Régi diófajták a biokertekben

Bőtermő és rezisztens fajták ajánlása

Gyümölcstermő növényeink közül a dió az elmúlt másfél évtizedben nagy veszteségeket szenvedett el. Az 1950-es években 27 ezer tonnás termelése mára 4 ezer tonnára csökkent. A korábbi szép eredmények annak köszönhetőek, hogy az őshonosnak bizonyult gyümölcsfajunk az egész ország területén termeszthető volt és termékei a hazai konyha és a házigazdaság igényeit szolgálta.

Szemléletesen jól összegzi három népi szólás a magyar ember viszonyát és véleményét a dióval kapcsolatban. Az egyik: Diófát az unokának ültetek! Egy másik: Bő diótermő év gyermekáldással jár! A harmadik: Napi három szem alma, az orvost távol tartja. Napi öt szem dió az ereket szabadon tartja! Az utóbbi magyarázatául annyit, hogy a dió magbél olyan telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amely az ún. védő-koleszterin mennyiségére és arányára igen kedvező hatásúak, a számtalan vitamin és ritka elem mellett.

Szórványokban, a tiszai ligeterdőkben, szőlők között nagyon jó termő egyedek kiválasztása után a zártállományú üzemi (pl. egyetlen fajtából álló) ültetvényekben a legjobb fajták is gyengén teremnek. Ennek oka a szélporzású dió sajátosságaiban lelhető meg. a dió nővirágok tollas bibéjén csak meghatározott, optimális mennyiségű pollenszem „fejti ki” a funkcióját, azaz elvégzi a termékenyítést. Ha ennél több jut oda, a virágból nem lesz gyümölcs! Az eltérő virágzási időpontú klónfajták és 1-2%-os arányban porzófajták társításával az ilyenféle terméketlenség megakadályozható.

Ma úgy ítéljük meg, hogy oltvány dióval, korai termőrefordulással, oldalrügyeiben is termékeny és későn fakadó fajtákkal a termelési válság megszüntethető. Erre azért is remény van, mert a dió ideális bio-gyümölcs, a szükséges növényvédelme bio-módon megoldható, amibe a törzs rézgálicos lefestése is beletartozik – egyben jelzi azt az álláspontunkat, hogy a főkérdés máig – a fajtakérdés. Példaként az ún. elsőgenerációs helyi fajták szelekciójából származó fajtákat emeltük ki, amely Tiszahátnak, s egyes dunántúli területeknek génanyagából származik.

A termékenyülési okokon kívül, a termőhelyek különbségei egyaránt megerősítik azt az elképzelést, amely a biodiverzitás fontosságát igazolja a kulturvegetáció meghatározott részében.

Milotai 10 (M 10)

A tiszaháti termőtájban, Milotában kiválasztott, egyik legtermékenyebb és legjobb gyümölcs minőségű fajta. A korona termőfelületének kinevelése lassúbb, a gyümölcs minősége azonban kedvező marad. Viszonylag korai fakadása ellenére a fiatal hajtások fagytűrése relatíve jó. Vadalanyon közepes, fekete dió alanyon kissé gyengébb a növekedése, affinitása jó. Szeptember végén érik.

Nemesítés során jól örökíti értékes tulajdonságait. Gyümölcs átmérője kb. 34 mm, bélarány 51% körüli. Könnyen törhető és tisztítható. Héja sárgás barna színű, bélszíne világossárga, olajtartalma magas, fehérjetartalma közepes. Fája közepes növekedési erősségű, koronája fiatalon feltörekvő, idősebb korban félgömb alakú. Termőrefordulása korai, bőtermő. Ritkán éri teljes tavaszi fagykár. Virágzása hím-előző, részleges együttvirágzása van. Kölcsönösen együttvirágzik a Tiszacsécsei 2, Alsószentiváni 118 és Pedro nő-előző fajtákkal.

Milotai bőtermő (M 10-9)

A Milotai 10 x Pedro keresztezéséből származó fajtahibrid, közepes növekedésű. Feltörekvő, ritka, hengeres alakú koronát nevel. Rügyfakadási ideje kései. Érésideje szeptember közepe, termőre fordulása nagyon korai és bőtermő.

Gyümölcse nagy, vállas, világos színű, tetszetős sima felületű. Áruértéke felülmúlja, a bél megközelíti a kiemelkedő minőségű M 10 anyafajtát. A gyümölcs átmérő 38,7 mm, bél 7,20 g, bél% 56. Könnyen törhető és tisztítható. Virágzása hím-előző, kölcsönösen porozzák egymást az M 10-14-es nő-előző virágzású fajtával.

Milotai kései (M 10-14)

Milotai 10 x Pedro keresztezéséből származó másik fajtahibrid. Középerős növekedésű, kezdetben feltörekvő, termőkorban szétterülő koronát nevel. Kevés metszéssel is kedvező, ritka koronát nevel. Rügyfakadási ideje nagyon kései, így a kései fagyoktól kevéssé károsodik. Érés ideje október közepe.

