Növényvédelmi naptár

Zöldséges

A rövid tenyészidejű káposztafélék szedését követően ne hagyjunk növénymaradványokat a területen, mert azok újabb fertőzési források lehetnek. A hosszú tenyészidejű káposzta ágyásban folyamatosan károsíthatnak különböző lepkefajok hernyói, és a káposzta levéltetű. Permetezzünk kenőszappannal, csalánnal, paradicsom leveléből készített lével, és ürömfőzettel. Az engedélyezett szerek közül a Biola, Spaypover, Vektafid A, és a Bacillus thuringiensis tartalmú szereket használhatjuk. Nedves, csapadékos időben a peronoszpóra jelenthet veszélyt. Rendszeresen lazítsuk a sorközöket, és permetezzünk zsurlóforrázattal. Erősebb fertőzés esetén réztartalmú szereket használjunk.

A paradicsom- és a burgonyatáblában a burgonyavész és levélfoltosságok fertőznek. A betegséget sovány tej permezezéssel megelőzhetjük (1 rész sovány tej, 10 rész víz). További megelőzésre zsurlófőzettel, csalánfőzettel permetezzünk, öntözzünk, kőzetőrleménnyel porozzunk. Alginittel, Biokál 01 szerrel öntözzük be a talajt. A fokhagyma-, és hagymahéj-forrázat csökkenti a betegség mértékét. A szárazabb időben a takácsatka szaporodhat el. Rendszeresen gyomláljuk a területet, mert ez a kártevő különböző gyomokon felszaporodhat.

A talajt mulcsozzuk. Porozzunk kőzetőrleménnyel. A növényi levek közül használjunk zsurlót, varádicsot, fokhagymát. A kéntartalmú szerek akadályozzák az atkák fejlődését. Jelentősebb kártevő ebben az időszakban a burgonyabogár. Kis területről kézzel összegyűjthetők. Erősítőként erjesztett csalánlével öntözzünk. Páfránnyal takarjuk a talajt. Fokhagymalével permetezzük a növényeket. A leveleket algamésszel, vagy kőzetőrleménnyel szórjuk be. Réztartalmú szerek riasztóak a bogarakra. Riasztó továbbá a bazsalikomlé, a mezei zsályalé, az orgonalevéllé, a paradicsomlevél főzet, és a varádicslé. Kőzetőrleménnyel, algamésszel, gipsszel, fahamuval porozzunk. Az engedélyezett készítmények közül Bacillus thuringiensis tartalmú szerrel (Novodor) permetezünk.

A kifejtő-, és szárazbab-sorokat védjük a baktériumos zsírosfoltosság, baktériumos hervadás, és fenésedés ellen zsurlóval, erősebb fertőzés esetén résztartalmú szerrel. A bab érésekor, július végén a babzsizsik ellen védekezzünk. Riasztó növényi levek: mezei zsálya, varádics. A másodvetésű borsót, babot szintén védenünk kell. A borsónál lisztharmat, és rozsda, míg a babnál a fenésedés, és a takácsatkák jelentenek veszélyt. A borsó betakarítását követően a növénymaradványokat távolítsuk el a területről, amellyel a következő évi aszkohítás foltosság, rozsda, és lisztharmat fertőzését mérsékeljük. Július közepén vetett másodvetésű borsót ne termesszük az előbbi helyén. Magvetés előtt csávázzuk a magot kamillával, válogassuk ki a borsózsizsikkel fertőzött szemeket. Augusztus végén, a másodvetésű borsó virágzása után akácmoly, és bagolylepkék hernyói károsíthatnak.

A zeller szeptóriás levélfoltosságát mutató leveleket szedjük le, és zsurlóval permetezzünk. A takácsatkák itt is meleg, száraz időben megjelenhetnek, ahogyan a petrezselyem lisztharmat is ekkor károsít. Július végén a sárgarépalégy második nemzedéke rajzik. Riasztó hatású növényi levek: varádics, fokhagyma, vöröshagyma. Erős illatú mulcsanyagot használjunk: kaprot, levendulát, páfrányt, varádicsot. Gyakran lazítsuk a talajt. Védőhálót feszítsünk ki. A rajzást sárga lapokkal lehet előre jelezni. Illatfedés céljából ürömteával, varádiccsal permetezzünk.

Július elején a másodvetésű uborka vetése előtt baktériumos levélfoltosság, mézgás varasodás ellen a magot csávázzuk macskagyökér virágjának kivonatába. Száraz meleg időben a lisztharmat, és a takácsatka jelent gondot. Nedves időben viszont a mézgás varasodás, peronoszpóra jelentkezik.

