Növényvédelmi naptár

Zöldséges

Melegházban tűzdeljük el a februárban elvetett paprikát, paradicsomot, vessük el az uborkát. A zöldségeskertben borsó, bab, sárgarépa, petrezselyem, sóska, spenót, retek, saláta, mángold, vöröshagyma, póréhagyma, paszternák vethető, a dughagyma ültethető.

A magágyi földhöz adott kőliszttel a palántadőlés-kórokozó fejlődését akadályozzuk. Magvetés után a felszínt takarjuk vékony homokréteggel, ez óvja a csíranövényeket a túlnedvesedéstől, és megakadályozza a mohaképződést. A palántanevelés során az öntözés nagy figyelmet igényel, a reggeli órákban öntözzünk, hogy a növények minél előbb felszáradjanak, ezzel megelőzzük a gombabetegségeket. Hetente zsurlófőzettel és/vagy csalánlével öntözzünk. A zsurló véd a gombabetegségektől és a kovakristály tartalma révén fényt juttat, ami igen fontos fényszegény időben, a csalán erősíti a palántákat. A fokhagyma lé szintén hatásos a gombabetegségekre: 20 dkg összezúzott fokhagymát 5 l 70-80°C-os vízben 24-36 óráig állni hagyjuk, hígítatlanul kell vele permetezni. A tejes permetlé különösen a paradicsom gombabetegségei ellen hasznos: 5 l víz, 1 l tej. Rovarkártevők ellen csalánlé és kenőszappan keverékét használjuk.

A palántadőlés megelőzésére vetés előtt a vetőmagot csávázzuk tormalébe: 1-2 csepp növénykivonatot 1 l vízben keverjünk el, egy napi állás után a kis zacskóban helyezett magokat merítsük bele. A magokat ne vessük túl sűrűn, gyakran szellőztessünk. A palánták gyökereit a kiültetés előtt zsúrlólébe mártsuk.

A borsó vetése előtt egészséges vetőmagról gondoskodjunk, nagyon veszélyes az aszkohitás levél-, szár- és hüvelyfoltosság, csávázzuk a magokat kamillateában.

A sárgarépa és a petrezselyem magvetése idején (február vége, március eleje) indul a baktériumos lágyrothadás a talajból, a sztemfiliumos feketerothadás magról és talajból, míg a fómás varasodás vetőmagról indul. A vetőmagot csávázni kell. A hagyma vetése, dughagyma ültetése előtt csávázzunk macskagyökér-virág kivonattal. A hagyma és a sárgarépa kölcsönösen védik egymást a legyektől, társítsuk őket.

A salátapalánták megfelelő tenyészterületre kerüljenek, mert a csapadékos, párás időben a zsúfolt növényállományban fellép a peronoszpóra, a szürkepenész. A betegség fellépése után 3-4 évig ne kerüljön saláta ugyanarra a területre.

Gondoskodjunk az egészséges babvetőmagról. Mély fekvésű területen ne termesszünk babot. A baktériumos zsírfoltosság, baktériumos hervadás ellen réztartalmú szerekkel, palántadőlés ellen tormalével védekezünk. A petrezselyemzöld szedésekor válogassuk ki a lisztharmattal fertőzött leveleket. Csak az egészséges, jól fejlett zellerpalántákat ültessük el. A spárgatök és a sütőtök vetéséhez egészséges vetőmagot használjunk (fenyeget a mézgás varasodás és a palántadőlés). Az uborka és a dinnye vetőmagját csávázzuk levélfoltosság, mézgás varasodás és a palántadőlés ellen.

A zöldhagymának, étkezési, vagy maghozónak termesztett ágyásokban kezdjük meg a peronoszpóra elleni védekezést réztartalmú szerrel, vagy zsúrlólével. A saláta fejesedésekor a peronoszpóra és a szürkerothadás ellen védekezünk. A spenót intenzív növekedésekor párás időben jelentkezhet a peronoszpóra, szedésekor válogassuk ki a fertőzött leveleket (peronoszpóra, spenótlégy).

