Lapszemle itthonról

Gyógynövényes tápok

A következő évek nagy kihívása lesz az állattenyésztők és a takarmánygyártók számára az, hogy az antibiotikumokat és hozamfokozókat ugyanolyan hatásos, ám természetes anyagok váltsák fel. Várható, hogy néhány év múlva teljesen betiltják az antibiotikumok takarmányozási célú használatát. Például a négy, még használható antimikrobiális takarmány-adalékanyag 2006 januárig történő kivonásáról készült már előterjesztés (avilamicin, flavo-foszfolipol, monenzin nátrium és salinomicin nátrium.) Tudva ezt, a takarmánygyártók, a nagy premixelőállító üzemek laboratóriumban kísérleteznek az antibiotikumok helyettesítésével, sőt több olyan nagy premixelőállító cég is van már, amely kiforrott, bevált receptúrák alapján készíti a tápokat, nem kis sikerrel. Ezen cégek gyógynövényeket tartalmazó premixeket használnak. (Kistermelők lapja 2001. 10. – Az EU Agrárgazdasága 2001.VI.évf.9.szám)

A jövő értékesítési útjai Németországban

Új értékesítési utakat kell találniuk a németországi ökoszövetségeknek ha hosszú távon növelni akarják a forgalmukat. Eddig Németországban az ökotermékek 46 százalékát bio-és reformüzletekben, 28 százalékát közvetlen piaci csatornákon keresztül (heti piacok, postai küldemények, kis, gazdaságban lévő boltok), végül 26 százalékát élelmiszer-kiskereskedésekben értékesítették. Míg a közvetlen piaci értékesítés területén dolgozók nem látnak esélyt az ökoforgalom további jelentős növelésére, addig a bioboltok tulajdonosai optimálisan ítélik meg a helyzetet. fontos tényező ezen kívül, hogy gombamód szaporodnak manapság a bioszupermarketek, ahol 200-600 négyzetméteren a széles választékból önkiszolgáló módon választhatjuk ki a kedvünkre valót. A kulcsszerep a növekedési ráták eléréséhez minden jel szerint az élelmiszer-kiskereskedéseké, ezt támasztják alá az Unió más országaiban végzett tanulmányok is, amelyekben az ökogazdaság fejlődését vizsgálták. (TopAgrár 5/2001)

A méhmérgezésekről

Magyarországon-korábbi felmérések alapján (1962-1987)- a peszticidek okozta méhmérgezések éves szinten számos méhcsaládot érintettek. A felmérések szerint a mérgezéseket 84,7%-ban szerves foszforészter, 10,2%-ban karbamát típusú rovarölő szerek okozták. Ezen típusú rovarölő szerek által okozott mérgezések mára jelentősen lecsökkentek, de mégis egyre több a megmagyarázhatatlan népességcsökkenés, a gyenge hordás, a fiasítás visszaesése. Az egyik ok feltehetően a piretroidok térhódításában keresendő és ezen belül is ezek felhasználásában. A piretroidok kontakt toxicitása sokkal magasabb, mint más típusú rovarölő szereké (kontakt LD50 érték általában kisebb, mint 0,1 ?g/méh), hatásuk gyorsabb („taglózó hatás”), a mérgezett méhek hazatérés előtt elpusztulnak. fontos tudni, hogy épp a piretroidok tették lehetővé a méhkímélő technológia széleskörű alkalmazását (esti permetezés méhekre mérsékelten veszélyes kategóriába tartozó szerekkel), mivel rövid a szermaradék-toxicitásuk. Ha kijuttatásuk szabályosan történik a méhekre nem is jelentenek veszélyt, de sajnos a szabályokat ezen a téren is megsértik, reggel, néha nappal, az intenzív méhrepülés ideje alatt is használják. (Méhészet,2001 október, 49.évf.)

