Hat kérdés, hat termelő

Bioszőlőről, bioborról lapunkban már többször beszámoltunk (de nem eleget). Két évvel ezelőtt az 5. számban ez a téma szerepelt a fókuszban. Többek között riport mutatta be Kovács Zoltán Szentgyörgy-hegyi szőlész-borász tevékenységét. Idei 4. számunkban Gonda János érsekhalmi bioszőlőjéről olvashattunk. Most hat szőlősgazdát kerestem fel levélben, illetve személyesen: mutassa be önmagát, ültetvényeit, borait. Aki arra érdemes és most kimaradt, nem véglegesen maradt ki – a riportokat folytatjuk. (A szerk.)

A feltett hat kérdés:

1. Mikor és hogyan indult el a biogazdálkodás útján?
2. Néhány szó tájról, ültetvényről, pincéről
3. A művelés módja, fajták, növényvédelem, gazdálkodás
4. Szüretről, borkezelésről, borról
5. Fejlesztési elképzelések, értékesítés
6. Mi volt a biotermelés során eddigi legnagyobb sikere, kudarca?

1. Látrányban kezdődött

1970-ben döbbentem rá, hogy a mezőgazdasági termelésben egyetlen kiút a környezetkímélő gazdálkodás. Megtapasztaltam amikor egy nagyüzemnél voltam szőlészeti művezető 20 évig, hogy mennyire ártalmas a talajnak és a növénynek egyaránt a nagy dózisokban kijuttatott kemikália. 1984-ben kialakítottam saját gazdaságomat, ahol a környezet és élővilág rombolása nélkül termelem meg mindazt, ami megélhetésünkhöz szükséges.

A szőlőültetvényem a Balaton déli oldalán Látrányban van, első telepítésem 1980-ban volt, ahol a régi 110 éves pincénk szomszédságába egy újat is építettünk. A telepítés előtt pillangós növényeket termelek zöldtrágyának, és ezért istállótrágyával együtt tárcsázás után 60 cm-re leforgatom. Kétféle művelődési módot alakítottam ki, egyes függönyt és Lens Mosert.

Elemi kén, rézkészítmények, növényi kivonatok segítenek a növényvédelemben. Ezen kívül ásványi anyagokat is használok, alginitet, zeolitot, lombtrágyaként kipróbáltam a listán szereplő anyagok mindegyikét, de van saját összeállítású készítményem, ami nagyon jól bevált.

A bioszőlőtermesztésnél a legfontosabb és valószínű a legnehezebb feladat a hasznos élőszervezetek betelepítése és védése. Nem használok kémiai anyagokat a bor kezelésénél sem, a kénszint (szabadkén) is legfeljebb 18-20 mg. Egyet mindenkinek meg kell tanulnia, hogy a borkészítést már a telepítés előtt kell elkezdeni”!

Nagy az érdeklődés külföldről is, de én a hosszútávon kialakított belföldi piacon értékesítek, éttermeknek, bioboltoknak, élelmiszerboltoknak, és csak palackozva. A VFC pályázaton elnyert összegből az idén szeretnék egy saját palackozót építeni, amely az ÁNTSZ és az UNIÓ-s követelményeknek is megfelel.

Elég nagy gond volt a termesztés elindítása, hiszen nem volt szakirodalma a bioszőlőtermelésnek. Németországból kellett beszereznem a szakanyagot. Itthon a gazdák primitív gazdálkodásnak tekintették amit csinálok.

Sikerem talán az, hogy 20 éve azt csinálom amit hirdetek, hogy ebből az ördögi körből csak egyetlen kiút lehet: az ökológiai gazdálkodás. A lelket pedig az tartja bennem, hogy az így termelt szőlő és bor megállja a helyét a konvencionálisan termelt borokkal szemben. Helyi megyei és országos borversenyeken több aranyérmet hoztak már boraim. Nagy örömöm még az is, hogy Kölnből hazatelepült vőm és lányom szintén ebben a bioszőlőtermesztésben és borászatban gondolkodnak, s alig 2 év alatt díjnyertes borokat tudtak termelni.

