Nemzeti agrár-környezetvédelmi program
ökogazdálkodóknak (is)

Két év késéssel ugyan, de az idei agrártámogatási rendelet – (102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet – már tartalmazza az agrár-környezetvédelem támogatását. Ennek a csúszásnak – sajnos – még jelentősége lehet az Unióhoz való csatlakozásunk idején, hiszen brüsszeli forrásokhoz csak korlátozott mértékben juthatunk ilyen címszó alapján. „Biós” szemmel nézve pedig nem igazán jelent előrelépést a korábbiakhoz képest, mert az integrált célprogram majdhogynem jobban támogatott. (Az is igaz, hogy először kapnak támogatást az ökogazdálkodásra már átállt gazdák. Az ökogazdálkodásra tervezett támogatás volumene – a korábbihoz képest – megnőtt. A szerk.)

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), melynek bevezetéséről a 2253/1999. (X. 7.) Kormányhatározat rendelkezik, az Európai Unió elvárásainak megfelelően intézkedik a Magyarországon bevezetendő környezetkímélő gazdálkodási módszerek elterjesztéséről.

A NAKP tehát a mezőgazdasági termelés és a környezet- és természetvédelem közötti ellenérdekeltséget igyekszik feloldani oly módon, hogy a környezetkímélő gazdálkodási módokhoz kompenzációt rendel hozzá a kiesett termésmennyiség veszteségeinek megfelelően. Ugyanakkor – például a biotermékek megjelenésével – új produktumot állít elő, amely csökkenti a túltermelést és része az egészséges táplálkozás és életmód elterjedésének.

A NAKP céljainak megvalósítását ún. célprogramokon keresztül kívánja elérni. A 2002. évi agrártámogatásokban a következő csoportok kerültek megnevezésre: Agrár-környezetvédelmi alapprogram, Integrált növénytermesztési célprogram, Ökológiai gazdálkodási célprogram, Gyepgazdálkodási célprogram, Vizes élőhely célprogram, Zonális agrár-környezetvédelmi célprogramok.

Mindezen programok megismerése a biogazdáknak is fontos, hiszen az ökogazdálkodási célprogram mellett ezekbe is bekapcsolódhatnak.

Integrált növénytermesztési célprogram. Az integrált termesztési eljárások felvállalását szeretné elősegíteni. A programban részt vevők vállalják az integrált termesztés előírásainak betartását.

Ökológiai gazdálkodási célprogram. Az ökológiai növénytermesztést és állattartást folytató gazdálkodóknak ill. az arra átállni szándékozóknak nyújt támogatást. A kifizetések a különböző művelési ágak (szántóföldi, gyep, zöldség, szőlő, gyümölcs) ill. állatfajok szerint eltérőek lehetnek.

Az ökológiai gazdálkodási célprogramra vonatkozó előírások (idézet a pályázati felhívásból).