Gyümölcsös

Március elején az esetleg elmaradt ápolási munkákat még pótolhatjuk. A besűrűsödött koronarészek kedveznek a kórokozók, kártevők elszaporodásának. Koronaritkításnál távolítsuk el a lisztharmattal, kaliforniai pajzstetvekkel fertőzött részeket. A sebzési felületeket vágjuk simára, majd sebkezeljük. Szedjük össze a moníliás gyümölcsmúmiákat, a galagonylepke kis téli hernyófészkeit, az aranyfarú lepke nagy téli hernyófészkeit. A vázágak és a törzs kéregtisztítását kaparóval, drótkefével végezzük, vigyázva arra, hogy ne sértsük az élő részeket. A fák idősebb részein lévő vértetű telepeket ecseteljük be, vagy permetezzük gyümölcsfaolajjal. Ez a szer bimbólikasztó bogár áttelelő egyedeit, a levéltetvek, a gyümölcsfa takácsatkák áttelelő tojásainak a számát is gyéríti (ha előző évben is ezt használtuk, akkor most 10%-os mészkénlevet permetezünk). A március végén, rügypattanáskor, vagy közvetlenül utána történő permetezés a lisztharmat ellen irányul. A rügyekben található micellium fejlődésnek indul, és létrejön az ún. elsődleges, vagy primer fertőzés. A további fertőzés megakadályozására kéntartalmú szerrel védekezzünk, ezek ugyancsak gyérítik a pajzstetvek és a takácsatkák egyedszámát. A metélőhagyma forrázata hígítás nélkül használható, a metélőhagyma és a fokhagyma a fák töve körül visszaszorítja a fertőzést. A varasodás elleni védekezést a tenyészidő végéig rendszeresen folytatni kell rézoxikloriddal, vagy zsurlófőzettel (ez utóbbit a lisztharmat ellen is hatásosnak találták). 10-20 dkg mezei zsurlót 10 l vízben 3 órán át kell áztatni, majd 20 percig főzni, 1,5 szeresére hígítva permetezhető.

A monília az almatermésű és a csonthéjas fákat egyaránt megtámadja. A csonthéjasok moníliája fennmaradhat a gyümölcsmúmiában, illetve a fertőzött vesszőben, az utóbbinál 10-15 cm-es egészséges részt is vágjunk hozzá. Március végén rügypattanáskor, vagy közvetlenül utána tafrina, monília, levéllyukacsosodás és kajszi- gutaütés megelőzésére rézoxikloridot használjunk,- különösen nedves, csapadékos idő esetén. Monília ellen a torma leveléből készült főzet is eredményes. A frissen szedett leveleket forrázzuk le, majd áztassuk 15 percig. Négyszeresére kell hígítani, ezzel permetezzük a fákat hetente. Jó hatású, ha a tormát a fa köré ültetjük. A sodrómoly és a barackmoly áttelelt hernyói kora tavasszal rügy- és hajtáskártételt okozhatnak, ellenük Bacillus thuringiensis tartalmú készítményt használhatunk.

Bogyósok: ha elmaradt a rügypattanás előtti metszési munka, akkor be kell pótolni. A vesszőfoltosságok, málna- gubacsszúnyog kárképeit ki kell vágni, a beteg vesszőket levágni, elégetni. Ennek elmaradásakor rügypattanás idején a vesszőfoltosságokkal fertőzött részeken megindul a szaporítóképletek érése, el kell kezdeni a védekezést rézoxikloriddal, zsurló vagy fokhagyma forrázattal. Március közepén ribiszke-lisztharmat ellen rügypattanáskor kéntartalmú szert használjunk. Március végén az üvegszárnyú ribiszkelepke károsít: a vesszőkön árulkodó jelek: szellőzőnyílások, és az azon kitüremkedő rágcsálék. A rajzás megindulását feromoncsapdákkal, cefrecsapdákkal is figyeljük. A szamócánál március végén a tőlevelek fejlődésének kezdetekor a levélfoltosságok ellen réztartalmú szereket használjunk.