TÓTH LÁSZLÓ
Balatonboglár-Látrány

2. Móricz pince – Felsőnyék

1990-ben a Biokultúra Egyesület egyik összejövetelén előadások hangzottak el, többek között nagyon érdekes és fontos volt számomra dr. Mezei Ottónéé, hiszen kísérleteim, megfigyeléseim megegyeztek azon fő gondolatával, hogy az élő organizmusaink olyan rossz állapotban vannak (talajsavanyúsodás, humusztartalom drasztikus csökkenése, élővilág degradálása), hogy nem elég konzerválni, megállítani a folyamatot (bioművelésben művelni), hanem gyógyítani kell. 1991-től használjuk Rudolf Steiner gyógyító preparátumait.

Előzőleg 1989 óta foglalkoztam integrált növényvédelemmel, mely az „ésszerű, nagyüzemi növényvédelmet jelentette számomra. Ehhez elméletben hozzátartozott volna a vizes élőhelyek növelése, odúk telepítése, békák felszaporítása, szegélyterület biztosítása. Sajnos, a gyakorlatban tragikus tapasztalataim voltak, mivel az általunk odúsított fészekaljak igen nagy arányú pusztulása következett be a „zöld és sárga” integrált permetezőszerektől.

Ültetvényeink, melyeket a családi gazdaságba művelünk Felsőnyéken találhatóak, akárcsak a világszínvonalú irányított reduktív borászati feldolgozóüzem és a hagyományos fahordós pincénk. Telepítés kezdete: 1990.

A szőlőművelés módja: ernyő az új telepítésű szőlőknél, a vásárolt szőlőknél egyesfüggöny. A telepítés előkészítése szervestrágyázással, preparátumokkal, oltott marhatrágya alászórással, agyagpépezéssel történik.

Fajtáink: Olaszrizling, Irsai Olivér, Muscat Ottonel, Chardonnay, Pinot noir, Cabernet franc.

Növényvédelem: réz, kén, Trichodex, Dipel, Steineri humusz- és kvarcpreparátum, zsurló a gombabetegségek visszaszorítására, Bioplasma a növény erősítésére.

A világszínvonalú technológiának (irányított, reduktív, pneumatikus prés) köszönhetően kimagasló intenzív íz-, zamatanyagot tudunk átmenteni a szőlőből a borba. Cukrot, mustsűrítményt nem adunk hozzá, ezért igen finom, ám kizárólag száraz bort készítünk. Technológiánk alkalmas arra, hogy ha darabban van a bor, akkor sem megy tönkre, mert széndioxid gázzal védeni tudjuk. Alacsony kéntartalommal palackozzuk lap és membránszűrés után.

A magyar piac problémái miatt (sokan tartják igénytelen terméknek a bioterméket) elsősorban cégek, hivatalok reklámajándékként és néhány viszonteladóval állunk kapcsolatban. Szerencsére van egy német importőr, aki jelentős mennyiséget szállít. Idén sikerült pályáznunk egy világszínvonalú palackozóra, mely 1500 palackot tud tölteni védőgázzal, dugó sterilizálással, ez a fejlesztés teszi lehetővé a biztos piaci növekedést.

A legnagyobb sikerünk az, hogy 12 év alatt szinte hihetetlen fejlődésen ment át családi gazdaságunk, 1 hektárról indultunk, jelenleg 65 ha szőlő és 15 ha gyümölccsel rendelkezünk.

MÓRICZ ATTILA
Felsőnyék

3. Tokaj-Hegyalján, a Medve-dűlőben

Gyermekkorom környezetében a nagyszülők gazdaemberek voltak. Apai ágon 45 és anyai ágon 25 ha területen gazdálkodtak, gabonát termeltek, állatot tartottak, gyümölcsösük volt. Sokat segítettem nekik, közben – 1945-ben – egy társas bolgár kertészetben, majd pedig a saját földünkön dolgoztam. Belém ivódott a hagyományos (ma öko, bio) gazdálkodás szeretete, amit csak elmélyítettek a szarvasi mezőgazdasági középiskolában tanultak. Ez az ökológiai szemlélet elkísért későbbi életpályámon, akár főmezőgazdászként, akár egyetemi szaktanácsadóként, kutatóként, fejlesztőmérnökként dolgoztam. A riolittufa mezőgazdasági környezetvédelmi felhasználása kiemelt kutatási témám.

1990-ben a Mádi Rákóczi Szakszövetkezet szervezésében szőlőt telepítettünk a Medve-dűlőben. A telepítést két oldalon erdő, egy oldalon szőlő és egy oldalon egy műveletlen szabad terület határolja.

