A BioHungaricum gépei

Mint a legtöbb '90-es évek elején nincstelenül kezdő mezőgazdasági vállalkozás, a kezdetekkor elsősorban bérmunkára támaszkodtunk, ami nem is mindig megfelelő időben állt rendelkezésre. Néhány év alatt roppant nagy erőfeszítéssel tudtuk beszerezni az első alapvető gépeket, a ma már majd' 30 éves Zetort, egy kétvasú ágyekét, 2,5 m-es tárcsát, 6 soros kultivátort, gabonavetőgépet és egy 8 méteres növényvédelmi gépet.

Területünk növekedése és színesedő vetésforgónk következtében az eszközök mind számukban és teljesítményükben, mind pedig minőségükben folyamatosan elmaradtak a kívánatostól.

Ez az állapot a mai napig fennmaradt, és bár jelentős műszaki fejlesztést hajtottunk végre a közelmúltban, még mindig sok szolgáltatást veszünk igénybe, és úgy érezzük, hogy a klasszikus farmgazdaságok gépesítettségi színvonala hosszú ideig álom marad számunkra.

Az ökogazdaságokban használt gépek nagyrészt megegyeznek a konvencionális gazdaságokéval, de néhány ökogazdálkodásban gyakorolt speciális művelet, eljárás különleges gépek használatát követeli meg.

A gépeink kiválasztását a gazdaság talajviszonyai, a termesztett kultúrák, az ökológiai termesztés szabályai, valamint a gazdaságosság és környezetvédelem szabták meg. A gazdaságosság egyaránt jelenti a sokoldalúságot, hosszú élettartamot, nagy területteljesítményt, megbízhatóságot és alacsony fajlagos gázolaj felhasználást.

Rendkívül kötött, nehéz művelésű, kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkező talajokon gazdálkodunk. A talajművelés alapgépe a réselt kormánylemezű váltvaforgató eke, amelyet igény szerint felszerelhetünk az eketalpat megszüntető lazító tüskékkel és a zöld- és istállótrágya leforgatását segítő előhántókkal. E korszerű eke használatával a hagyományos ekékhez képest a jobb minőségű szántás mellett mintegy 15%-os gázolaj megtakarítást értünk el.

A talaj mélyebb rétegeinek lazítása zöldségnövényeink nedves viszonyok közötti gépi betakarítását követően elengedhetetlen. Olyan altalaj lazítót használunk, amely a forradalmian új művelőelem kialakításának köszönhetően alacsonyabb vonóerő igényű, nedves, száraz és fagyos földben is tud dolgozni, miközben a talaj teljes felszínét átmozgatja, majd a rögöket szétaprítja a mögé szerelt tárcsalapokkal. A megfelelő talajlazító használata a szántáshoz képest közel kétszeres területteljesítményt és mintegy 40%-al alacsonyabb gázolaj felhasználást eredményezett, további előnye pedig a változatos talajviszonyok közötti használhatósága.

A talaj sekély művelésére, a tarlómaradványok és zöldtrágya bekeverésére a mi viszonyaink között továbbra is a középnehéz tárcsa szolgál, de ezt a gépet a szórva vetett magok bedolgozásakor is gyakran használjuk. Könnyű tárcsát használunk a művelő utak tisztán tartására, mert kevésbé porosítják a talajt és területteljesítményük többszöröse a rotációs kultivátorokénak.

A termesztési technológia minden lépcsőjében a számunkra legnagyobb problémát jelentő gyomok ellen küzdünk, ezért igyekszünk gyomszabályozó hatású talajművelési eljárásokat váltogatni egymással. Egy éven belül rendszerint felváltva alkalmazzuk a sekély és mély, a forgatásos és forgatás nélküli eljárásokat. Az időben elvégzett tarlóápolás a gyommagvak tömeges kelését váltja ki, s a tarlót „feketén tartva” a leggazdaságosabb gyomszabályozási eljárást végezzük.

A tavaszi vetőágy előkészítésekor igény szerint simítót, kombinátort vagy ásóboronát, kigyomosodott táblákon pedig csillagkerekes forgóboronát használunk. Igyekszünk minél kevesebb menetszámmal jó magágyat kialakítani, mert fontos a gyors és egyenletes kelés, kezdeti fejlődés. A kultivátor/borona kapcsolási kombinációk lehetővé teszik, hogy a gépekkel vetőágy előkészítést és tarlóhántást egyaránt végezhessünk.

A gabonaféléket és a sűrű sorú növényeket szinte kivétel nélkül szórva vetjük, mert az így kialakuló egyenletes tenyészterület az állomány jobb gyomelnyomó képességét segíti. Ez a vetési mód menetszám megtakarítást és nagy területteljesítményt is eredményez, jelentős előnye, hogy a lekerülő növény tarlójába gyorsan másik növény vethető. E műveletre precíz, váltható forgásirányú kéttárcsás szórógépet, valamint a már említett gépkapcsolásokat használjuk.

A kapás kultúrák és szántóföldi zöldségnövények vetésére pneumatikus szemenkénti vetőgépet használunk, a hagymát és fűszerpaprikát pedig mechanikus aprómagvető géppel vetjük. A vetőgép mögé saját készítésű simahengert kapcsolunk amikor a vetőágy minősége indokolja vagy csapadék rövid időn belül nem várható.

