Lóerő ír módra

Amikor Julian Ross keresésére indultunk Beszterce-Naszód megyébe, már falujától 30 km-re tudtak róla az emberek: „Lunkán lakik egy angol, akinek ménese van”.

– Úgy 15-20 km-t erdei úton tettünk meg, s amikor végre megérkeztünk és kezet ráztam a középkorú zömök férfivel, első kérdésem önkéntelenül az volt: Miért esett a választása pontosan erre az isten háta mögötti falura?

– Döntésemben mindenekelőtt a táj szépsége játszott szerepet, Erdélynek szinte minden része szép, de azért ilyen harmonikusan kies vidék kevés akad. Bíztató volt számomra, hogy a falu elöljárói nagyon segítőkészeknek mutatkoztak. Nem elhanyagolható szempont, hogy vasútállomása van, ami pontosan beleilleszkedik az én faluturizmust illető számításaimba. Nekem ugyanis már van egy ilyen vállalkozásom. Most például itt van egy 20 tagú diákcsoport Írországból, vonattal jöttek, és délután szekérrel viszem ki őket az állomásra, mert véget ért a program. Tulajdonképpen ide kocsival vagy busszal nem is igen lehet jönni, csak vonattal, és a szerényebb igényűek, leginkább a diákok, vállalkoznak az effajta üdülésre. Most az írországiakkal együtt nyaralt tíz erdélyi diák is. Összebarátkoztak, egymás nyelvét tanulták.

– Láttam a programjukat, szerepelt benne a lovaglás is, feltételezem azért van a ménes...

– Hát ménesnek aligha mondható ez a húsz ló, amennyi egyelőre van. Ezeket használom lovaglásra, sétakocsizásra és földművelésre. Nagyon szeretem a lovakat és ez meghatározó szempont lett az életemben. Amikor idejöttem hoztam magammal egy nagyon szép lovat, de nem volt szerencsém vele, baleset érte és le kellett lőni. Itt vásároltam 7 kancát, mind ellősek voltak s lett 7 csikó. Jelenleg 10 lóval dolgozom.

– Említette, hogy mezőgazdálkodással is foglalkozik?

– Főfoglalkozásom a földművelés lesz, igazság szerint azért jöttem ide, hogy megmutassam az itteni embereknek, hogy lovakkal is lehet hatékonyan gazdálkodni. Jelenleg 6 hektáron dolgozom, természetesen ökológiai módszerekkel, mert meggyőződésem, hogy csak így lehet. Ez évtől tagja vagyok a Bioterrának, és szeretném ha még legalább 5-6 falubeli beiratkozna az egyesületbe, mert közösen többre vinnénk.

Romániában nagyon sokan dolgoznak állatokkal, de nagyon elavult eszközökkel, ezért igen kevés eredménnyel. Legtöbben csak önellátásra rendezkednek be, mert az árutermelés számukra nem kifizetődő. Eredményesebben lehetne dolgozni korszerűbb gépekkel. Itt van például ez a kaszálógép, ami elég régi típusú, de még mindig használható. Amint látják, van egy segédmotor rajta, amelyet csak akkor indítanak be, amikor a lovak hegyen felfelé menet nem bírják a terhet. Rengeteg modern technikai megoldás van már világszerte a lóvontatású gépeknél is.

Amerikában az amisok (olyan szekta, amely elzárkózik minden technikai vívmánytól – beleértve az elektromos áramot is - és a XVI. századi divat és szokások szerint élnek) csak lovakkal dolgoznak. A termelési költségeik csupán tizedét teszik ki a traktorvontatású gépekkel végzett munkának, a terméseredmények pedig megközelítik a konvencionális gazdálkodás eredményeit. Természetesen ezek a gépek már nagy teljesítményűek, 10-12 lóval vontatják.

– Ezek szerint a farmer ilyen nagy lóállománnyal kell rendelkezzék? Vajon ennek a sok lónak az eltartása nem jelent túlságosan nagy megterhelést egy gazda számára?

– Ebben a gazdálkodási rendszerben sem szükséges, hogy mindenki egy tucat lovat tartson és minden gépet megvegyen. Társulni, szövetkezni kell ahhoz, hogy ezekkel a gépekkel közösen lehessen dolgozni. A talajmegmunkáló gépek, a kaszáló vagy bálázógépek értéke a közepes méretű traktorvontatású gépekhez hasonló és csak közös erővel lehet megvásárolni és működtetni őket.