Az ültetvény a terület előkészítésekor műtrágyát, gyomirtószert nem kapott, és 1996-ig integrált technológia alkalmazásába részesült. Művelési módja Moser-féle magaskordon, a sortávolság 3 m és a tőtávolság 1,2 m. Fajták: Furmint 70% és Hárslevelű 30%. A sorközöket géppel, a sorokat pedig kézzel műveljük. A növényvédelmet a biogazdálkodásban engedélyezett növényvédő (réz és kén) és a rovarirtó szerekkel végezzük. Az ültetvényt az átállástól kezdve napjainkig a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.ellenőrzi. Az 1997-99 évjáratú termés átállási és a 2000-2001 éviek bio(öko)minősítésűek.

A szőlő fent van a hegyen, a tető vulkáni riolittufa képződményű és a hegyoldal agyagtalaj fedőrétegű. Így az utóbbi az átállás időszakában 7 kg/m2 riolittufa őrlemény kiszórásban részesült, a talaj kémiai és fizikai tulajdonságainak a javítása céljából. Az őrlemény javította a makro és mikro tápanyagellátást is. Könnyebb művelésű, és megszűnt a sorokban a lejtőirányú vízerózió okozta károsodás. Javult a hajtásnövekedés, a körméret vastagság és növekedett a must cukorfoka. Szervestrágyázásban az átállás alatti években részesült.

A pince építése 1990-ben kezdődött. Jelenleg az érlelő főág mellett egy boros mellékág, egy feldolgozó és egy vendégfogadó ág lett kivájva kézi csákánnyal és riolittufa blokktéglával boltolva, 1998-ig összesen 58 m2 alapterületen. A támfal külső előrészén egy öko WC és kézmosó és egy előtető épült. A kiboltolt pinceágak falát nemes penész fedi. A szüret az eddigi gyakorlat szerint október végén történik, megvárva kedvező évjáratokban az aszúsodást.

A leszüretelt szőlőt villanyhajtású gumihengeres darálóval dolgozzuk fel, jelenleg bogyózás nélkül. Lemezkádakban történik az áztatás, és kézi orsós présen préselünk. A leszűrt mustot szivattyúval termeljük a tisztán kimosott és kénezett tölgyhordókba erjesztésre.

Az újbor fejtését általában január és február hónapokban végezzük, amikor a hordókat újratöltés előtt kénezzük a borral együtt. Derítést jelenleg nem alkalmazunk, mivel a fahordókra rátapadna a bentonit. A borainkat minden hónapban érzékszervi bírálatban részesítjük és a hordókat feltöltjük, illetve az apadást pótoljuk. Mivel a betárolt mustok háromszori szűrést kapnak, ezért nem jelentős az üledék az első fejtés után, míg a második fejtést igen ritkán alkalmazzuk. A borok már két év után szép tükrösek, asztalra tehetők, palackozás esetén kerülnek csak szűrésre. A pincébe a bor kezeléséhez a kénen (kénlap, borkén) nem alkalmazunk más kezelő anyagot, a borok egészségesek és jól eltarthatók.

A pince a riolittufa blokkal történt boltolása biztosítja az egyenlő hőmérséklet tartását minden idényben. A falon a hordók párolgása és a feldolgozás során a mustlé erősen elősegíti a nemes penész kifejlődését, amely a 3-4 éves érlelési időszak alatt jelentősen növeli borok minőségét.

Eddig borértékesítésről érdemben nem beszélhetünk. A kistermelő jelenleg a szőlő- és az aszúértékesítésből számolhat bevételre. Látva a szomszéd nagy Kft. törekvéseit, a területfejlesztéstől visszaléptem. Nem számolok egyelőre az átállási termékekkel piaci sikerre. Ezért várom a 2000. évi bio minősítésű borkészletem palackozás utáni piaci lehetőségét. A palackozás fejlesztéséhez szeretnék támogatást kérni és kapni. Egyéb területen nem tervezek beruházást, mivel a nemrég megváltoztatott bortörvény rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtett a kistermelők számára. Az ágazati veszteségeket sokan nem tudták fedezni, emiatt az ültetvényeket és legtöbb esetben a pincét is eladták.