Gyümölcse nagy, tetszetős, sima felületű. A bél kissé felülmúlja a kiemelkedő minőségű M 10 anyafajtát. Átmérő 38 mm, bél 6,5 g, bél% 46. Könnyen törhető és tisztítható. Virágzása nő-előző, kölcsönösen porozzák egymást az M 10-9-es hím-előző fajtával.

A 117-15

Az Alsószentiváni 117 x Pedro keresztezéséből származó mesterséges fajtahibrid, próbatermesztésre ajánlott fajta. Közepesnél gyengébb növekedésű. Sűrű koronát nevel, erős központi tengellyel. Nagyon kései fakadási idejű, így a tavaszi fagykártételt elkerüli. A termés és vessző beérése ennek ellenére nem túl kései, így télállúsága is megfelelő. Érési ideje október első dekádja. Termőképességében felülmúlja az anyafajtát.

Gyümölcse héjas állapotban kissé elmarad az anyafajtától, a tisztított bélminőség viszont kissé megelőzi. Gyümölcs átmérője 33,49 mm, bélsúly 6,58 g, bél% 48. Könnyen törhető és tisztítható. Virágzási ideje kései, nő- előző, kölcsönösen porozzák egymást az A 117-31-es fajtával.

Tiszacsécsei 83 (T83)

A Tiszaháti termőtájban, Tiszacsécsén kiválasztott fajta. Gyengébb termőhelyi viszonyok között fejlődése nem kielégítő. Optimális termőhelyen viszont a legnagyobb terméshozamú fajta. Későbbi fakadása következtében termésbiztonsága jobb. Vadalanyon erős, fekete dió alanyon közepesnél gyengébb a növekedési erélye, affinitása jó. Érési ideje szeptember vége, október eleje. Könnyen törhető és tisztítható. Héja kissé barázdált, világosbarna. A bél színe sárgásbarna. Olajtartalma magas, 68,5%.

Fája közepesnél erősebb növekedésű, kedvező ritkaságú, hengeres alakú koronát nevel, bár kissé görbén. Termőre fordulása korai. Bőtermő, a hajtások átlag 60%-ban rakodnak be terméssel. Rügyfakadása kései, így a késő tavaszi fagyoktól kevésbé veszélyeztetett. Virágzása hím-előző, de részleges saját hím és nő együttvirágzása is van. Kölcsönösen együttvirágzik a Tiszacsécsei 2, Alsószentiváni 118 és Pedro nő-előző fajtákkal.

Tiszacsécsei 2 (T 2)

A tiszaháti termőtájban Tiszacsécsén kiválasztott fajta. Fája erős növekedésű, sudaras, jó törzsnevelő. Hosszú tenyészidejű fajta. Gyümölcse közepes, vagy kisebb középvastag kemény héjjal és kiváló bélminőséggel. Könnyen törhető és tisztítható. Termőképessége magas, 25-35%-ban oldalrügyön is terem. Kiváló bélminősége és termékenysége ellensúlyozza a kisebb gyümölcsméretet. Viszonylag gyengébb talaj és termőhelyi viszonyok között is jó növekedésű és áruértékű.

Erőteljes fiatalkori fejlődése, jó törzsnevelése okán az egyik legjobb erdészeti célú használatra is, egyenletes magcsírázása és csemetefejlődése faiskolai alanynevelésre teszi értékesebbé.

Fertődi E (Eszterházi) 1

Francia fajta magonc populációjából Fertődön kiválasztott értékes fajta. Szaporításra ideiglenesen engedélyezett. Fája erős növekedésű, korai fakadású, fagyra s betegségekre érzékeny, rendszeresen és bőven termő fajta. Érési ideje szeptember vége.

Gyümölcse héjas állapotban igen nagy, tetszetős, szép rajzolatos héjfelületű, alakja megnyúlt, jellegzetesen csúcsánál és alapjánál is csúcsosodó. Hátránya a bél sötétebb színe. Nemesítés során jól örökíti gyümölcsalak-, méret- és kedvező termésszerkezeti tulajdonságait.

Eszterházi 2

Francia fajta magonc populációjából Fertődön kiválasztott értékes fajta. Jó gyümölcsminősége következtében igen kedvelt. Alacsonyabb potenciális termőképessége miatt termesztése visszaszorult. Fája középerős növekedésű, ritka gömbkoronát visel. Hazai viszonyaink között téli fagyra kissé érzékeny, ezért védett fekvésbe ültetendő. Fakadás ideje közepes, a diókihajtás 8-12. napján. Érési ideje szeptember végére esik.

Gyümölcse közepes, vagy nagy, tetszetős tojásdad alakú, világos színű. Kiemelkedő bélminősége a halvány szín mellett a csersavtartalmú réteg hiányából származik.

DR. SZENTIVÁNYI PÉTER
diónemesítő és termesztő

Vissza