Augusztusban várjuk meg a tárolásra szánt hagyma teljes beérését. Felszedésre meleg, száraz időt válasszunk. A nyaki rész teljes beszáradását száraz időben 1-2 napig tartó szárítással segíthetjük elő. Majd válogassuk szét a fejeket, és csak a teljesen ép, sérülésmentes hagymát tároljuk.

Gyümölcsös

Almafákon júliusban a lisztharmat, a varasodás, az almamoly, az aknázómolyok, és a kaliforniai pajzstetű előfordulásával kell számolnunk. A lehullott almát lehetőleg naponta szedjük össze a fák alól. A varasodás csapadékos időszakban jelentkezik. Erősítőnek permetezzünk csalánlével, komposztlével. Permezésre délutáni időszakot válasszunk, a perzselés elkerülése miatt. Porozzunk alginittel, kőzetőrleménnyel. Az érés elősegítésére permetezzünk vízüvegoldattal, vagy zsurlólével. Borostyánlé kivonat csökkenti a varasodás mértékét. Fertőzésveszély esetén használjunk réztartalmú szereket. Augusztus elején az amerikai szövőlepke hernyófészkeit távolítsuk el.

A körtefán júliusban a varasodás, a monília, és a kaliforniai pajzstetű okozhat károkat. A körtelevélbolha peterakása, és lárvakelése folyamatos. A vízhajtásképződést akadályozzuk meg, mert az új hajtásokon, növekvő részeken zavartalanul szaporodik. A károsított hajtásokat vágjuk le. Törekedjünk harmonikus tápanyagellátásra, és öntözésre. A tojásrakáskor használható szerek: Agrol, Bio-sect, Fito- Insect. A levéltetvek ellen használt engedélyezett szerek is gyérítő hatással bírnak. Gyümölcsérés idején, július közepén az almamoly is károsíthat. A lehullott gyümölcsöt rendszeresen szedjük össze. Ebben az időben szaporodhat el a recés levélpoloska is, e kártevő ellen is eredményesek a levéltetvek ellen használt módszerek.

Őszibarack-, kajszi-, szilvafákon molykártevők, pajzstetvek, levéltetvek, takácsatkák, a kórokozók közül a monília károsít. A kajszit augusztus elején szüret után metsszük meg a gutaütés elkerülése végett. A kéregmoly rajzását a törzsből kiálló bábingek jelzik. A kártevő feromoncsapdával előre jelezhető. Kerüljük a mechanikai sérüléseket a törzsön és az ágakon. A gyümölcsfa törzse körül ne legyen dús gyomosodás, amely kedvező klímát biztosít a kártevőnek. Kaparjuk ki a lárva által készített járatot, és zárjuk le az okozott sebet.

Mandulánál augusztusban szintén a kéregmoly, és a szövőlepke okozhat gondokat.

A cseresznye- és a meggyfákról június végén, július elején a cseresznyeléggyel fertőzött, lehullott gyümölcsöt minél korábban szedjük össze, mert a nyüvek hamar a talajba mennek bábozódni. A szüret után kaliforniai pajzstetű, kéregmoly, levéldarázs jelentkezhet. A blumeriellás levélfoltosságot előzzük meg. A növényt erősítsük csalánlével, zsurlófőzettel. Komolyabb tünetek esetén réztartalmú szereket használjunk.

A diót június végén, július elején az almamoly második nemzedéke károsíthatja. A törzsre helyezzük fel a hernyófogó öveket. A lehullott termést szedjük fel.

A szamócaágyásokat szüret után, július elején tisztítsuk ki. A beteg leveleket távolítsuk el, mert fertőzési források. A szüret után a lomb teljes eltávolításával a következő évi fertőzést mérsékelhetjük. A növényeket ne ültessük túl sűrűn. Ne trágyázzuk túl a talajt. Permetezzünk zsurlólével.

A málnatőből szüret után, júliusban a letermett vesszőket vágjuk ki. A vesszőfoltosságokkal és a gubacsszúnyoggal károsított vesszőket is távolítsuk el, égessük el. Váltakozva permetezzünk zsurló, csalán és kamilla főzettel, fehérüröm forrázattal. Erős fertőzés esetén szüret után réztartalmú szereket használjunk.

Ribiszkén az üvegszárnyú ribiszkelepke rajzása, peterakása, lárvakelése folyamatos. A rajzás előre jelezhető feromon és cefrecsapdákkal. A lárvái, valamint a levéldarázs álhernyók ellen azonos módon védekezzünk (a hernyók ellen használt levekkel).

A köszmétebokrokat júliusban, a szüret után se hagyjuk magukra. Védjük őket lisztharmat, levélfoltosság, kaliforniai pajzstetű, később levéldarazsak, köszmétearaszoló hernyók ellen.