• A pályázóknak a támogatás igényléséhez meg kell felelniük a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Kormányrendelet és a részletes szabályozást tartalmazó 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet előírásainak. Az ökológiai szántóföldi növénytermesztés, a szőlő és gyümölcstermesztés alapkövetelményeire az FVM-KöM együttes rendelet 1. számú melléklet A) fejezetében meghatározottak vonatkoznak.
• A talaj termőképességét és biológiai aktivitását hüvelyesek, zöldtrágya, vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével, ökológiai, vagy extenzív állattartású gazdaságokból származó komposztált, vagy nem komposztált istállótrágya felhasználásával kell fenntartani. A talajjavításhoz és tápanyag-utánpótláshoz, a növények kondicionálásához a fenti eljárásokon felül, amennyiben azok nem elégségesek, csak a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet 2. mellékletében A) részében megadott pozitív listán szereplő anyagokat tartalmazó és engedélyokirattal rendelkező készítményeket lehet felhasználni.
• Kártevők, betegségek elleni védelmet elsősorban a termőhelyi adottságoknak megfelelő, a betegségekkel szemben rezisztens, toleráns fajok és fajták kiválasztásával, okszerű vetésforgó kialakításával kell biztosítani. A károsítók természetes ellenségeinek védelme érdekében pedig a számukra kedvező életkörülményeket kell teremteni. A gyomok elterjedését megfelelő vetésforgó kialakításával, talajszerkezetet védő agrotechnika alkalmazásával, gyomszabályozással, fizikai módon történő gyomirtással kell megakadályozni. A növényvédelmi eljárásokban a termés közvetlen fenyegetettsége esetében lehet csak a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet 2. melléklete B) részében megadott pozitív listán szereplő anyagokat tartalmazó és engedélyokirattal rendelkező készítményeket felhasználni.
• A vetőmagoknak, vegetatív szaporítóanyagoknak ökológiai termesztésből származónak kell lennie, felmentés csak azon esetben adható, ha bizonyított, hogy a hazai piacon nem szerezhető be.
• Az ökológiai gazdálkodásra átálló pályázóknak a pályázat elnyerését követően területükről tápanyagokra és toxikus elemekre vonatkozó talajvizsgálatokat kell akkreditált laboratóriumban elvégeztetni.
• A szántóföldi területek vetésforgó tervét az ellenőrző szervezet hagyja jóvá. A vetésszerkezeten belül a gabonafélék aránya legfeljebb 70%, a gyökér és gyökgumós növényeké, valamint az ipari növényeké legfeljebb 10%, a hüvelyesek, pillangósok és egyéb zöldtrágya valamint takarmánynövényeké pedig legalább 25% kell, hogy legyen.
• Gondoskodni kell a terület, valamint a táblához tartozó szegély, árok és csatorna gyommentes, hulladékmentes és rendezett állapotban való tartásáról.
• Üzemi ellenőrzés: a programba vont földterület(ek)re vonatkozóan ellenőrzési szerződést kell kötni a minisztérium által elismert ellenőrző szervezettel, amely szerint a pályázó mindenben elfogadja az ellenőrző szervezet feltételrendszerét, a gazdálkodásról az előírás szerint adatokat szolgáltat és aláveti magát az ellenőrző szervezet feltételrendszerében meghatározott, a teljes (nemcsak a programhoz tartozó egység) gazdálkodásra kiterjedő ellenőrzésnek.

A pályázathoz csatolni kell az ellenőrző szervezet igazolását arról, hogy a pályázó az ökológiai termelésre való átállás vagy az ökológiai termelés ellenőrzésére érvényes szerződéssel rendelkezik.

Gyephasznosítási célprogram. Ezeknek az alacsony intenzitású rendszereknek nagy jelentősége van mind környezeti mind ökológiai szempontból. Ezért lényeges megfelelő kezelésük. Ily módon szikes, homoki gyepekre, hegyi, nedves rétekre és fás legelőkre, valamint antropogén gyepekre vonatkozó kezelési előírásokkal megvalósulhat e célkitűzés.

Vizes élőhelyek célprogramja. A mezőgazdasági műveléssel kapcsolatba hozható vizes élőhelyek szintén nagy jelentőségűek. Kedvező hatásuk van termelési, környezeti és ökológiai (természetvédelmi), valamint tájvédelmi szempontból. Ezért lényeges védelmük és fejlesztésük ezen célprogramon keresztül. Idén ez a halastavakra vonatkozik.

Zonális agrár-környezetvédelmi célprogram. A sérülékeny, érzékeny természeti területek (ÉTT) , az élőhelyek és élővilág megóvását szolgálja:

• az érintett területek gazdálkodási rendszerének szabályozásával,
• élővilág-védelmi célú korlátozásával,
• és az ezek vállalását ösztönző kompenzációs kifizetések alkalmazásával.

A zonális program tartalmazza a legszigorúbb elvárásokat, gyakorlatilag természetvédelmi célú mezőgazdálkodást engedélyez.

Összefoglalva mindenképpen kiemelésre méltó, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program a „rendes” agrártámogatások közé emelkedett, hiszen mindezidáig ez az egyetlen EU szintű támogatási forma, amely már a ránk váró jövőt igyekszik elénk vetíteni.

További információért a falugazdászokhoz, a nemzeti parkok munkatársaihoz, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.hoz, vagy a NAKP mintagazdaságaihoz, a Biokultúra Egyesülethez és annak Régióihoz lehet fordulni.

Szabó Tibor
okl. környezetgazdálkodási agrármérnök

Vissza