A saját erőből megépített, kiváló bor minőséget érlelő tarcali kistermelői pince – amit én terveztem, majd kivitelezését irányítottam – sikerrel tölt el. Ugyancsak örömömre szolgál, hogy Tokaji Furmint fajtájú boraim jónéhány díjat kaptak (az országos bioborversenyen arany, ezüst és bronz érmeket).

DR. KÖHLER MIHÁLY

4. Balatonra néző szőlők a Szent Balázs-hegyen

7-8 évvel ezelőtt a gazdálkodásban – első sorban a növényvédelem költségeinek csökkentésében – kellett változásokat bevezetnem. Ez vitt a biogazdálkodás irányába. Megtapasztaltam, hogy így is megy. Az átállás 3. évét csinálom, úgy vélem sikerrel.

Véleményem szerint a bioszőlőtermesztés alapja a jól kiválasztott termőhely (észak-dél irányú hegyoldal, jó talaj, jó kondíciójú, egészséges ültetvény, gondos ápolás).

15 ha ültetvényem van, 80%-át én ültettem a korábban említett szempontok szerint. Nagyobb részben ernyőművelés módú, kis részben egyes függöny. Telepítéskor nagy adagú szervestrágyázást (1000-1500 q/ha) végeztem, tápanyagpótlásban a Cofunát is használom.

A megtermelt szőlőből saját magam készítek bort reduktív és oxidatív technológiával egyaránt. 85%-ban fehér, 15%-ban vörös borokat készítek. A szőlőt feldolgozom, régi és új tárolótereim vannak.

Fő fajtáim: Olaszrizling, Furmint, Juhfark, Szürkebarát, Zweigelt, Kékfrankos és Cabernet Souvignon. A kevés csapadék miatt füvesítést nem végzek. A talajt kézzel és géppel egyaránt művelem. Talajtakarásos módszer kipróbálását készítem elő.

Növényvédelemben réz- és kéntartalmú szereket használok, valamint kondicionálóként a Hungavitot. Normál időjárási körülmények között minimális veszteséggel meg tudom védeni ültetvényeimet. Kézzel szüretelünk, gépi ürítésű szüretelő kocsikkal közvetlenül a szőlősorban járva, vödörből töltve. Fajtától, technológiától függően minimum 3 óra, maximum 8 óra alatt a szőlőt feldolgozom. A 8 órás érlelési időt az illatos fajták szikkasztásos technológiájánál alkalmazom.

A mustokat ülepítéssel tisztítom. Fajélesztőt nem használok, ha szükséges, hűtöm. A hosszabb érlelési idejű borokat nem derítem és nem szűröm, csodás borok lesznek.

Az értékesítést szövetkezeti alapon tudnám elképzelni. Ahol ezt jól csinálják, ott a munkamegosztás olyan, hogy a termelő csak termel, a kereskedő meg elad. Az értékesítést – meggyőződésem – profi marketing piaci szakemberre kell bízni, akinek ez a dolga és ehhez ért. Jelenleg a termelő egy személyben szőlőt művel, bort készít és kereskedik. Amíg a munkamegosztás létre nem jön, addig a bor jövedelmezősége, a piacon való megítélése olyan lesz, amilyen most.

Nálam a másik motivációja a biogazdálkodásnak pont az volt, hogy a piacon a megmérettetés már a szelektálás után történjen. Ebben várnék kormányzati segítséget, hogy konkrét céllal meghatározott, leszabályozott, működőképes értékesítési szövetkezések létrehozásának támogatását segítse. fontosnak és sürgősnek tartom az ezirányú változásokat.

Az elmúlt 4 év alatt 8 ha új ültetvényt hoztam létre, ez az én mércémmel mérve nagy dolognak számít. Örülök neki, nagyon sok munkával jár, de szívesen végzem, mint Veszprém megye első családi gazdálkodója (a család négytagú). Bár gyermekeim még tanulnak, szabad idejük nagy részét munkával töltik, ám túlnyomó részét mégis feleségem és én végezzük.

Gondként csupán azt látom, hogy az ilyen módon előállított jó minőségű borok hogyan jutnak piacra, hogyan lesznek jól értékesíthetők, hogyan lehet jövedelmezőbbé tenni az ilyen típusú gazdaságokat? Bortermő vidékeink nagyon jó természeti adottságokkal rendelkeznek, kiváló borok készíthetők. Nagyobb gondot kellene fordítani a piac megszervezésére.

