Ökológiai szőlőtermesztés és borászat Magyarországon

Magyarország szőlőterülete jelenleg 95 000 ha, amelyet a 2001. évi szőlő összeírás adatai támasztanak alá. A Bortörvény 4 szőlőtermő tájat (Alföld, Dél Dunántúl, Észak Dunántúl, Észak Magyarország) és 22 borvidéket határoz meg. A szőlőterületek mintegy 80%-a a Hegyközségek keretén belül működik. Az átlagos birtokméret nem éri el az 1,0 ha-t, így a termelés alapvetően kisgazdaságokban, családi keretek között folyik.

A korábbi állami borászati üzemek megszűntek, a piacorientált kisebb borászatok tőkehiánnyal küzdenek. A bizonytalan piaci viszonyok, a jövedéki törvény hátrányos következményei miatt nehéz helyzetben vannak a szőlőtermesztők, borászok. Az utóbbi 10-12 évben nem alakultak ki azok az új integrációs kapcsolatok, amelyek szükségesek lennének a megújuláshoz.

Az ökológiai szőlőtermesztés mintegy 20 éve indult el, elsősorban néhány olyan úttörő szőlősgazda kezdeményezéseként, aki felismerte, hogy az egyre fokozódó kémiai szer felhasználás (műtrágya, növényvédőszer, gyomirtószer) felborítja az ökológiai egyensúlyt, egyre romlik a szőlőültetvények állapota, a szőlő minősége. Az elsők között volt Tóth László balatonboglári, Kovács Zoltán tapolcai szőlőtermelő, akik évtizedes tevékenységükkel bizonyítják az ökológiai szőlőtermesztés, borászat lehetőségét.

Magyarország szőlőtermesztésének ökológiai adottságai kedvezőek a környezetkímélő és az ökológiai szőlőtermesztésre. A Kárpát-medence sajátos, védett klímája jobb feltételeket teremt ennek a technológiának mint Nyugat Európa országaiban.

A rezisztens fajták nagy száma, az ökológiai gazdálkodásra alkalmas hagyományos és újabb fajták bőséges választéka, jelentős területi aránya lehetővé teszi a csökkentett kémiai szerek felhasználásával való növényvédelmet.

Rezisztens fehérborszőlő-fajták: Bianca, Csillám (CSFT 194, CSFT 195, Egri Csillagok 26, Göcseji zamatos, Kunbarát, Kunleány, Kristály (C.43), Lakhegyi mézes, Vértes csillaga, Viktória gyöngye, Zalagyöngye.

Hagyományos fehérborszőlő-fajták: Cserszegi fűszeres, Jubileum 75, Karát, Kövidinka, Olasz rizling, Rajnai rizling, Szürkebarát.

Vörösborszőlő-fajták: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Medina, Turán, Zweigelt.

Csemegeszőlő-fajták: Chasselas, Pölöskei muskotály, R 49.

A rezisztens fajták növekvő elterjedésére jellemző néhány országos adat hektárban: Bianca 556, Kunleány 1377, Lakhegyi mézes 675, Zalagyöngye 3047.

Több új nemesítésű rezisztens fajtánk megtalálható a 22 borvidéken, melyek még inkább alkalmasak az ökológiai termelésre.

Rezisztens szőlőfajták területi adatai borvidékenként (Forrás: HNT Budapest)

A rezisztens fajták területi elhelyezkedése azt mutatja, hogy elsősorban az alföldi termőtájon vannak ilyen ültetvények (Kunsági borvidék). Így az ökológiai gazdálkodás egyik lehetséges területe – az EU csatlakozás során pedig az új piaci lehetőségek biztosítása – az alföldi termőtáj borvidékei, melyek számára nyit új távlatokat ez a gazdálkodási forma. Az alternatív gazdálkodást indokolják a Kiskunsági Nemzeti Park nagy kiterjedése és védett természeti értékei is.

Rezisztens fajták területe és termésátlaga, Kunsági borvidék 2001.

A magyar szőlőtermesztés közel 1/3-át adó alföldi borvidéken sok kis birtok a jellemző. A korábbi – nagyüzemi – ültetvények 0,3-0,5-1,0 ha-os egységekre lettek felosztva. A rezisztens fajták 5 200 ha, a hagyományos fehérborszőlő-fajták (melyek alkalmasak az ökológiai gazdálkodásra) 5 300 ha, a vörösborszőlő-fajták 3 800 ha területe igazolja, hogy a borvidék mintegy fele kockázat nélkül, vagy minimális kockázattal átállítható ökológiai gazdálkodásra.

Az ökológiai szőlőtermesztés általános technológiai vázlata

A hagyományos „nagyüzemi” technológiától lényeges eltérést mutat a talajművelés, talajvédelem, a tápanyaggazdálkodás és a növényvédelem.

Az ipari eredetű kémiai szerek használata helyett a természetes anyagok használata, a harmonikus állapot kialakítása, a korszerű előrejelzési módszerek alkalmazása, a megelőzés, a biológiai védelem a legfontosabb. Ha kémiai védelem szükséges, akkor csak a természetes anyagok (pl. Cu, S, növényi és állati olajok, növényi kivonatok) használata engedélyezett, az is korlátozott mértékben.

Az 1992-ben alapított Altervitis Magyar Ökológiai Szőlőtermesztők és Borászok Egyesülete (1996 óta a Biokultúra Egyesület Szakosztálya) összeállította a termesztéstechnológia általános irányelveit, melyet ajánlásként eljuttatott a termelőkhöz. A Biokontroll Hungaria KHT adatai igazolják, hogy évről évre nő az üzemek száma és az átállásba vont területek nagysága.

Kiemelhető, hogy a legtöbb termelő és ellenőrzött terület a Balaton-felvidéken (mellett) és a Kunsági borvidéken van. Mindkét terület sajátos okokból, de jó piaci érzékkel választotta az ökológiai gazdálkodást. Az idegenforgalom, illetve a jelenleg keresleti és egyre növekvő biotermék piac nagyobb jövedelmet is biztosíthat. Ugyanakkor mindkét területen jelentős természetvédelmi értékek vannak, melyek védelme szintén indokolja az ökológiai gazdálkodás terjedését.

Ha figyelembe vesszük azt is, hogy az EU-ban az agrártámogatások nagyobb része a környezeti és tájgazdálkodási támogatásokra és a vidékfejlesztésre lett elkülönítve, a forrásokhoz csak akkor jutunk hozzá, ha ilyen programokat indítunk.

A szőlőtermesztésben és borászatban az ökológiai gazdálkodás nagyobb arányú növekedését indokolja, hogy:

• Az Alföldi termőtájon a rezisztens fajtákból ellenőrzött biobor és szőlőlé, ill. sűrítmény készíthető, ami jobb és biztosabb áron értékesíthető.
• Dombvidéki területeken, különösen jelentős idegenforgalommal bíró borvidékeken az ellenőrzött minőségi, különleges minőségű biobor a külföldiek igényét elégítheti ki, akik keresik ezeket a termékeket.
• Az új nemesítésű rezisztens szőlőfajták új piaci lehetőséget nyitnak, és ezen a területen nincs versenytárs az EU-ban (de a világon sem).

fontos feladat a hazai biotermék kereskedelem és piac megteremtése, nagyobb reklámmal a termékek megismertetése és elfogadtatása.

Ha a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program az eredeti tervek és koncepció szerint folytatódik, kibővül a támogatás lehetősége, amely nagyban segítheti az ökológiai szőlőtermesztés, borászat fejlődését.

SZŐKE LAJOS
KF KFK Kecskemét

Vissza