Szőlő

Júliusban és augusztusban a lisztharmat, a takácsatkák, a szőlőmolyok, és a peronoszpóra okozhat károkat. Az előző számban részletesen ismertettük a védekezési módokat. Jégveréses időszakban, és molykárosításkor fakó-, és szürkerothadás léphet fel. A lombozatot rendszeresen ritkítsuk, mert kedvező mikroklíma alakul ki a gombás betegségeknek. A növényi levek körül erősítőnek csalánt, védelemre zsurlót használjunk.

RASZTIK VIKTÓRIA

Szántóföld

A nyárelő tennivalóinál már utaltam a megelőzés fontosságára, hiszen a szántóföldön védekezésre már kevés a lehetőség. Részben azért mert hatékony készítmények nem állnak rendelkezésünkre, a növények nagy mérete miatt a földi védekezésre nincs lehetőség, -másrészt a kezelés többe kerülne mint a kártevő ill. kórokozó miatti gazdasági kiesés. Az ökotermesztésben az ellenállóképesség kulcsfontosságú!

Az aratásig a raktárakban ne maradjon tavalyi készlet, mert az komoly fertőzési forrás lehet (molyok, zsizsik stb.). Az alapos takarításon (száraz seprés, vizes felmosás) kívül már csak a természetes alapú készítmények alkalmasak (Aqua-Py) a rejtőzködő kártevők irtására, de csak kiürített raktárakban. A betárolásig szerezzük be a szex-feromon tartalmú készletmoly csapdákat. Ne késlekedjünk a termés további tisztításával, különösen ha azt a magas nedvességtartalom is indokolja.

Hosszú távon biztonságos, kártevőktől mentes tárolásra az un. „szabályozott légterű” zárt silók alkalmasak, ilyen raktár azonban hazánkban kevés van.

Évente sok gazdaságban „tűzgyújtással” kezdik a tarlókezelést – ezek azonban azt jelzik, hogy ők biztosan nem biogazdálkodók. A tarlóégetést a monokultúrás növényvédelmi szempontokból „legalizálják”, de véleményem szerint az általa okozott környezeti károk többször nagyobbak, és az égetés mértéktelen pazarlás az értékes szerves anyaggal és energiával.

A tarló állapota, valamint az időjárás határozza meg teendőinket. Ha száraz az időjárás egy azonnali sekély-tárcsázással jelentősen mérsékelhető a talaj vízvesztesége. Ha már egyébként is nagyon száraz a talaj, kitűnő alkalom kínálkozik egy altalaj (mély) lazításra, mely jól gyéríti az évelő gyomokat is. Alapvető, hogy a veszélyes gyomokat legkésőbb magjuk beérése előtt el kell pusztítani!

Néha betakarításkor jelentős a veszteség, -elsősorban dőlt gabonában, elhulló törékeny kalász-melyet mérsékelhetünk, ha állatokkal fellegeltetjük (elsősorban kistestű kérődzők, pl. juh). A legelő állatok a gyomok irtása mellett a tarlómaradványokat is tömörítik, leforgathatóságukat segítik. A betakarítási veszteségek elfogyasztása után kevesebb marad a rágcsálóknak.

A leforgatandó tarlómaradványok (és komposzt, istállótrágya is) lebontását, érlelődését különböző talajbaktériumokat tartalmazó talajoltó készítmények permetezésével segíthetjük, melyek növelik a tápanyagok feltáródását. Őszi betakarítású növények (pl. kukorica) öntözésekor is kijuttathatók a talajoltó-készítmények.

Ne feledkezzünk meg az érlelődő komposzt és szervestrágya-kazlak gyommentesítéséről (kaszálás), valamint fontos a nedvességtartalom vizsgálata is. Átforgatás után mindenképpen indokolt lehet a beöntözés.

A virágzó szegélyek, táblaszélek jelentőségét már többször méltattam, azonban veszélyes gyomok esetén a további elszaporodást meg kell gátolnunk – pl. aranka, parlagfű, maszlag stb. – minden lehetséges eszközzel.

A napraforgóban (valamint más rovarporozta növény esetén) a mézelő méhek jelentősen növelhetik a terméshozamot! Fogadjuk szívesen a méhészek jelentkezését!

Nedvesebb nyarakon lehetőség nyílik zöldtrágyázásra is – elsősorban a keresztesvirágúak (pl. olajretek, mustár stb.) alkalmasak a nyári betakarításúak utáni (július-augusztus) vetésre. A tarlóhántás utáni árvakelésekből (pl. repce) is kitűnő „zöldtrágya” nevelhető. A tápanyagok feltárása mellett a keresztesvirágúak nematóda (fonálféreg) irtó hatással is bírnak. Virágzásukkal a hasznos rovaroknak késő őszig táplálékot biztosítanak. A zöldtrágyanövények talajba forgatása (szántás) virágzás, illetve a fagyok után lehetséges.

FÖLDI MIHÁLY

Vissza