A kultúrnövényeket helyzeti előnybe hozhatjuk úgy, hogy a vetést közvetlenül megelőzően sekély talajművelési eljárással a csírázó gyomokkal teli felső réteget átmozgatjuk. A földbe kerülő vetőmaggal egy időben indul meg a gyommagvak csírázásának újabb hulláma, így kisebb esélyük van a kultúrnövény fölé kerekedni. A vetést megelőző gyomszabályozó talajművelés során fontos, hogy ne szárítsuk ki a talajt, ezért minden művelet után lezárjuk a talajt hengerrel, láncboronával. A nagyobb gazdaságok számára elérhető modern vetőgépek képesek a vetéssel egy menetben gyomszabályozó hatású talajművelési eljárások végrehajtására, pl. forgóborona és vetőkultivátorok.

Sűrű vetésű és nagy magvú szántóföldi kultúrák kezdeti gyomszabályozására rendszerint gyomfésűt alkalmazunk, de gyakran a cserepesedés megszüntetésében tesz jó szolgálatot a gép. A gyomfésű a gyomok csíraleveles állapotában, legkésőbb 2-4 lombleveles állapotban használható jó eredménnyel azokban a kultúrákban, amelyeket mélyre vetünk, gyorsan kikelnek és erőteljesebbek, robusztusabbak mint a gyomok csírái.

A vontatottan kelő zöldségkultúrákban közvetlenül a kelés előtt PB-gázzal működő termikus gyomszabályozó gépet alkalmazunk, a hazai kereskedelemben kapható talicskás gépet igényeink szerint magunk alakítottuk át függesztettre. A sikeres és költségtakarékos beavatkozás feltétele a száraz levélfelület. Nedves viszonyok között a tüzelőanyag nagy része a víz elpárologtatására fordítódik. Az eljárás során a gyomok leveleit érő hirtelen hőhatásra a felszíni sejtek fala felhasad így az egész növényfelület párologtató felületté alakul. A még fejletlen gyökerek képtelenek a szabadon párolgó szövetnedveket pótolni, a növény kiszárad.

A vastag kutikulájú és viaszos levelű gyomnövények ellenállóbbak a hőhatással szemben, de a kultúrnövények közül a hagymának ugyanezen tulajdonságát használjuk ki a művelet során.

A fejlettebb állományokban sorközművelő kultivátort használunk gyomszabályozásra. A sorközművelő kultivátorok szintén több célt szolgálnak, mert töltögető kapákat és folyékony baktériumtrágya kijuttatására is alkalmas egységet is felszerelhetünk a gépre.

Gazdaságunkban az összes zöldségfélét öntözzük főként hagyományos esőszerű öntözéssel, amire csévélhető öntöző berendezéseket használunk. A csévélhető öntözőgépek és az önjáró mobil öntözőrendszerek mellékhatása a talaj és növények károsítása. A nagy mozgási energiával érkező öntözővízcseppek a talaj felső rétegének szerkezetét rombolják, a talajról felverődő cseppek a baktériumos és gombás fertőzések kialakulását elősegítik, extrém esetben a növények mechanikai sérülése és élettani elváltozások kialakulása figyelhető meg.

A konzolok használata meglehetősen körülményes, de alacsonyabb víznyomás mellett működtethetőek, mint a szórófejek (gázolaj megtakarítás!), egyenletesen juttatják ki a vizet, és kelesztésre is alkalmasak a cserepesedés veszélye nélkül.

Az elmúlt években megkezdtük olyan víz- és energiatakarékos, talaj- és növénykímélő öntözési eljárások használatát, amelyek alkalmasak egyes növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási problémák megoldására is. A csepegtető öntözéssel baktériumtrágyák, valamint növényvédelemben hasznos mikrobiális készítmények, a mikroszórófejes öntözés során levéltrágyák, réz-, kén- és mikrobiális készítmények alkalmazhatóak a vízpótlással egy időben.

A növényvédelem során állománykezeléskor a filmszerű, egyenletes borítás elérése érdekében mérsékelten nagy vízadaggal, nagy nyomással apró cseppek kialakítására törekszünk. A kellő védőhatás csak úgy érhető el, ha a permetlé behatol az állományba, és a levelek fonákára is eljut a hatóanyag. Erre a célra függesztett légzsákos szántóföldi növényvédő gépet használunk.

A növényvédelem gépei közé tartozik a burgonyabogarak és lárvák összegyűjtésére szolgáló gép is, amely 95%-os hatékonysággal képes a kultúráról begyűjteni a kártevőket.

A betakarítás gépesítésekor figyelembe kell venni az ökogazdaságban, hogy a terület gyakran elgyomosodik a betakarítás idejére, és pergésre hajlamos kultúrák lábon érlelése kockázatos.

Főleg az ökovetőmag előállításban ismét reneszánszát éli a kétmenetes betakarítási technológia, aminek első lépcsőjében az állományt rendre vágjuk, majd néhány napos szárítás-érlelés után gabonakombájnnal csépeljük ki a magot.

Szántosi Attila
BioHungaricum TRD Kft., Szarvas

Vissza