Biojoghurt és szalámi

Az utóbbi évek legkellemesebb meglepetéseként nemrégiben alkalmam nyílt meglátogatni egy minden ízében korszerű, ám a hagyományokat a legmesszemenőkig tiszteletben tartó vállalkozást, a püspökhatvani Varga ökogazdaságot.

A gazda, Moór Ferenc gyermekkorától szinte megszállott szenvedéllyel rajong az őshonos magyar fajtákért, legyen az ló, marha vagy éppen szárnyas jószág. Mivel korábbi vállalkozásai során nem kevés rutint szerzett az építőipar területén, a farm kivitelezése nem ütközött szakmai akadályokba.

A vállalkozás minden részletében a tökéletességre való törekvést tükrözi. A tehénistállók, ahol az egyedileg tesztelt, válogatott vérvonalú klasszikusan nemes magyar tarka tehenek ropogtatják a bioszénát és silót, az ökológiai építészet hagyományai alapján épültek. Természetes fényben, nagy térállásban, lekötözés nélkül élvezik az állatok a pedáns tisztaságot. A tehenek szőre szinte szikrázik.

Vályogfalú, szalmatetős istállók

Nem is csoda, hiszen hetente többször is lecsutakolják őket, akárcsak a lovakat. Az almozáshoz szintén ökogazdaságból származó szalmát terítenek az állatok alá. Nincs sem pataprobléma, sem tőgygyulladás. Jelenleg 10 fejőstehén és 10 borjú a törzsállomány, amely a parkszerű gazdaságban az istállókhoz hasonlóan szintén vályogfalú tej- és sajtüzem számára szolgáltatja a kimagasló higiéniai tisztaságú és gazdag beltartalmú friss tejet.

Részlet a tej- és sajtüzemből

A magyar tarka közel 4,5% zsírtaralmú tejet ad, amiből acidophyllus bifidus élőkultúrával varázsolnak üdítő gyümölcsjoghurtot a gazdaság szakemberei. A joghurt természetesen minősített biogyümölcsökkel készül, jelenleg 4-féle ízben: natúr, málnás, őszibarackos és áfonyás. Az áfonyás a sláger, noha a többi semmiben nem marad el attól ízben. A gouda típusú sajtnak néhány hónapi érlelésre van szüksége, míg eléri a kívánt zamatot.

A régi értelmet varázsolja vissza a Varga-ökogazdaság. Hiszen az utóbbi években a biotáplálkozás jelszava alatt egy sor megtévesztő információ látott napvilágot, melyet részben az alsóbb költségszintű kecsketenyésztők, valamint a szójaipar generáltak. Mivel a tej- és tejtermékfogyasztás országos szinten továbbra is tehéntejen alapul, el kellene gondolkodni azon, hogy a tejérzékenység és tejallergia jórészt a tej iparszerű feldolgozásának és manipulációjának köszönhető. Aki nem hiszi a különbséget, próbálja meg egy pohár igazi, friss, kezeletlen biotejjel.

Az ökogazdaság a tehenészeten kívül számos más állatfaj őshonos magyar fajtáinak tenyésztésével foglalkozik. A tehénistállók szomszédságában nádfedeles, árnyas kifutókban heverésznek a legendás mangalicák, melyeknek zsírja védő koleszterint tartalmaz. Egyébként a „hamisítatlan” spanyol serrano sonkának is – az iberico spanyol fajta mellett, annak helyettesítésére – a magyar mangalica az alapja. A gazdaság saját feldolgozásában állít elő ökominősítésű extra minőségű szalámit, tepertőt, zsírt és szalonnát. Ez utóbbit természetes bükkfa füstön érlelik, nem pedig műfüstön (aromán), mint általában a helyettesítő termékeket (gabonakolbász, gombakolbász stb.). A 400 mangalica és a tehenek takarmányozása nem kis feladat. A tanyához tartozik 54 hektár bérelt földterület, átállt minősítésű szántó, melyet erdő vesz körül, ideális körülményeket biztosítva a madaraknak, hasznos rovaroknak.

FRÜHWALD FERENC
(Részlet a Természetgyógyász Magazin 2001. novemberi
„Állatparadicsom az ökotanyán” c. cikkéből)

Vissza