Kukoricatermesztés vegyszerek nélkül? (2)

A biogazdálkodásra történő átállás kísérleteinek első felét előző számunkban közöltük. Most zárjuk a cikket.

Az előző évi kísérletek tapasztalatainak megfelelően egy nagyon rövid tenyészidejű; kiváló minőségi mutatókkal rendelkező kukoricafajtát vetettünk el 2001 tavaszán (05. 03.), (Icon). A beállt tőszám átlag 80 000 tő/ha volt.

A kísérleti növényen teszteltük a Biokál 01 hatását is; magcsávázást (10 ml/kg); illetve lombkezelést (25 l/ha) alkalmaztunk, amit az utolsó (3.) gépi sorközművelés után juttattunk ki. A gyomszabályozást a sorokra korlátozott egyszeri kézi kapálás egészítette ki. Az előző évjárattal szemben a mostani (2001) kifejezetten kedvezett a kukoricának; a zöldtrágyázott területen egyenletes kelést és gyors kezdeti fejlődést tapasztaltunk. A növény silóérett állapotában 25-25 növényt levágtunk egy erre a célra meghagyott blokkból, s meghatároztuk a zöldtrágyázásnak a kukorica produktivitására gyakorolt hatását. Az eredményeket az alábbi táblázatban mutatom be. Az adatok egyértelműen igazolják a zöldtrágyázás szükségességét és eredményességét is. A zöldtrágyázott növények vegetatív tömege, valamint a csőtömeg is jelentősen növekedett a kezelés hatására.

 

Összes tömeg (g/tő)
Cső tömeg (g/tő)
Sorszám
Kontroll
Zöldtrágyázott
Kontroll
Zöldtrágyázott
1.
190
690
50
190
2.
240
640
40
170
3.
220
620
50
160
4.
170
850
10
200
5.
330
780
80
190
6.
200
530
40
150
7.
100
710
10
180
8.
210
750
40
180
9.
90
110
10
200
10.
150
750
30
190
11.
390
510
90
140
12.
350
780
60
190
13.
200
680
20
120
14.
240
830
50
200
15.
240
580
60
150
16.
350
740
80
200
17.
420
770
100
200
18.
430
610
70
160
19.
500
610
90
170
20.
340
880
70
220
21.
170
570
20
110
22.
190
650
30
90
23.
120
470
20
120
24.
110
790
20
180
25.
180
330
40
90
Összesen:
6 130
16 230
1 180
4 150
Átlag (g/tő)
245,2
649,2
47,2
166,0
Becsült átlag (kg/ha)
19 616
51 936
3 776
13 280

A csillagfürt zöldtrágyázás hatása a kukorica termésének alakulására silóérett állapotban

Augusztus közepén (08. 16.) bonitáltuk az üszögfertőzést, a kezelések között értékelhető eltérés nem volt, a fertőzött tövek száma a 0,5 % értéket sehol sem haladta meg.

Az érési szakasz végén a növényállomány többször megázott; végül október 11-én átlag 25% nedvességtartalommal tudtuk betakarítani; tehát a termés szárítást igényelt. A zöldtrágyázás hatására jelentős, statisztikailag megbízható növekedést kaptunk; amit a Biokál 01 kezelések tovább fokoztak. A legjobb kezeléskombináció hozama elérte a 7,0 t/ha értéket, ami ennél a rövid tenyészidejű fajtánál nagyon jó eredmény. A termés minőségi mutatóit értékelve megállapítható, hogy a fajta genetikai adottságai nagyon jók; a zöldtrágyázás hatására a fehérjetartalom növekedett. A táblázat adataiból az is megállapítható, hogy az alkalmazott kezeléskombinációk hatására növekedett a hektáronkénti fehérje- és olajhozam; a legjobb eredményt ebben a vonatkozásban is az 5. kezelés (zöldtrágya + magcsávázás + lombkezelés) adta.

Az elmúlt két év kísérleti adatai azt igazolták, hogy eredményesen megtermeszthető vegyszerek nélkül, kizárólag a biotermelésben engedélyezett input anyagok felhasználása mellett is ez a nagyon fontos szántóföldi kultúra. A kukorica nem csak takarmányforrásként, hanem humán táplálkozásra hasznosított árúként is fontos része lehet az ökogazda vetésforgójának.

DR. HANGYEL LÁSZLÓ
tudományos munkatárs
SZIE GYGMFK „FR” Kutatóintézete, Kompolt

Vissza
Design: Mihalec Hedvig 2006.