Bejo, a bio – ismét
A méltán neves holland cégről szerzőnk tavaly a 2. számban már beszámolt. Most a biovetőmag-előállítás újabb állomásairól olvashatnak. (A szerk.)
Az organikus mezőgazdaság döntő szerepet fog játszani az élelmiszer-minőség javításában a jövő Európájában – tartják a szakemberek. Bár kis mérete miatt nem valószínű, hogy felváltaná a hagyományos mezőgazdaságot, mindenesetre mintául szolgál a fogyasztói bizalom növelésére.
Ma még a biovetőmagok piaca meglehetősen kicsi, ám 2004. január elsejétől a termelők az EU-ban csak organikus módon előállított vetőmagból nevelt terméket hozhatnak forgalomba. A holland vetőmagos cég, a Bejo éppen ezért igyekszik a biogazdák segítségére sietni. A legfontosabb piacoknak az EU tagországok mellett Svájcot, Izraelt, Argentínát, Ausztráliát, Csehországot és hazánkat tarják. Reményeik szerint az organikus piac tovább növekszik. Európában az elmúlt évben az össz szántóterületek 2,9 százalékán folyt biotermesztés, ami 2004-re – számításaink szerint – 5%-ra növekszik. Hazánkban 2000-ben 47 219 hektáron foglalkoztak biotermesztéssel, amely szám az elmúlt évben – köszönhetően az állami támogatásnak is – megduplázódott.
A Bejo mintegy 30 faj 100 fajtájánál vállalkozott a biovetőmag előállítására. Rohamléptekben folynak a vizsgálatok a cég Warmenhuizen-i biotelepén. A teljes holland bioszektorral tartják a kapcsolatot. Együtt kell dolgoznia és gondolkodnia nemesítőnek, termelőnek és kereskedőnek. Emellett saját kísérleti területük van Franciaországban, de emellett vizsgálatokat folytatnak különböző biogazdaságokban – Olaszországban, az USA-ban, Egyiptomban, Németországban és Hollandiában.
A kísérletek első fázisában a keresztezéses szülőpárok organikus előállítására figyeltek. Ennek kapcsán számos olyan elvárásnak kellett megfelelni, mely a hagyományos vetőmag előállítás során nem merül fel. A cég által forgalmazott növények zöme kétéves, így a szülőpárokat is két esztendőn keresztül kellett óvni, s fejlődését figyelemmel kísérni. A második fázisban kiválasztották azon szülőpárokat, melyek alkalmasak biovetőmag előállítására, majd azokat a fajtákat szűrték ki, melyek a szántóföldi termesztésben alkalmasnak bizonyulnak a biotermesztésre, amelyeknél elvárás, hogy széleskörű betegség-ellenállósággal, gyomelnyomási képességgel, vagy éppen erős gyökérzettel rendelkezzenek.
Mivel a biogazdák jónéhány növényvédő szert nem használhatnak, így más utat kellett találniuk. Sikeres kísérletek folynak forróvizes vetőmagkezeléssel csakúgy, mint hasznos mikroorganizmusok felvitelére a vetőmag felületére. Tesztelik a citromsavat mint lehetséges fertőtlenítő anyagot, s többféle természetes színezéket, mellyel a magot lehet megfesteni.
Természetesen a Bejo teljes vetőmagkínálata nem jelenik meg a biopiacon. Elsősorban a káposztafélék, a hagyma és a gyökérzöldségek termelői foglalkozhatnak a jövőben a cég speciális fajtáival.
Az organikus úton előállított vetőmag ára 3-4-szerese a hagyományosnak. Éppen ezért nem elsősorban a hobbizó amatőrök portájára valók, alkalmazásához profi biotermelők kerestetnek.
Viniczai Sándor
|