Kukoricatermesztés vegyszerek nélkül? (1)

1998-óta végzünk az FVM támogatásával kísérleteket a biogazdálkodásra történő áttérés termelési és talajerő utánpótlási rendszerének fejlesztése, kidolgozása céljából. A tárgyévi kísérleteket úgy terveztük, hogy a kezelések hatásait értékelni tudjuk az ökológiai gazdálkodás folyamatában is.

A vegyszermentes kukoricatermesztés ötlete már a tervezési szakaszban meglepő reakciókat eredményezett, volt olyan forgalmazó, aki elzárkózott az együttműködéstől, volt olyan is akinek a csávázatlan vetőmag biztosítása jelentett megoldhatatlan gondot. A konfliktusok elkerülése érdekében célszerűnek láttuk egy fajtatulajdonos érdekeltségébe tartozó fajtákkal beállítani az első kísérletet, 2000-ben. A KWS Agroszervíz vállalta, hogy a régió (Észak - kelet Magyarország) adottságainak megfelelő korai, középkorai (FAO szám: 270 – 380 között) fajtákból biztosít csávázatlan vetőmagot.

A 2000 évi kukoricakísérlet elsődleges célja a gyomszabályozási stratégia ellenőrzése, a fajtatípusok értékelése volt. A kísérleti táblán az átállás első évében megvalósított pihentetési szakaszban elvégzett mechanikai gyomirtások eredményesnek bizonyultak a magról kelő gyomok gyérítésében, sőt még a tarack jelentős része is elpusztult a lezáratlan tárcsázások után. A mezei acat egy része azonban túlélte mind a sekély, mind a mély művelést (őszi mélyszántás), s a következő évben már a kelés időszakában károsította a kultúrnövényt. A károsítás elsősorban vízkonkurenciát jelentett, az acattal körbevett kukoricanövények már a fejlődés kezdeti szakaszán a vízhiány tüneteit mutatták. Az acattól mentes kukorica jól fejlődött, s gépi sorközművelésekkel és egyszeri, a sorra korlátozott kapálással mentesíthető volt. Ahol a kukorica ténylegesen beállt tőszáma elérte e tervezettet (7000 tő/ha), ott az állomány zártsága erősen gátolta a későbbi gyomosodást. Augusztus végén (08. 29.) a leárnyékolt sorközökben egy négyzetméteren található gyomtömeg töredéke volt a borítatlan felszínen mértnek (90-177 g/m2; illetve 1022 g/m2 ). Ez az állapot a betakarítás kezdetéig fenntarthatónak bizonyult.

A kukoricára rendkívül kedvezőtlen évjáratban (2000) a legjobb terméstömeget adó fajták hozama 5500-5800 kg/ha érték között változott, a termés minősége is eltérő volt.

Az ökotermesztésben elsősorban nem a kiugró terméstömeget, hanem a jó minőséget adó fajtákat célszerű kiválasztani. A rövid tenyészidejű, gyors kezdeti fejlődésű fajták esélyt adnak arra, hogy az utolsó mechanikai művelés és a betakarítás közötti időben az állomány ne gyomosodjon el nagyon.

A 2000 évi kísérletben a vizsgált fajták közül a nagyon rövid tenyészidejű, rendkívül gyors kezdeti fejlődésű, jól záródó, homogén állományt biztosító KWS 242 fajta lett az első az egységnyi területen megtermett fehérje és olajhozam tekintetében. (5457 kg/ha szem; 422,58 kg/ha fehérje; 206,49 kg/ha olaj hozam).

A 2000-ben szerzett tapasztalatok alapján kialakított gyommentesítési technológiát alkalmaztuk 2001-ben is, a keserű csillagfürttel végzett zöldtrágyázás kukoricára gyakorolt termésnövelő hatásának vizsgálatakor. Az ökológiai gazdálkodás feltételei között a nitrogénigényes kultúrák termesztésének eredményessége döntően függ attól, hogy sikerül-e biztosítani a növény nitrogénszükségletét. Egy korábban elvégzett tenyészedényes modellkísérletben (1. táblázat) jelentős mennyiségű légköri nitrogént tudtunk megkötni a Vajai Keserű csillagfürttel, a savanyú erdőtalajon is.

Különböző zöldtrágyanövények hatása a tesztnövények tápanyagfelvételére
a tenyészedényes modellkísérletben

A 2000 évi tenyészidőszak egyetlen elfogadható csapadékú hónapja a július volt, ezt kihasználva 07. 24- én – két eső között vetettük el a csillagfürtöt egy második éves átállítási területre (Albertmajor). A keserű csillagfürt egyenletesen, jól kikelt, intenzíven növekedett, sem rovar-, sem vadkártétel nem volt megfigyelhető. Ez a mélyen gyökerező növény a savanyú barna erdőtalajban is talált effektív Rhizóbium törzset; a gyökerén jól megfigyelhetők voltak a jellegzetes gyökérgümők. A csillagfürt a pihentetési szakasz során a talaj mélyebb rétegeiben összegyűjtött víz segítségével az újabb, őszi szárazság ellenére is jól fejlődött. 2000. október 16-án, amikor az alsó emeleteken kialakult a zöldhüvelyes állapot, megkezdtük a biomassza mulcsozását, illetve talajba forgatását. A mintaparcellák adatai szerint a növény föld feletti zöldtömege 4,0 és 5,0 kg/m2 között változott; míg a szárazanyag mennyisége átlag 7344 kg/ha volt.

A növényminták laboratóriumi vizsgálata során meghatároztuk a föld feletti biomassza tápanyagtartalmát. Az eredeti nedvességtartalmú zöld növényre vonatkoztatott értékek a következők: Nitrogén: 0,46%; Foszfor: 0,08%; Kálium: 0,24%; Kalcium: 0,19%.

Tehát a pillangós zöldtrágyanövénnyel jelentős mennyiségű szerves kötésű nitrogént sikerült a talajba juttatni. A szerves forrásokra érvényes átlagos hasznosulást feltételezve elegendő felvehető nitrogén állt a következő évi kultúrnövény rendelkezésére. (Folytatjuk)

DR. HANGYEL LÁSZLÓ
tudományos munkatárs
SZIE GYGMFK „FR” Kutatóintézete, Kompolt

Vissza