOP pénzforgalmában a tejtermékek közül a tej 38%-ban, a vaj 33%-ban, a zöldségfélék közül a sárgarépa 35%-ban a biotermékekből került ki. Svájcban a bioélelmiszer forgalmazás akkor kezdett el jelentősen növekedni, amikor a Bio Suisse és a COOP összefogott. (Ez iránymutató lehetne a magyar bioélelmiszer hazai forgalmazásának fellendítésére.)

A svájci bioélelmiszer fogyasztásnál az egészség mellett – amely a felméréseknél a szempontok közül 39%-kal az első helyen áll – fontos szempont még a szociális is. A COOP négy emblémával különíti el a különböző ökotermékeket. A Naturaplan az élelmiszereket, a Naturaline a textil és kozmetikumokat, az Oecoplan a virágokat, magokat, talajjavító anyagokat, ökopapírt stb., míg a Cooperacion/Max Havelaar a harmadik országok termékeit jelöli. A boltokban ezek az emblémák jelentik a biominőséget is a Bio Suisse emblémája mellett.

Meglátogattunk egy COOP áruházat, ahol vendéglátóink sajt- és borkóstolóval kedveskedtek. Sajnálattal láttuk, hogy a sok százféle borkínálat (még ausztrál Kenguru bor is kapható volt 23 CHF-ért) közül a magyar bor teljesen hiányzott. Még a számítógépes rendszerüket is megnézték. Magyar bor nem szerepel a COOP kínálatában. A borok ára széles skálán mozog. Lehet egy palackot már 4,6-5 CHF-ért is kapni, de volt 38-40 frankos is. Ugyanekkor örömmel fedeztük fel az egyik boltban vásárolt paprikánál, hogy Magyarországról származik. Ára 3,60 CHF/kg volt (600 Ft/kg).

A svájci gazdák lapja, a Sweizer Bauer minden számában közli az aznapi biotermékek árait, összehasonlításul az integrált/konvencionális (IP) árakkal. A bio és az IP árak között nagy általánosságban 30-60%-os a felár a bio javára.

A félévszázados AVG-BIO Szövetkezet

A szövetkezetet dr. Hans Müller alapította 1943-ban. Jelenleg 253 biotermelő tagja van, a szövetkezet a felvásárlást és az értékesítést végzi. A telephelyen hűtőház, raktár, előkészítő, csomagoló van, az üzemben 25 fő dolgozik (80% portugál, jugoszláv vendégmunkás).

A termelők reggel beszállítják az előre bejelentett terméket, melyet minőségi ellenőr átvesz, leméri, majd minden ládát ellenőrző szelvénnyel látnak el. Az áru szükség esetén tisztításra kerül, majd a hűtőházba viszik, ezután csomagolják. A csomagolásra rákerül az áru neve, a termelő neve, szabadföldi vagy fóliás termék, csomagolás dátuma, termék súlya, ára, ellenőrző szervezet neve, kódszáma. Reklamálás esetén a termelőig vissza lehet következtetni.

A szövetkezet csak hazai terméket vásárol, az áru 80%-át a COOP hálózatnak adják el, 15% kiskereskedőkhöz, 5%-a feldolgozókhoz kerül.

Még Müller úr idejéből van egy speciális csomagküldő szolgálatuk, mely egyre inkább visszaszorul. 10 évvel ezelőtt még 5000 csomagot küldtek hetente, jelenleg már csak 600-at. Ennek oka, hogy ma már mindenhol elérhetők a bioélelmiszerek Svájcban.

Biozöldségtermesztés felső fokon

A tanulmányút során 5 zöldségtermesztő gazdaságban jártunk. A gazdaságok nagysága 2-20 ha között változott. Közülük csak egyben volt állattartás, amely Svájcban szinte mindenhol szarvasmarhatartást jelent. A trágyázás, tápanyagpótlás ott megoldott, ahol állattartás van, ahol nincs, ott pl. szalmát cserélnek trágyáért (természetesen biogazdaságból), komposztot, szarulisztet és zöldtrágyázást alkalmaznak.

