Biomálna a Berkenye Faluszövetkezetben

A Berkenye Faluszövetkezetben korszerű termesztési technológiával és feldolgozási eljárással olyan, a külföldi piacon is versenyképes terméket állítanak elő, mely a hazai viszonylatban is szinte egyedülálló. A község, illetve a térség biztos megélhetését, az anyagi javak bővülését biztosítja a biomálnatermesztés. Minderről magam is meggyőződtem az itt töltött szakmai gyakorlat során.

A Faluszövetkezet 1992-ben a megváltozott és gazdasági viszonyok között jött létre. Induláskor szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoztak, majd a kor szellemének megfelelő döntést hozva bogyósgyümölcs, azon belül is biomálna termesztésre álltak rá. Minden évben tovább bővítették a telepítések területét. Jelenleg mintegy 40 ha-on folyik a termesztés, illetve hűtőtárolókban a termés tárolása, majd manipulálása, értékesítése több irányban.

A termesztés biológiai alapjait jelenleg két fajta alkotja, a Malling Exploit és a Fertődi Zamatos. Mindkét fajta jól alkalmazkodik a termesztési adottságokhoz és a térségben viszonylag jó termésátlaggal termelhető. A termesztési feltételeket a Biokultúra Egyesület folyamatosan ellenőrzi, szakmai tanácsokkal segíti. A szakvezetés jól hasznosítja külföldi kapcsolatait, mind a termesztéstechnológiában, mind az értékesítési piacon. A modern műszaki háttér, a szakmai hozzáértés és az itt élők szorgalma hozzájárul az előállított biomálna kitűnő minőségéhez, jövedelmező és az emberiség jövőjét meghatározó gazdálkodáshoz.

A feldolgozás Berkenyén az európai elvárásoknak megfelelő a Szövetkezet által kidolgozott szigorú élelmezésbiztonsági követelmények szerint történik. Minden munkafolyamat elhatárolható és végzésének feltételei pontosan meghatározottak. Nagy hangsúlyt fektetnek a feldolgozás higiéniás körülményeinek betartására, odafigyelnek a keletkezett hulladék szakszerű kezelésére, és arra, hogy a feldolgozás folyamán semmilyen környezetkárosító hatás ne történjen.

A Faluszövetkezet kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkezik külföldön és belföldön egyaránt. Termékeiket szerte Európában keresik, belföldön is több üdítőipari vállalat dolgoz fel berkenyei alapanyagot.

Az előállított gyorsfagyasztott termékek ára az elmúlt évek során fokozatosan emelkedett, ami részben a megnövekedett termelési költségeknek tudható be. Ez viszont nem csökkentette a keresletet, sőt egyre inkább keresettek a biotermékek, így a biomálna is. Jól lehet a biomálna termesztéstechnológiája költségesebb (különösen az itt alkalmazható természetes alapanyagú műtrágyák miatt), ennek ellenére gazdaságosabb a termesztése Így Berkenyén is nyereséges az ágazat. Bizonyítja mindezt az, hogy a Szövetkezet a tagoknak az átvételi ár felett év végén osztalékot fizet és ugyanakkor nagy volumenű beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre.

A szakvezetés jól hasznosítja a különböző FVM pályázatokat melyek következtében egyéb gyümölcsök biotermesztését kezdték el, illetve hűtőházbővítést kívánnak később végrehajtani. Mindezeket a döntéseket a vezetés, illetve a Szövetkezet közmegelégedésére jól szolgálja a lakosság humán és gazdasági érdekeit.

Vizsgálatok és következtetések

A Faluszövetkezetben eltöltött szakmai gyakorlat, illetve vizsgálataim és az áttanulmányozott szakirodalom alapján az alábbi következtetésekre, megállapításokra jutottam:

