Az ökogazdálkodás fejlődése Európában

A köztudatban újabban Európa fogalom alatt sokan leginkább az Európai Uniót értik. Elfeledve, hogy Európába tartoznak az Uráltól nyugatra, illetve a Fekete- és Földközi-tengertől északra lévő országok is. Ugyanígy az EU nem jelenti automatikusan Nyugat-Európát sem, hiszen Nyugat-Európa országainak – legyenek azok bármilyen kicsik is, de jogilag önállóak – csak egy része csatlakozott az Európai Unióhoz.

Az ökogazdálkodás európai fejlődésének vizsgálatakor elsősorban az EU és az EFTA országok adataira támaszkodhatunk, mivel pontos adatok csak ezekből az országokból állnak rendelkezésre. Az elmúlt három év adataiból látható, hogy az Unióban az utolsó két évben az ökológiai gazdálkodásra áttért terület megduplázódott, 1,9 millió hektárról 3,8 millióra. Az Unió mezőgazdaságilag művelt 147 millió 348 ezer ha területének 2000. év végére már közel 3%-án az Unió 2092/91. ökorendelete alapján vegyszermentesen gazdálkodnak.

A fejlődés különösen dinamikus volt Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Portugáliában, ahol a növekedés két év alatt kb. háromszoros volt. A legnagyobb fejlődést azonban Nagy-Britanniában érték el, ahol két év alatt közel tízszeresére nőtt az ökogazdálkodásba vont terület. (Ha nem is ez volt az első számú motiváció, de sokat jelenthetett Károly trónörökös példamutatása, aki Nagy-Britannia legismertebb elkötelezett biogazdálkodója.)

A tizenöt EU-s ország közül egyedül Ausztriában csökkent az ökoterület. Bár a mezőgazdaságilag művelt terület arányában még mindig Ausztria vezet az uniós átlag közel háromszoros arányával (7,96%).

Ha egy-egy ország mezőgazdaságilag művelt terület-arányát vesszük alapul, Ausztria (7,96%), Olaszország (7,01%, több, mint 1 millió ha!), Finnország (6,7%), Svédország (6,25%) és Dánia (6,15%) jár az élen az ökogazdálkodásban.

Az EFTA országok közül ki kell emelni Svájcot, ahol 95 000 ha-on, az ország mezőgazdaságilag művelt területének 9%-án már ökogazdálkodást folytatnak.

Az Unióban 2000. év végén már közel 130 ezren tértek át az ellenőrzött ökogazdálkodásra. Az EFTA országokkal együtt közel 140 ezren. Jelenleg, 2001. év végén bátran prognosztizálhatjuk ezt a számot 150 ezerre, ami a térség gazdaságainak kb. 2%-a.

Figyelemre méltó az ökogazdaságok mérete. Az EU + EFTA országok átlagában ez közel 30 ha. Az egyes országokban azonban jelentős eltérés tapasztalható ettől a statisztikai átlagtól. Amíg pl. Görögországban átlagban 5 ha körüli egy-egy gazdaság mérete, addig a hihetetlen fejlődésű Nagy-Britanniában 150 ha körüli az átlag, ami az európai átlag ötszöröse.

A magyar bioexport szempontjából kiemelt fontosságú Svájcban 16 ha körüli egy-egy biogazdaság mérete. Ezt tapasztaltuk a nyári, a magyar ökogazdálkodók számára a Sárközy Péter Alapítvány által szervezet tanulmányúton is. (Biokultúra 2001/5. 24-25.)

A hazai ökogazdaságok méreténél a statisztikai átlagos 100 ha némi pontosítást igényel. A magyar átlagot a rét, legelő magas aránya (41%) emeli (pl. Hortobágy). 1999. év végén az 50 ha alatti gazdaságok az összes gazdaság 77%-a volt.

fontos figyelmünket ezekre az országokra vetni, hiszen a Magyarországon évente megtermelt bioélelmiszer 85%-a Nyugat-Európába kerül exportra, ezen belül is Svájc egymaga kb. 50%-kal részesül.

Az ökogazdálkodást illetően az Unióba készülő országokban még messze nem ilyen kedvező a helyzet. Átlagban a mezőgazdaságilag művelt terület még 1%-át sem érik el. Jelentős terület található Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. Hazánkban a fejlődés üteme már „uniós”, az elmúlt két évben közel két és félszeres volt a növekedés. Nem ülhetünk azonban nyugodtan a babérjainkon, mert elsősorban az uniós csatlakozásra váró országokban – Csehország, Szlovákia, Lengyelország – jelentős fejlődésnek indult az ökogazdálkodás, komoly konkurenciát jelentve a magyar termelőknek.

Az adatok minden év december 31-re vonatkoznak. Előrejelzésként elmondható, hogy az EU és EFTA országokban 2001 végére várhatóan már kb. 5 millió hektáron, Magyarországon 80-100 000 hektáron folyik ellenőrzött ökogazdálkodás.

Dr. Solti Gábor