Az IFOAM által ajánlott és engedélyezett növényvédő szereket használják (ez nálunk is így van). Van néhány speciális svájci bioszer (mint pl. nálunk a Biokál), amit használnak.

Az engedélyezett szerek használatát sem viszik túlzásba. A rezet csak akkor használják, ha nagyon szükséges, pl. egy jégverés után. Alkalmazzák még a növényi leveket, mint a csalánlé, zsurló, feketenadálytő stb.

Növénytársítást, védőnövényeket szinte mindenhol alkalmaznak. Nagy öröm volt számomra látni egy 1 hektáros üvegházban, hogy a paprikát úgy ültették, hogy 1 paprika, 1 bazsalikom, így védték a paprikát a levéltetvek ellen. (Nálunk a védőnövényeket csak kiskerti hobbi-növényvédelemnek tartják.) Burgonyabogár ellen – ha túl sok van belőle – Novodorral permeteznek. Szerintük a szántóföldön a jó vetésforgóval megoldott a növényvédelem is.

A gazdaságok jól gépesítettek, minden munkafolyamatot, amit csak lehet gépesítenek, pl. a paradicsomszedést. A fóliaházak és üvegházak szellőztetése számítógép által vezérelt. Beállított hőmérsékletre nyitják és zárják az ajtókat és az oldalnyílásokat. Rendkívül jónak tartom a Svájcban látott fólia- és üvegházaknál, hogy úgy vannak megépítve, hogy az oldalakat is le lehet engedni 80-90 cm-es magasságból, hiszen a növények így ott szellőznek, ahol a legfontosabb, alulról, a legmelegebb hónapokban: május, június, július, augusztusban. A fóliában, üvegházban az öntözés is automatizált. Szabadföldön, ha szükséges vízfolyásokból, patakokból öntöznek.

Követendő módszernek tartom a svájci sárgarépa- és burgonyatermesztést, mint az előzőekben utaltam rá, hogy minden munkafolyamatot gépesítenek, amit csak lehet. Így van ezeknél a növényeknél is. A sárgarépát szemenként vetőgéppel vetik, a bakhátat folyamatosan feltöltik és géppel szedik, mely levágja a sárgarépa levelét is. Kelés előtt gyomperzselővel gyomtalanítanak, mindössze egyszeri kézi gyomlálás szükséges, ugyanis a bakhát készítésekor az apró gyomok be vannak takarva, így befulladnak és nem nőnek tovább. A sárgarépát nem hagyják óriásira megnőni. Ott jártunkkor, június végén már szedték a márciusi vetésű sárgarépát, s még egyáltalán nem volt gyomos.

A burgonyát palántázó géphez hasonló géppel vetik, géppel töltögetik – általában két alkalommal –, és géppel szedik, mely egyáltalán nem sérti fel a burgonyagumót. Június végén már szedték az április eleji vetésű burgonyát.

Mivel minden munkafolyamat mindkét növénynél gépesített, 1 hektárnál kevesebbet nem gazdaságos ültetni, viszont 2-3 hektárnál többet sem ültetnek sehol. Ezért van az, hogy a burgonyabogár nem okoz jelentősebb károkat, csak akkor permeteznek Novodorral, ha a kártevők 5%-nál nagyobb területen jelennek meg. A meglátogatott termelőknél június végéig még egyetlen egyszer sem permeteztek bogár ellen.

2 kiváló gazdaság. Közelebbről 2 gazdaságot mutatok be, egy kisebbet és egy nagyobbat, ahol szabadföldi és fólia alatt egyaránt zöldséget termesztenek.

A Bázel és a francia határ közelében, Hirchdorfban lévő 2 hektáros gazdaság már 1950 óta ellenőrzött biogazdaság. A jelenlegi gazda szülei kezdték a biogazdálkodást, melyet ő folytat és így viszi tovább a fia is, akinek hamarosan átadja.

