Mindennapi gyümölcsünk, gyümölcskúra

Néhány tapasztalatot, gondolatot, vizsgálatot közlünk a gyümölcsételről. Megtudhatjuk többek között azt, hogy a gyümölcsöt ne utolsóként, hanem az étkezés elején együk. (A szerk.)

„A nap fény- és melegsugaraival” – írja Schlickeysen Gyümölcs és kenyér című munkájában – „minden növényt növekedésre ízzít át, mígnem az érett gyümölcsben minden tápanyag közül saját erejének legmagasabb potenciáját csodálatos kivonatként nyújtja át nekünk. Engedd, hogy egészséges és beteg napjaidban fő táplálékod a gyümölcs, járulékos táplálékod a kenyér legyen, és egyetlen italod a víz.”

Bircher-Benner három csoportba osztja az élelmiszereket napenergia-érték szempontjából. Első osztályba soroltak: friss, érett, nyers gyümölcsök, bogyók, dió, mandula, zöldségfélék, levelek, szárak, gyökerek, magok.

A gyümölcsök pektinje kolloid természetű anyag, jelentős mértékben képes duzzadni és vizet megkötni, ilyen módon mérgeket (toxinokat) és baktériumokat köt meg, abszorbeál, ártalmatlanná teszi őket. Az éretlen gyümölcsben még nem alakul ki a pektin, a túl érettben pedig már nem duzzadóképes, ez is indokolja, hogy csak érett gyümölcsöket fogyasszunk. A bélből galakturonsavként szívódik fel a pektin egy része, ennek méregtelenítő szerepe van a szervezetben. A gyümölcsök ásványi anyagokban, nyomelemekben és vitaminokban bővölködnek. A csipkebogyó, az egres, a ribiszke, a mogyoró és a mák nagyobb mennyiségű vasat tartalmaz. A faeperben, a szamócában, a szederben, a ribiszkében, a csipkebogyóban, a diófélékben és a mákban sok kalcium van. A gyümölcsök káliumtartalma is figyelemreméltó. A gyümölcs fontos C-vitamin forrás, fokozza a szervezet védekező, ellenálló és öngyógyító erejét. Különösen sok C-vitamin van a csipkebogyóban, fekete ribiszkében, citromban, narancsban, grapefruitban.

A gyümölcssavak a bélben a baktériumok tevékenységét és a rothadást gátolják (citrom-, alma-, sóska-, cser-, bór-, szalicil-, borkősavak és más savak). A nyál-, gyomor-, epe és bélnedv elválasztást is serkentik, tehát az emésztést javítják. A gyümölcsökben mindig lúg is van a sav mellett, a citromban pl. a citromsavon kívül lúgos sók is, ezért nem kell félnünk hatásukra a savi eltolódástól. A kettő semlegesíti egymást, harmonikus együttest alkotnak, sőt a gyümölcsökben valójában lúgfelesleg van.

A gyümölcsöket alkotó sejtnedv 10-20%-os cukoroldat. Ez a gyümölcs legértékesebb része. Kevés fehérjét és jelentéktelen mennyiségű zsírt tartalmaznak (kivétel a diófélék), éppen ezért alkalmasak a gyümölcskúrák a húsos-zsíros vegyes étrend miatt túlterhelt szervezet megtisztítására, a fehérje és zsír túltápláltságból eredő anyagcserezavarok megszüntetésére.

Naponta szerepeljen étrendünkben nyers gyümölcs, legalább egy étkezés lehetőleg kizárólag gyümölcsből álljon. Minden életkorban előnyös hetente egy gyümölcsnapot iktatni étrendünkbe, különösen 40 éven felül, mert ekkor már fokozottan fenyeget az elhízás és az anyagcserezavar lehetősége. A tejtermékkel (joghurt, kefir, sovány túró) kiegészített növényi (reform) étrend és a gyümölcskúra megelőzi az anyagcsere-betegségek (cukorbaj, reuma, epekő- és vesekőbetegség stb.) kifejlődését.

Ha egy-egy étkezésünkhöz gyümölcsöt is eszünk, akkor – a szokástól eltérően – az étkezés elején, ne a végén együk, tehát első fogásunk legyen a gyümölcs, vagy más nyers növényi étel. „Az üres gyomorba került gyümölcs alkatrészei” – írja Tangl Harald – „könnyen felszívódnak, s a benne levő savaknak, valamint a héjnak és magvaknak erőművi ingerei élénkítik a bélmozgást, elősegítik az emésztést. A dús víztartalom pedig hozzájárul az emésztéshez szükséges nedvek termeléséhez.” Gyümölcsöt ne együnk jégbehűtötten, hanem csak napsütötte hőfoknak megfelelően. A cukrozás szükségtelen és káros, a gyümölcsök kitűnő természetes íze nem szorul korrekcióra, javításra.

A friss, nyers gyümölccsel végzett gyümölcskúra a legjobb vértisztító, elsőrendű emésztőszervi szabályozó, leghatalmasabb „lerakodás”, salakanyag oldó és méregtelenítő. A hetente tartott gyümölcsnap azt jelenti, hogy egész nap csak egyfajta jól megmosott, langyosra melegített, érett, nyers gyümölcsöt eszünk magában, vagy barna (korpás) kenyérrel, alaposan, minden falatot legalább 30-31-szer megrágva. A napi gyümölcsadag 1 kg-tól akár 2-2 és fél kg-ig is terjedhet, ötszörre elosztva. A gyümölcsnapon, vagy a gyümölcskúra idején csak egyfajta gyümölcsöt együnk, de gyümölcskúraként, gyümölcsnaponként lehetőleg változtassuk a fajokat, mert mindegyik gyümölcsben különböző mennyiségben vannak a táp- és hatóanyagok, melyekre a szervezetnek szüksége van.

Havonta egyszer néhány napos, évente egyszer 2-3 hetes gyümölcskúra regenerálja a szervezetet. (Betegeknek évente 2-3 gyümölcskúrára is szükségük lehet.) A gyümölcskúra javítja az anyagcserét, megszünteti a bélben a rothadást, méregtelenít, jótékonyan hat az idegrendszerre, kíméli és újjáépíti a májat és a vesét, kedvezően befolyásolja a bőr állapotát és működését, mintegy megfiatalítja a szívizmot, az ereket és az izomrendszert, előmozdítja a salakanyagok kiürülését, fokozza a szervezet ellenálló erejét. Érelmeszesedés, magas vérnyomás betegség, köszvény, reumatikus betegségek, bőrbajok, idült székrekedés, gyomor-, bél-, máj- és vesebajok, elhízás esetén különösen hatékony.

Dr. Oláh Andor és Seléndy Szabolcs
(összeállítás a Bifoüzetek nyomán)

Vissza