Lapszemle külföldről

Stagnál a biotejfogyasztás Dániában

Dánia volt az első a világon a biotejtermelési ágazat kialakításában, és szintén elsőként találkozott a fogyasztópiac stagnálásával is.

A dániai fogyasztói piac több mint 80%-a vásárol biotejet, amely a legnagyobb fogyasztói rátát jelenti a világon. Az első biotejüzemek kialakítása 1993-ban történt és az ágazat fogyasztópiacának exponenciális növekedése figyelhető meg egészen a kilencvenes évek közepéig. Napjainkra elérték, hogy minden harmadik liter eladott tej biotej, de ugyanakkor 2001-ben a fogyasztópiac növekedése már csak 2%-ra tehető, amely a piac telítettségét jelenti. A telítettség következménye, hogy az összes biotej több mint felét kénytelenek konvencionális tejként értékesíteni a termelők. Kérdéses, hogy a jövőben mennyi termelő fogja felbontani a biotejtermelésről szóló szerződéseit és tér vissza konvencionálisra.

A dániai hazai piac kilátásai tehát nem éppen kecsegtetőek, de megoldást jelenthet mindezen problémákra az export tevékenységek növelése. 2000-ben több mint 15 millió US dollárra tehető az export bevétel, és a legnagyobb felvevőpiacot az USA képezte. (Organic Monitor 2001/10)

Svájcban már 10 százalék!

2000-ben a svájci biogazdaságok száma 5 800 fölé emelkedett, így az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya a mezőgazdaságilag művelt területeken belül elérte a 10%-ot. A másik oldalt tekintve azonban nem ilyen rózsás a helyzet: a FiBL (biogazdálkodással kapcsolatos kutatásokat végző intézet) adatai szerint a sváci lakosság biotermék-fogyasztása csak 2,1%-ot tesz ki. Svájcban a biotermékek legnagyobb forgalmazója a Coop (piaci részesedése 46%), utána következik a Migros (23%), majd a kisebb, reformélelmiszereket árusító boltok (19%). A biotermékek 7%-át pedig közvetlenül a termelők értékesítik. A Coop üzletláncban forgalmazott összes termék 5,3%-a öko. (www.bionetz.ch)

Német biojelölés az importon

Az új német biojelölés használatának egyetlen feltétele, hogy az adott terméket olyan ellenőrző szervezet tanúsítsa, amely szerepel az EU ökorendelete alapján elismert szervezetek listáján. Az Európán kívüli országokból származó termékek sincsenek kizárva. Nem kell hozzá külön engedély, az év végén életbe lépett - az öko-jelölés használatát szabályozó - rendelet csak a termék bejelentését teszi kötelezővé. Az ehhez szükséges űrlapot az Internetről is le lehet tölteni. (www.biosiegel.de)

Javaslat rendeletszigorításra

Renate Künast német miniszterasszony az EU biorendeletének (2092/91) szigorítását szorgalmazza. A német kormány többek között a következőket kérte az Európai Bizottsághoz címzett memorandumában:

• A párhuzamos gazdálkodás fokozatos felszámolását, vagyis a gazdaságok komplett átállítását.
• A gazdaságok nagyrészt saját termelésből fedezzék állataik takarmányszükségletét.
• A jelenleg kivételes esetekben vagy átmeneti jelleggel engedélyezett konvencionális takarmányok körének felülvizsgálását és esetleges szűkítését.
• A kivételes esetekben engedélyezett, konvencionális gazdaságokból származó állati eredetű szervestrágya-jegyzék átdolgozását a baromfitrágya és a hígtrágya kihagyásával.
• A rendelet kibővítését a vizes élőhelyekre vonatkozó szabályozással.
  (www.verbraucherministerium.de)

Idén ősszel nyílik meg Hamburgban a „Das Ö”, ahol 20 000 m2-en 80 ökogazdaság termékei várják majd a vásárlókat. Az épület bruttó területe 35 000 m2, melyben helyet kap egy 150 személyes, üveggel borított átrium, amely konferencia- és kommunikációs központként fog működni. Joachim Sucker ügyvezető szerint az áruház várhatóan 38-45 millió Euro-t fog felemészteni, míg elkészül. (www.nuernbergmesse.de)

Válogatta és fordította:
Kovács Dóra és Németh Károly

Vissza