A fólia és az üvegház területe 1200 m2, a többi szabadföldi művelésű. 60-70 féle zöldséget termelnek. Mindenki termel valami újdonságot, ők például 2 éve kezdték termelni a petrezselyemgyökeret, amit Nyugat-Európában, így Svájcban sem ismernek (mi magyarok el sem tudjuk képzelni nélküle a húslevest). Aki azonban megismerte, az megszerette és rendszeresen vásárolja itt is. Fóliájuk alatt fő növény a paprika, paradicsom, uborka, padlizsán, a palántákat saját maguk nevelik.

Állattartás nincs a gazdaságban, tápanyagpótlásra a szarvasmarhatrágyát úgy veszik, használnak még szarulisztet, kőport, kvarclisztet, mellyel permeteznek is a gombabetegségek ellen. A háznál van 3 jelentősebb méretű hűtőkamra – kb. 100-120 m2 összterületű – ahol a zöldségeket tárolják.

Hetente kétszer járnak piacra Bernbe és más kantonbeli piacra, a friss zöldséget kis hűtőkamionnal szállítják. A háznál hetente kétszer árusítanak. Hogy a választék teljes legyen, a burgonyát megvásárolja, s míg nincs saját termés, addig a paprikát, paradicsomot, uborkát, padlizsánt is, mely általában olasz import. A gazda elmondása szerint a legtöbb terméket a piacon adja el, de szállít boltoknak is.

20 hektáros nagy gazdaságot is láttunk, ahol 1 ha fólia és 1 ha üvegház volt. Fő profiljuk a zöldség, de választékbővítés céljából bogyósgyümölcsüket – szamócát, málnát, szedret, ribizlit, cseresznyét, almát, körtét is termesztenek. A vetésforgó betartása érdekében árpát, zabot, tönkölybúzát termelnek. Állattartás itt sincs, a trágyát úgy veszik és cserélik, szarulisztet, kőport, komposztot, zöldtrágyát használnak. A gazdaságban 30 állandó alkalmazott dolgozik (vendégmunkások). Az üvegházban ott jártunkkor paprika, paradicsom, uborka, padlizsán volt, itt ültették a paprikát vegyesen bazsalikommal. Az uborka már letermőben volt, a padlizsán éppen termőre fordult. Nem volt mentes az üvegház a kártevőktől, láttam atkakártételt és lisztecskét is. A paradicsomnál és az uborkánál takarták a talajt, általam nem ismert és meg nem látott valamilyen szövött műanyag fekete takaróval, melyet több éven keresztül fel lehet használni. Ugyanezt az anyagot használták szabadföldön, több ezer négyzetméteren a cukkíni és a szamóca tartására. Összességében 50-60 féle zöldséget termelnek.

Termékeiket a városi piacokon – Bern, Zürich, Zoffigen –, MIGRO áruházláncon (a COOP mellett a másik legnagyobb kereskedelmi szervezet) keresztül értékesítik és a házuknál lévő bioboltban. Jelentős mennyiségű terméket adnak el a piacokon, van 2 hűtőkamionjuk, amivel az árut szállítják. A gazdaság központi épületében (3-400 m2) van a hűtőház, itt végzik az áru osztályozását, előkészítését, csomagolását. Osztályozásra válogató- és csomagológépük szolgál. Mindezeken felül még éttermeknek, szállodáknak szállítanak.

Az utolsó estét a Bio Suisse elnöke vidéki házában töltöttük. Míg a svájci elnök megfejte 25 tehenét, addig a magyar Biokultúra Egyesület alelnöke, Bodnár György – maga is állattartó biogazda – megetette az állatokat.

Reméljük, hogy az alapítvány által szervezett szakmai út nemcsak a résztvevőknek volt maradandó élmény, de a Biokultúra Egyesületnek, a magyar biogazdáknak is hasznos lesz.

Dr. Solti Gábor – Szécsényi Sándorné

Vissza