– Nem tudom mennyire ismeri az itteni viszonyokat, de mifelénk az emberek nem sok hajlandóságot mutatnak a szövetkezésre, az elmúlt rendszerből nagyon rossz tapasztalatokat őriznek erről a szervezési formáról!

– Nem ismeretlen számomra a helyzet, és tudom ez nem fog máról holnapra megváltozni, de el kell kezdeni. Az emberek kivárnak, ha valami jónak bizonyul biztosan átveszik. És ismétlem, nem kell feltétlenül sok lóval dolgozni. Vannak egyszerűbb és könnyebb szerszámok, amelyeket egy ügyes kovácsmester itt helyben el tudna készíteni. Ilyen vonatkozásban is tettünk lépéseket: van egy kovács a faluban, akit Franciaországban fognak kiképezni, és hazatérve nekifoghat munkaeszközöket gyártani. Már hoztam modelleket és rajzokat az elkészítendő szerszámokról.Minden faluban vannak az új iránt fogékony emberek, akikkel elkezdődhet ez a folyamat. Az emberek érdeklődését, becsvágyát kell felkeltetnünk, hogy ne elégedjenek meg a legkevesebbel, ne csak önellátásra rendezkedjenek be, hanem termeljenek a piacra, keressenek pénzt, tegyék kényelmesebbé lakásukat, emeljék életszínvonalukat. Ennek megvalósítására is a szövetkezés az egyetlen út, mert az árút piacra kell vinni, és jó áron eladni. Mindezek ellenére ezen a vidéken csak földből még a legmagasabb szinten művelve sem lehet jól megélni. Más kereseti lehetőségre is szükség van. Errefelé az emberek többsége fakitermeléssel foglalkozik. Ennek a gépesítése is megoldható lóval. Ilyen tekintetben már szintén beszereztem a szükséges dokumentációt és szándékomban van megmutatni az embereknek, hogy lóval is el lehet végezni azokat a munkálatokat, amelyekre most csak a traktort tartják alkalmasnak. Természetesen ehhez is még elég sok időre van szükség.

– Úgy látom tisztában van azzal, hogy mindez nem fog máról holnapra megvalósulni, ehhez idő, türelem és kitartás kell.

– Én erre tettem fel az életemet, ebben látom a jövőmet és az itteni emberek jövőjét. Az alap-mesterségem vasútépítő mérnök. 14 évet dolgoztam jó eredménnyel ebben a szakmában, és otthagytam Angliát, a jóléti társadalmat, hogy az adott körülmények között itt dolgozzam Romániában. Két éve vagyok itt, megnősültem, kolozsvári lányt vettem el feleségül, aki csak filmekben látott lovakat, ő is most kezd beleszokni ebbe az életformába, és úgy látom szereti. Építettünk egy 30 férőhelyes lóistállót, kocsiszínt, és most épül a kétszintes vendégfogadó. Meggyőződésem, sikerülni fog minden célkitűzésünket megvalósítanunk.A faluturizmus már beindult másnál is, nem tudom látták-e, a faluban több házra ki van téve a zöldszínű tábla, rajta stilizált fenyőfa és ház, ami azt jelenti, hogy vendégfogadásra rendezkedtek be. E tekintetben is összefogásra van szükség, hogy katalógust adjunk ki és minél szélesebb körben reklámozzuk, mert enélkül csak tengődés az egész. Egyénileg nem is lehet elindítani a hírverést, mert olyan nagy anyagi ráfordítással jár, amit külön-külön nem lehet megoldani. Úgy gondolom faluturizmus révén kezdődik majd el a szövetkezés, mert itt könnyebb lesz összeegyeztetni az érdekeket.

Ha valaki évek múlva meglátogatja Lunkát, bizonyosan más kép fogadja. Julian Ross nagyon nehéz feladatot tűzött maga elé: a legnehezebben megmunkálható anyagot, az emberi agyat akarja átdolgozni, meg akarja változtatni az itteniek életfelfogását, gondolkodási módját, és mindez számára semmilyen anyagi haszonnal nem jár. Ilyen apostoli munkát végeztek azok a névtelen tanítók, papok, akik személyes példát mutattak embertársaiknak. Az ilyen emberek több évtizedre meghatározzák egy falu fejlődését. Nagy szerencsét jelent számukra, ha egy Julien megtelepszik falujukban és elkezdi építő munkáját.

Bódis András
Kolozsvár

Vissza