Lapszemle itthonról

Német tyúkok

Öt év múlva nagyon jó dolguk lesz a német tyúkoknak: nagyobb mozgástér, szabad levegő vár rájuk. A közelmúltban ugyanis a berlini parlament felsőháza a Bundesrat is jóváhagyta Renate Künast miniszteri rendeletét, miszerint 2006-tól tilos a tyúkokat az úgynevezett tojásgyárakban, tehát azokban a sűrűn egymás alá-, melléépített rácsos szerkezetekben tartani, amelyekben egy-egy állatnak egész élete során gubbasztania kell. Ezekbe a ketrecekbe futószalagon bemegy a pontosan kiszámolt tápmennyiség, a tyúkokból pedig kijön a normálisnak tekintett mennyiséget jócskán meghaladó, tojónként évi háromszáz darab tojás.

A ketrectelepek gyártása és fölállítása már a jövő évtől kezdve tilos, a meglévőket 2006-ig „be kell zárni”, s bár a tágasabb ketrecek 2012-ig átmenetileg fönnmaradhatnak, attól kezdve csakis „kapirgáló”, illetve fedett, zárt telepeken „kellő kifutási lehetőséggel” rendelkező tyúkokat szabad tartani. (HVG 2001. 11. 24.)

GMO egy százalékig?

Az Európai Bizottság elismerte, hogy „gyakorlatilag lehetetlen” olyan élelmiszert, takarmányt és vetőmagot előállítani, amely garantáltan 100%-ig mentes genetikailag módosított anyagtól. Ez a vélemény a Bizottság már régen várt azon javaslatainak része, amely szabályozza a genetikailag módosított szervezetek címkézését és nyomon követhetőségét. A Biológiai Ipar Egyesülete (EuropaBio) üdvözli ennek felismerését. Ez összecseng az EU növényekkel foglalkozó tudományos Bizottságának 2001. márciusi nyilatkozatával, mely szerint „nulla GMO tolerancia” a gyakorlatban elérhetetlen.

A Bizottság javasolja, hogy 1%-ban állapítsák meg a transzgenikus anyagok véletlenszerű előfordulását élelmiszerekben, takarmányban és vetőmagban. A GMO-tartalmat a transzgenikus anyagot e küszöbérték alatt tartalmazó termék címkéjén nem kell feltüntetni. A javaslat szerint olyan genetikailag módosított szervezetek 1%-ig terjedő jelenléte is megengedhető, amelyek kedvező elbírálást kaptak az EU Tudományos Bizottságaitól, bár a végső Közösségi jóváhagyásuk még nem született meg. A határozatot megdöbbenéssel fogadták a környezetvédő csoportok. (Növényvédelem 2002. január 1. szám)

Biomarhák a génbankokban

Szakértők szerint a négy hazai génbankban őrzött állat- és növényfajták többségét már nem fenyegeti a kipusztulás veszélye, így hasznosíthatóvá válnak.

Ez korábban inkább csak elvi lehetőség volt, ám az utóbbi időben- a biotermékek népszerűbbé válása, illetve a marhatermelőket sújtó BSE-pánik miatt érezhetően megnőtt az ősi fajták piaci értéke. A legnagyobb hazai génbanknak számító Hortobágyi Génmegőrző Kht. jelenleg öt őshonos háziállatfajta egyedeinek és génállományának fenntartását végzi. A társaság kezelésében mintegy 2200 szürke marha, 2000 hortobágyi fekete és fehér racka, 60 kancából álló nóniusz törzsállomány (a szaporulattal együtt összesen 140 állat), 80 házi bivaly illetve baromfi-és galambfajtákat is találunk. A szakértői számítások szerint a szürke marha fenntartásához mintegy 1000 tehénre van szükség, ám a génbankprogram sikere nyomán a Kárpát medencében- részben magángazdaságokban- már több mint 3600 tehén él, amely lehetővé teszi a fajta hasznosítását is. (Népszabadság 2001. okt. 8.)

Válogatta és fordította:
Németh Károly

Vissza