Biopraktikák a kertből

A vakondriasztó nagysárfű (Euphorbia Lathyris)

A vakondot hasznos emlősként ismerjük, mivel kiszedi a talajból a drótférgeket, csigákat, pajorokat, de néha sok bosszúságot okoz túrásaival, melyet járatai tisztán tartására és levegőztetésére készít. Elpusztítására ismeretesek ugyan készítmények, de a biokertészetben ezek nem megengedettek. 1993-ban a szolnoki biocsoport vezetője, Vereb Dér Ildikó vakondriasztóként ritka növény magjaival ajándékozott meg, melyek számomra bármely kincsnél is többet jelentettek.

Tavasszal a magokat 5 cm mélyre, komposzttal kevert fészekbe vetettem (egy szemet egy fészekbe) a kert egyik naposabb részébe. Takaróként finom folyami homokot használtam, hogy könnyen elő tudjanak törni. Kelés után pár nappal gyors fejlődésnek indultak, és ahogy növekedtek, a vakondtúrások száma folyamatosan csökkent, végül elérvén az egy méteres magasságot, teljesen eltűntek, így azóta nincs bajom velük.

A nagysárfű még dísznövényként is szemet gyönyörködtető, szép kecses tartása, kiemelkedő „személyisége” révén. A tapasztalat szerint van ahol egyetlen kifejlett növény 20-25 méteres körzetben kifejti hatását, de általában 5-10 méteres körzetben jól bevált.

A nagysárfű a kutyatejfélék családjába tartozik, és gyökerei olyan illóolajat tartalmaznak, ami nem tetszik a vakond érzékeny orrának, így inkább továbbáll. A növény kétéves. Így minden évben kell vetni belőle, hogy legyen fiatal és kifejlett egyedünk. Magassága elérheti a két métert is. A telet jól bírja. A hidegben megfagyottnak tűnik, de ha melegszik az idő, akkor visszanyeri eredeti állapotát. Szereti a középkötött, jó vízgazdálkodású talajt, de máshol is megél. A friss trágyázást nem igen kedveli, de meghálálja a tövére szórt komposztot, nagy szárazság idején pedig a vizet, mely fokozza a riasztó hatását. Vetése április végén, május elején ajánlatos a szabadba, szegélyek szélére. (Az erdélyi biokertész által termelt vakondriasztó nagysárfű mag a Biokultúra Egyesület budapesti Ökopiacán szombatonként, valamint az egyesület Központi Klubjában. A szerk.)

BENCZE ATTILA
biokertész
Máramaros, Románia

Vissza