A biotojásnak biztos piaca van

Az Európai Unió tagállamaiban a kozmetikusok és a gyógyszergyárak rengeteg biotojást dolgoznak fel, így ennek a tojásnak nyugaton mindig biztos piaca van. Veress József az MSZP Szeghalom térségének országgyűlési képviselőjelöltje most azon fáradozik, hogy a Körös-Sárréten is beindulhasson a biobaromfi-tartás. Veresegyházán jelenleg 30 ezer biotyúkot nevelnek és ezen állományt a jövőben 100 ezerre kívánják növelni. Ezt a növekedést nem a helyi telep bővítésével, hanem a tyúkok kihelyezéseivel szeretnék elérni, amihez együttműködő partnereket keresnek. A biobaromfi tartása nem kíván nagy befektetést, ezért ez a Körös-Sárréten élők számára is jó jövedelemszerzést jelenthet. (Békés Megyei Hírlap 2001/okt. 25.)

Mire jó a riolittufa (vulkáni hamu)?

Az ökoszemlélet gyakorlati megvalósításához segítség a riolittufa felhasználási területeinek ismerete. Hazánkban a vulkáni tevékenység során riolittufák rakódtak le a Zemplén-hegységben és az országban több helyen. Kezdetben az építő és csempeipar területén használták, majd a kutatási eredmények alapján az ipar más területein, a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben is alkalmazásra került. Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban palántaneveléshez, üveg és fólia alatti hajtatáshoz, termesztő közegekhez(trágyák, szerves hulladékok kezeléséhez, komposztálásához, tápanyag keverékekhez) gyepek, pázsitok telepítéséhez és szaporító telepeken talajkezeléshez, továbbá minden kertészeti kultúrához használható. Ezenkívül a hőszigetelő képessége révén az ökoépítészet alapját képezheti. (Őstermelő 2001/5. október-november)

Szörny lazac

Az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmat jegyzett be egy genetikailag módosított halfajtára. A kanadai cég EP 578 653-as számú szabadalma egy lazacfajtára vonatkozik, melyet gyorsabb növekedést biztosító génnel ruháztak fel a kutatók. A kísérletek szerint a beültetett génnel rendelkező halak nyolcszor nagyobbra nőnek, mint egy normális lazac. Számos vezető tengerbiológus és halászati szervezet adott hangot aggodalmának, miszerint ha a genetikailag módosított halfajtát kiengedik a természetbe, az uralkodó fajjá válva visszafordíthatatlan károkat okozhat a vadon élő halfajtákban és így a szélesebb tengeri ökoszisztémában.

A szabadalom megvan és a cég engedélyt kapott „a növekedési hormon genetikai módosítására” vonatkozó technológia használatára. A cég állítja, hogy mintegy 15 millió genetikailag módosított halikra van tulajdonában, eladásra készen a világ halgazdaságai számára miután hivatalosan is engedélyezik a génpiszkált halat. http://zold.victornet.hu/belso/genhal.html

Búzalisztből készült tálcák

Mezőhegyesen világújdonságot jelentő, lebomló, környezetbarát csomagolóanyag gyártása fog hamarosan megkezdődni. A termék a polisztirol alternatívájaként jöhet számításba. A polisztirolból készült csomagolóanyagok rendkívül jók, az áruk is elfogadható, azonban egy rettenetes hátrányuk, hogy akár száz évig is terhelhetik a környezetet. Az új termék 60 nap alatt lebomlik és remélhetőleg hamarosan sorozatgyártásra kerül. Az első gépsor évente 100 millió standard tálcát fog gyártani. A gyártáshoz szükséges berendezések 70 százaléka saját fejlesztésű, a többit a piacon kívánják beszerezni. Az illetékes cég az Oktatási Minisztérium kutatásfejlesztési helyettes államtitkársága által kiírt környezetvédelmi, műszaki fejlesztési pályázaton 60 millió forintot nyert, de a beindításhoz 340 millió saját tőke szükségeltetik. (Békés Megyei Hírlap 2001/szept. 27.)

Válogatta és fordította:
Németh Károly

Vissza