Április elején, rügyfakadás után, egérfül állapotban az almatermésűeket lisztharmat és a varasodás ellen védjük. A varasodást gátolja a fa alá ültetett metélőhagyma, valamint a zsurlófőzettel, vagy a rézoxikloriddal való permetezés. A fertőzés veszélye 1-2 napos enyhe tavaszi idő után különösen nagy, ugyanis a gomba ivaros szaporodóképleteiben folyamatosan érnek az aszkospórák. Ekkor jelentkezik az almalevél- moly első nemzedékének rajzása, amelyet feromoncsapdákkal követhetünk nyomon. Közönséges levélpirosító almalevéltetű ellen 60 dkg csalánszárítmányt 5 liter vízben 24-36 óráig áztatunk. Ezzel a lével hígítás nélkül permetezzük a növényeket, a csalánlé nem írtja, hanem riasztja a tetveket . Használhatunk káliszappant is: 150-300 g-ot 10 l vízben feloldani, és hígítás nélkül kijuttatni. A permetezést 3 napon át végezzük.

Csonthéjasoknál a levéllyukacsosodás, levélfoltosság, lisztharmat, monília okozhat gondot. Mindhárom ivartalan szaporítóképleteivel, konidiumokkal fertőz. Őszibaracknál a tafrina ellen védekezzünk. A monília a virágot fertőzi, különösen nedves, hűvös időben, elhúzódó virágzás alkalmával, a bibére jutó konídiumai gyorsan csíráznak és virágpusztulást okoznak. Ha a virágzás idején fagy, akkor macskagyökér-kivonattal permezünk, növeli a terméskötődést és csökkenti a hideg okozta károkat. A cseresznyelégy rajzását ragadós sárgalapokkal követhetjük nyomon. Megelőzés: a lárvák a talaj felmelegedésére bújnak elő, a vastag talajtakarással, öntözéssel a felmelegedés késik, így a rajzás idejét is eltolhatjuk.

Most kell megkezdeni a barackmoly (az áttelelt hernyók a rügyeket rágják), és a lisztharmat (a gombafonalakon megkezdődik a konídiumok fejlesztése) elleni védelmet. Barackmoly ellen Bacillius thuringiensis készítményekkel, lisztharmat ellen kénnel, vagy növényi levekkel védekezhetünk. A kéregmoly első nemzedékének rajzását a fatörzsből kiemelkedő bábingek, rágcsálék jelzik (feromoncsapdával gyéríthető, előrejelezhető).

A szamócaatkát a hagymafélék riasztják, dugassunk a tövek közé fokhagymát. Virágzásig gyakran öntözzünk fokhagymából készült hagymahéjteával (75 g hagymagerezd és 10 l víz). Legalább 5 órát álljon a vízben az anyag. Virágzás előtt macskagyökér virágjából készített főzettel öntözzük a virágzás elősegítésére. Április elején, rügyfakadáskor a málna vesszőfoltosság terjedését gátolhatjuk rézoxikloriddal. Minden bogyósgyümölcs alá mulcsozzunk, mert a száraz klímában gombabetegségeket kapnak (származásunk szerint erdei növények). A szamóca virágzása idején a szamócaeszelény, a ribiszke virágzásakor a levéldarazsak álhernyói, és a köszmétearaszoló hernyók rágcsálnak. Ellenük hatásos a kenőszappanoldat, vagy a Bacillius thuringiensis tartalmú szerek.

Szőlő

A március elején, nyugalmi állapotban lemetszett, fertőzött részeket semmisítsük meg, ezzel a pajzstetű, a szőlő-levélatka, a szőlőilionca hernyói, a szőlőmoly kártétele csökken. A tőkefejet érdemes kéntartalmú szerrel áztatásszerűen permetezni lisztharmat ellen, amelynek atkagyérítő hatása is van. (A szőlő-levélatka, szőlő-gubacsatka ellen tél végi olajos lemosó permetezés ajánlott.)

Április végén, rügyfakadás idején az áttelelő szőlőilionca hernyói a kis szőlőleveleket rágják. Használjunk Bacillus thuringensis tartalmú szert.

Vissza