• A sikeres profilváltás eredményeként, a kezdeti nehézségeken túljutva mára bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága a biotermesztésnek Berkenyén. A biomálna-előállítás a Berkenye Faluszövetkezet számára folyamatos árbevétel mellett nyereséges üzletágnak bizonyult.
• Az értékesítési adatokat figyelembe véve a biomálna pozíciói sokkal jobbak, mint a nem biológiai gazdálkodással előállított málnáé. Az értékesítési árat figyelembe véve a biomálna több mint kétszer annyiba kerül, mint a nem bio. Ebből következik, hogy a jövedelmezőségi szempontból jó döntés volt a berkenyeiek biogazdálkodásra való átállása.
• Véleményem szerint a Faluszövetkezet megfelelő értékesítési hálózattal rendelkezik, azonban fontos feladat a további jó együttműködés reményében megőrizni és fejleszteni a kialakult partneri kapcsolatokat. Ezeket természetesen csak a szállítási határidők pontos betartásával, mindig a megfelelő minőségű áru értékesítésével és az udvarias, segítőkész kiszolgálással lehet megtenni.
• A folyamatos kereslet a berkenyei biomálna iránt szükségessé tenné, hogy az esetlegesen más üzemágakból felszabaduló területek helyén, a jóval nagyobb jövedelmezőséget biztosító hűtőipari feldolgozó tevékenységet kiszolgáló bioültetvények kerüljenek telepítésre. A szövetkezeti vezetők véleménye szerint a telepítésnek nem anyagi, hanem munkaerő korlátja van. A helyi kistermelők sok esetben már nem tudnak több ültetvényt kezelni, ugyanakkor a jelentős beruházási költséggel megvalósult hűtőház optimális kihasználásához elengedhetetlen a termőterület bővítése.
• A szövetkezetnél előrelépést jelentene, ha nemcsak a tagokkal, illetve a helyi lakosság kistermelőivel állnának kapcsolatban. Lehetőség volna a szomszéd falvak kistermelőinek is segítséget nyújtani (szaktanácsadás, munkaszervezés, gépesítés stb.), illetve a Szövetkezet integrátorként működhetne közre a biomálna értékesítésének megszervezésében és lebonyolításában. Tehetné ezt akár úgy is, hogy felvásárlóként működik közre. Így ki tudná használni a jelentős feldolgozó és tároló kapacitást, illetve eredményeit növelhetné.
• Megítélésem szerint az itt alkalmazott termesztés, feldolgozás és műszaki technológiai színvonal megengedhetővé teszi, hogy a Faluszövetkezet bizonyos fokig tanüzemi jelleggel működjön, támaszkodva a Biokultúra Egyesületre. Az Egyesület szervezett üzemlátogatásokat vagy akár kihelyezett biogazda képzést tarthatna a gazdaság területén. Ez nagy elismerést jelentene, illetve jó propaganda lehetne a Berkenye Faluszövetkezet és az ott dolgozók számára, ami előbb vagy utóbb még nagyobb üzleti sikereket hozhatna. Ugyanakkor fokozná Magyarországon is az egészséges biotermékek fogyasztását.
• A Rubacca fajtakísérlet mellett a Szövetkezet még több fajtakísérletet is végezhetne. Ehhez rendelkezésre áll mind a műszaki, mind a szakmai háttér. Az ilyen kísérletek előnye lehet, hogy a fajtatulajdonossal megállapodva a kísérlet végzéséért a fajtatulajdonos anyagi támogatást biztosít vagy megállapodás szerint a termést a Szövetkezet értékesítheti. Természetesen a fajtakísérlet beállításáról, és a fajta értékeléséről a Szövetkezetnek szakmai véleményt kell készítenie. Elsősorban olyan fajták kísérletét volna érdemes végezni, melyek a különböző vírusokkal szemben rezisztensnek mutatkoznak. Azokat a fajtákat, amelyek jó eredményt mutatnak, a Szövetkezet termesztésbe állíthatná, helyettesítve a már öregedő Malling Exploitot.
• Jelenleg Magyarországon nincs biztos alapokon a biogazdálkodás támogatása. Az FVM erre irányulóan tett már lépéseket, de az elkülönített keretek jelentős részét végül másra használták fel. Ki kellene alakítani a magyar biogazdálkodás állami támogatási rendszerét, mert mint a Berkenye Faluszövetkezet példája mutatja, van jövője a biogazdálkodásnak hazánkban, és ezt érdemes kormányzati szinten támogatni, illetve a működő támogatás mértékét növelni. (A diplomadolgozat 2001-ben készült, az 1999. és 2000. év vizsgálata nyomán. A szerk.)
• Berkenye jó példája lehet annak, miként lehet jövedelmező gazdálkodást beindítani és működtetni, hogy a nagyüzem miként tud együttműködni a kistermelőkkel a jelen gazdasági helyzetben. fontos, hogy ezek a nagyüzemek olyan gazdaságok, szövetkezetek legyenek, melyek a megtermelt nyereséget visszaforgatják a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységbe, és ezzel egyetemben az agrár és jelen esetben a bioszektor fejlesztésbe.
• A Szövetkezetnek jelentős népességmegtartó szerepe van a faluban (Berkenyén nincs munkanélküli), illetve a környéken. A helyi és a környező települések kistermelőinek biztos felvásárlójaként segíti az itt élők gazdálkodását. A gazdaság biztosítja a falu fejlődését és a környék fellendülését.

Köszönetemet fejezem ki a diplomamunkám elkészítésében nagy segítséget nyújtó Schmidt Józsefnének, a Berkenye Faluszövetkezet elnökasszonyának, a Faluszövetkezet agronómusának, gépészének és az összes ott dolgozónak. Ezen kívül szeretném megköszönni az odaadó, készséges segítséget a Biokultúra Egyesület munkatársainak és belső konzulensemnek, dr. Hajdú Miklósnak is.

HORVÁTH TAMÁS
diplomadolgozat 2001, Szent István Egyetem
Vezető- és Továbbképző Intézet

Vissza