Lapszemle itthonról

Állati termékek a biokertészetben

A biokertészkedés alapja az egészséges, termékeny talaj. Az élő talaj hozzájárul az egészséges, ellenállóbb növények fejlődéséhez. A legjobb ha szerves trágyát, ezen belül is istállótrágyát használunk. Ősszel az istállótrágya helyett komposzttal is pótolhatjuk a szükséges szerves anyag mennyiséget, vagy tenyészidőszak alatt is kijuttathatunk pl. folyékony algatrágyát.

Az állati eredetű melléktermékek közül a vérlisztet, szarulisztet és csontlisztet érdemes kiemelni. A vérlisztet magas nitrogén- és némi foszfor-, illetve kálium tartalom jellemez, és mint gyorsan ható nitrogén-trágya elsősorban akut nitrogénhiány megszüntetésére alkalmas. A szaruliszt és szaruforgács lassan ható nitrogén-utánpótló trágya, 9-18% közötti nitrogén-, kevés foszfortartalommal. A csontliszt a foszforutánpótlás egyik legfontosabb eleme. Foszfortartalma 10-14%, emellett meszet, magnéziumot, nátriumot, nitrogént, és némi káliumot is tartalmaz. A vér-, csont- és szaruliszt keverhető egymással, káliumtartalma fahamu hozzáadásával kiegészíthető, de a helyes keverési arányt nehéz megtalálni. (Kertészet és Szőlészet 2002. április 25.)

Az EU a hazai biotermékek korlátlan felvevőpiaca

Az ökotermékek éves forgalma a világon meghaladja a 20 milliárd dollárt, a biopiac a maga évi 20-30 százalékos növekedési ütemével az élelmiszerpiac egyik legdinamikusabban fejlődő része. A biogazdaságoknak a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületen belül belüli aránya az elmúlt három évben Nyugat-Európában 0,9 százalékról 2,1 százalékra, 3 millió hektárra, a világon 7,5 millió hektárra nőtt.

A magyar biogazdaságok döntő többségére az exportorientáció jellemző: a megtermelt csaknem 23 ezer tonna tanúsított bioterméknek hozzávetőlegesen 90 százaléka az EU országaiba jut. Tavaly a hazai biogazdálkodóknak 12-14 millió dollár bevételük származott elsősorban Svájcba, Németországba és Ausztriába irányuló kiviteléből. (Napi Gazdaság)

Talajzsaroló gazdálkodás

Magyaroroszágon a nemzeti vagyon 30 százalékát-a fejlettebb európai területeken egyedülállóan-a termőföld teszi ki. Súlya a nemzetgazdasági struktúrában ezért igen jelentős. A föld szilárd kérgének csupán 11 százaléka termőföld. Ez az arány az EU-n belül 34 százalék, míg Magyarországon 60 százalék körül alakul. Sajnos az utóbbi tíz év gazdálkodási színvonala, talajvédelme és tápanyag utánpótlása egyáltalán nem tükrözi nálunk a termőföld megbecsülését. Megdöbbentő, hogy a 90-es évek tápelemmérlege, a talajzsaroló gazdálkodás következtében a 30-as évek szintjére esett vissza.

Az EU országainak vegyes műtrágyahatóanyag felhasználásának átlaga 121 kg/ha. Ha kiemeljük azon országokat amelyek mezőgazdasági szempontból versenytársaink lehetnek, akkor a felhasznált műtrágya vegyeshatóanyag mennyiség 190 kg/ha közelébe emelkedik és ez az összes kijutatott tápelemnek csak a 48 százaléka, azaz egyéb formában, elsősorban szerves trágya formájában további, hasonló nagyságrendű tápanyagmennyiség kerül kihelyezésre. Hazánkban példának okáért 1997-ben az összes műtrágyafelhasználás vegyes hatóanyagban 50 kg/ha, amelyet a drasztikus állatlétszám csökkenésével eltűnő szervestrágya-bázis szinte alig egészít ki. (Mezőhír 2002. április)

Szermaradványok szabályozása az EU-ban

Az EU jogszabályai az egyes növényvédő szerekre és termékekre maximális szermaradvány-értéket határoznak meg, amelyek betartását a tagállamok kötelesek ellenőrizni. Ezen értékek meghatározásának három indoka van: a fogyasztók egészségének védelme, a növényvédő szerek szabályszerű használatának ellenőrzése, illetve a növényvédő szerekkel kezelt termékek szabad mozgásának biztosítása az egységes piacon.

A jövőben további fejlesztési lehetőséget jelentene a növényvédőszer-maradványok és egyéb káros anyagok megengedett mértékének jogszabályi beépítése. Ez növelné a rendszerek áttekinthetőségét és javítaná a különböző ellenőrző szervezetek közötti együttműködést. (Őstermelő 2002 április-május)

Válogatta és fordította:
Németh Károly

Vissza