Lapszemle itthonról

Környezetünk állapota

A környezet állapotát talán leginkább befolyásoló és meghatározó tényező a levegő tisztaságának védelme és a szennyvizek kezelése. A levegő szennyezettsége a kilencvenes évtizedben számottevően csökkent, de a javulás mértéke nem érte el az Unió tagállamainak átlagát. A kén-oxidok mennyisége a legproblematikusabb; évente fejenként 64 és fél kiló jut belőlük a légtérbe. Ez a mennyiség 35 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben volt, de az Európai Unió átlagának még mindig a két és félszerese, a szomszédos Ausztria adatának kilencszerese. A nitrogén-oxidok mennyisége 17 százalékkal lett kevesebb (19,4 kg/fő), s ez kissé elmarad az osztrák értéktől, az uniós átlagnak pedig csupán a 65 százaléka.

A szennyvízkezelés ennél rosszabb képet mutat. A közcsatorna-hálózatra nem csatlakozott lakosság aránya mintegy 50 százalék; ez az arány Ausztriában 24,5 százalék. A szennyvíztisztító telephelyre csatlakoztatott lakosság aránya hazánkban csupán 22 százalék, míg Ausztriában 73, az Európai Unióban átlagában pedig 75 százalék. A tisztításra szoruló 832 millió köbméter szennyvíznek 44 százaléka van kellően és 26 százaléka részlegesen tisztítva, a 30 százaléka pedig egyáltalán nincsen tisztítva. (Élet és Tudomány 2002 március 15.)

Meggondolatlan permetezés

Szentpáli László igazságügyi szakértő a 2001. évben három, több száz méhcsalád részleges, vagy teljes pusztulását, hozamának elmaradását, az abból élő, vagy jövedelmét kiegészítő családok megélhetését veszélyeztető eseményt vizsgált ki. A virágzó szőlőkultúrában Regent, a méhekre kifejezetten veszélyes, virágzó repcevetésben Decis, a méhekre mérsékelten veszélyes, virágzó sárga- és őszibarack-ültetvényeken Unifosz, a méhekre mérsékelten veszélyes rovarölő szer felhasználásával légi úton, napközben kártevők elleni növényvédelmi munkát végeztek. A keletkezett kár minden esetben igen nagy. A szőlő esetében 630 termelő méhcsalád károsodott. A vagyoni kár több mint 2,5 millió forint, a kárenyhülés költsége 650-700 ezer Ft, az elmaradt nettó hozamkár pedig 2,4 millió (összesen 5,5-6 millió) forint. Tekintve, hogy a hatóanyag zsírszövetben (virágpor, viasz) felhalmozódik, a méhegyed és az utódnevelés pusztulása hosszú hónapokig eltart. Emellett a szőlőben is fellelhető a szermaradvány. A virágporos és az úgynevezett szűzlépek mielőbbi eltávolítása mellett is nehéz volt a szermaradvány hatását mérsékelni, megszüntetni. A másik két esetben is több száz méhcsalád károsodott, jelentős hozamelmaradás mellett. Szerencsére a szermaradvány itt nem halmozódott fel. (Méhészet 2002 március)

Vásárlók véleménye a biotermékekről

Élelmiszervásárlásnál az, hogy biotermék legyen a felnőttek egyharmada számára fontos valamilyen mértékben. Egy másik harmad nem tartja lényegesnek a biotermékeket, a harmadik harmad véleménye pedig is-is. Ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet az élelmiszer vásárlás szempontjainak vizsgálata során. Az intézet a felmérést a felnőtt lakosságot több különböző szempontból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével készítette el. Az átlagosnál nagyobb arányban viszonyulnak pozitívan a biotermékekhez a 30-49 évesek, a diplomások, a havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők és a kisebb városokban lakók. A piackutatók összesen tizenöt szempontról tárták fel a véleményeket. Az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan egytől ötig terjedően 1-essel jelölték, ha egyáltalán nem fontos, 5–össel pedig, ha nagyon fontos. Így a biotermékek átlaga a közepes körüli 2,9 lett. (Magyar Mezőgazdaság 2002. február 20.)

Bio-terméktanács

A magyar mezőgazdaság egyik kitörési pontja lehet az öko-, illetve a biogazdálkodás- mondta Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Országos Bio-terméktanács gyűlésén. A magyar biotermelés mintegy 90 százaléka már most is eladható az Európai Unióban. A miniszter jelezte, hogy amennyiben a terméktanács a törvényi feltételeknek megfelel, úgy azt hivatalos terméktanácsként is elismerik. A terméktanács egy évtizede alakult társadalmi szervezetként, és idén március elején megismételte az elismerés iránti kérelmét. Eke Károly, a Bio-terméktanács elnöke elmondta: a szervezetnek mintegy 200 tagja van. (Magyar Mezőgazdaság 2002 március 20.)

Válogatta és fordította:
Németh Károly

Vissza