SZABÓ LÁSZLÓ
Szent Balázs-hegy, Zánka

5. Villard blanc Soltvadkerten

A 70-es évek elején kezdtem el foglalkozni részben tudatosan, részben véletlenszerűen biogazdálkodással. Kékfrankos ültetvényeim között volt ez a számomra akkor még ismeretlen fajta fehér szőlő, azaz a Villard blanc. Az évek folyamán feltűnt, hogy nem egyformán fertőződnek. Egy-két alkalommal ezt a fajtát nem is permeteztük. Meggyőződtem róla, hogy nem szükséges a mérget kiszórni. Így fokozatosan növeltem az ültetvényterületet. A szőlőnek, bornak mindig is nyomott felvásárlási ára volt, a védekező vegyszerek ára fokozatosan emelkedett. Örömömre szolgált, hogy a vegyszerboltokban kevesebb forintot kell otthagyni, és a szőlőben – amikor dolgoztunk a családommal – nem volt büdös, nem kellett számolni a napokat a permetezést követően, hogy mikor lehet ismételten ott dolgozni.

Az ültetvényem Soltvadkert Hegyközség területéhez tartozik. Hagyományos módon dolgozom fel a termést. Tárolóhelyem szintén hagyományos. A szőlő művelésmódja már korszerű, magasművelésű. Kényelmes, könnyű a szőlő szedése, szüretelése. A tetszetős nagy fürtök hosszú kocsányon helyezkednek el.

Szőlőfeldolgozásnál, borkészítésnél a tisztaságra ügyelni kell. A biobor értékesítése nincs megoldva. Nagyborászoknak tudtam eladni kommersz borként. A jövőt illetően korszerűsíteni kívánom a feldolgozó- és tárolóhelyet. Fejlesztési elképzelésem a bioborkénti palackozás. Ez csak a képzeletemben jelenik meg, mert a beruházáshoz szükséges tőke nem áll rendelkezésemre.

Az utóbbi években résztvettem több borversenyen. Számomra a legnagyobb siker ez év júniusában a Magyar Borok Házában rendezett bioborversenyen elért eredmény, amely ezüstérmet jelentett. Az elmúlt években meghívást kaptam Brüsszelbe borversenyre. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet ezt a szőlőfajtát Villard blanc fajtahibrid néven bejegyezte. Idén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Termelési Ágazatok Főosztálya engedélyezte borszőlő fajtajelölt szaporítását és forgalmazását.

Az eddig megtett út fáradságos volt, azonban úgy érzem, nem hiába dolgoztam.

HAJNAL TIBOR
Kiskőrös

6. Nagydíjas bor Ostorosról

1988-tól vezetek biogazdaságot először Olaszországban. Az ottani telepítések során szerzett tapasztalatok alapján, később Magyarországon is folytattam a munkát. Bioborokkal az egészséges, természetes életmódért!

Szőlőültetvényeink az Eger közeli, Ostoros község határban terülnek el, összesen 80 hektáros területen, melyeket 1996-ban telepítettem. Boraimat saját tufapincében dolgozzuk föl, és érleljük. A pincék saját elképzeléseink alapján készültek. A kiváló termés érdekében a Lens Moser művelési módot alkalmazunk. Fajtáim közt megtalálhatóak: Chardonnay, Pinot gris, Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Pinot Noir; melyeket a Biokontroll Hungária KHT által előírt növényvédő szerekkel ápolunk, védünk.

Kézzel szüretelünk, gépi kihordással. A borokat saját módszerrel, olasz technológiával érleljük. Boraink többnyire éttermekben találhatók meg, de rendelkezünk saját mintabolttal, ahol megtalálható az egész repertoár. Ezen kívül értékesítünk a pincészetben is az odalátogatók részére. Szeretnénk egy palackozó üzemet létrehozni a közeljövőben mindig adódik egy jó gondolat, mely újabb kihívást jelent.

Számos borversenyen vettünk részt, a legnagyobb az Olaszországban megrendezett Vinitaly borverseny, ahol Gran Menzione (nagy arany) érmet nyertünk. (A legutóbbi hazai bioborversenyen a legrangosabb érmeket ez a gazdaság vitte el. A szerk.)

URIA GRASSI
RAI-VINI Kft.
Ostoros

Vissza