Alginithasznosítási tapasztalatok

Területeim 80%-a 5-8 aranykoronás gyenge homoktalaj. Szőlő- és gyümölcstermesztésen kívül más növényre nemigen való. A konyhakerti növényeket a családunk számára igen nagy nehézségek árán tudtuk megtermelni. Ugyanis mint tudott a homok minden vizet elnyel, vízvisszatartó képessége humusz híján minimális, ennél fogva a trágya-komposzt talajjavító képességének legalább 80%-a elvész a bőséges öntözés ellenére. Ebben a talajban a trágya szinte elszenesedik a talajélet hiányában, a növény csak kínlódik. Örülünk a minimális termésnek.

Alginittel ezek a problémák megoldódtak. Szervestrágyát és m2-ként 5-8 kg alginitet a talajba dolgozva, örömmel tapasztaltuk, hogy a talaj vízháztartása jelentősen megjavult. Kevesebbet öntözünk, de mégis 2-3 cm mélyen már vizes a homok! Azon kívül laza maradt a talaj. Régebben ugyanis az intenzív öntözés hatására szinte beton-kemény lett a talaj, és nehézkes volt a burgonya, gyökérnövények betakarítása. A növényeken látszik, hogy minden tápanyagot megkapnak. Szépek, erőteljesen hajtanak, gyorsabban fejlődnek. Ilyen hatást akkor sem tapasztaltunk, amikor még régen műtrágyát használtunk. A homokban minden elszaladt, nem volt mi megtartsa a gyökérzónában a tápanyagot. Az alginit megfogja a vizet, a talajban oldódva folyamatosan ellátja tápanyaggal a növényeket, és ami a legfontosabb: a sárga homok szépen kezd barnulni, látszik, hogy megindult a talajélet.

Konvencionális gazdálkodók tapasztalatai szerint az alginit alkalmazásával a műtrágya is jobban hasznosul.

Területeim 20%-a középkötött barna erdei talaj, mifelénk ezt már fekete föld-nek hívjuk. Itt fő problémánk az öntözés, nagyobb esők után keletkező becserepesedés. Ez a jelenség még társult az erős lekeményedéssel. Ez a terület az alginit bedolgozása után javuló vízháztartást és jóval kisebb mértékű cserepesedést és lekeményedést mutatott.

Elmondhatjuk: kár, hogy nem ismertük hamarabb az alginitet!

A permetezéshez sem nélkülözzük ezt a csodás anyagot. Kádban, 100 l vízben 10-12 kg őrölt alginitet feloldok, hozzáöntök kb. 1 l a kereskedelmi forgalomban kapható BIOPLASMA élő algatenyészetet. Ezen algák 2 hét alatt teljesen elszaporodnak az oldatban, úgymond élővé teszik a holt anyagot. Ezzel a szépen bezöldült oldattal öntözzük a lakásban a virágokat, kertben a palántákat és főleg az epret. Így a talajból és a levélzeten keresztül kapja a növény a számára fontos tápanyagokat. Tapasztaltuk, hogy az algával beoltott szuszpenzióból a kalciumot könnyebben felveszik a növények (jobban eltarthatóak, keményebb, viaszosabb húsúak).

Permetezéshez kizárólag ilyen algás-alginites szuszpenziót használok víz helyett, és ehhez keverem a többi szert (rézhidroxid, nedvesíthető kén, Vektafid A, Dipel).

Itt jegyzem meg, hogy a réz és kén készítményeknél a javasolt dózis felét-háromnegyedét használjuk, de így is látványos eredményt értünk el az őszibarack tafrinás levélfodrosodás betegségének gyógyításában. 2 kezelés után a fa leszárította ágairól a beteg leveleket, és erőteljesen megindultak az új, egészséges hajtások. Hasonló eredményt értünk el az almafákon is.

Állattartásomban baromfifélét (tyúk, pulyka) és sertéseket tartok. Az almot hetente felszórom őrölt alginittel. A tyúkoknál nincs kannibalizmus, bélrendszeri betegségek, megszűnt az ammóniaszag. A tojás több, nagyobb, keményebb héjú lett.

Sertéseknél az almon kívül még az ólpadkákra is szórok alginitet. Így biztos esznek az alginitből a sertések. Látványosan és gyorsan kihajtotta az alginit a sertésekből a bélparazitákat. A légyinvázió megszűnt, nem bűzös az ól és a trágyadomb környéke. A komposztálódás így alacsonyabb hőfokon egyenletesen történik, minimális ammóniaveszteséggel.

A forgalmazás kissé döcögve megy. Az emberek nagy része egyáltalán nem ismeri az alginitet. Nagy része csak legyint, ha erről az anyagról beszélek. Drágállják is, de szerintem ez relatív, mert hogy alkothat véleményt arról, amit nem ismer. Rengeteg kérdést tesznek fel, és kétkedve fogadják válaszaimat. Egyszerűen nem akarják elhinni, hogy ennyire sokoldalú és jó az alginit. Nehéz lesz őket meggyőzni, hogy a környezetromboló műtrágyák helyett-mellett ezt a környezetbarát anyagot is használják.

Igaz a régi mondás: Senki nem próféta a saját hazájában! Sajnos, hogy ezt a kincset érő anyagot a magyarok többsége nem becsüli.

Hogy hogyan tudnánk forgalmat növelni, nincs sajnos sok ötletem. Talán valahogy még nagyobb hírverést kellene neki csinálni, és egyidejűleg jó lenne állami támogatásból depókat létesíteni. De ehhez gondolom nagyon sokat, és jó helyen kell lobbizni. Sajnos a marketinghez nem sokat értek.

KONCZ JENŐ
Fülöpjakab

Vissza