Lapszemle itthonról

Biopiac nyílt Pécsen

Dél-Dunántúl első ökopiaca nyílt meg Pécsen. A Somogy, Tolna, Baranya megyét átölelő Bio-Életmód Egyesület, amelynek jelenleg negyven tagja van, ezentúl rendszeresen árusíthat bioélelmiszereket.

„A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. a vásárigazgatóságon keresztül ingyenesen bocsátott a rendelkezésükre négy asztalt a pécsi vásárcsarnokban” – nyilatkozta Tóth Sándorné, az egyesület vezetője. A tagjaiknak mindössze a helypénzt kell kifizetniük, s ennek fejében a nyitvatartási idő alatt árusíthatják az általuk megtermelt és ellenőrzött biozöldséget, -gyümölcsöt. (Magyar Mezőgazdaság, 2000. augusztus 28.)

Szermaradvány vizsgálatok eredményei a konvencionális termesztésben

Több európai országban növény-egészségügyi vizsgálatokat végeztek, és egyes esetekben elkeserítő volt az eredmény. A legrosszabb Belgiumban a helyzet. A közegészségügyi miniszter be is jelentette, hogy egyes növényvédő szereket be fognak tiltani, hiszen a vizsgálat szerint a zöldség, gyümölcs és a gabona 8,6%-ánál a megengedettnél nagyobb mennyiségben találtak szermaradékot a növényekben. Ez a mennyiség már nem csak az egészségre veszélyes, hanem a talajvizek állapotát is rontja.

Magyarországon jobb a helyzet. Tavaly 35 644 vizsgálatot végeztek és 677 esetben találtak szermaradékot a megengedettnél nagyobb mennyiségben, és ez is főként a hajtatott zöldségeknél fordult elő. Nemcsak a szermaradék élelmiszerekben való előfordulása, hanem az egészség megőrzése és a jó minőség miatt hódítanak egyre inkább a biotermékek. (Őstermelő, 2002. augusztus-szeptember)

Biovaj tejcsömör ellen

Észak-Írország farmerei egyre inkább átállnak a biovaj termelésre, mivel a konvencionális tejtermékekkel a piac telítve van. Az Egyesült Ír Biotermelők néven ismert termelői csoportosulás 600 tehenet tart és havonta mindössze 40 000 liter tejet ad el, mint biotejet a 250 000 literből.

Vidéken a biotermékek iránti igény jóval szegényebb, mint Nagy-Britannia nagyobb városaiban. De Anglia számos más vidékén is jellemző, hogy a biotej felét, mint konvencionálist adják el. Erre a furcsa helyzetre úgy reagálnak a brit és ír farmerek, hogy egyrészt vajjá köpülik a biotejet, másrészt a nagy áruházláncok megkerülésével közvetlenül a fogyasztóknak adják el termékeiket. (Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2002. VII. évf. 5. szám.)

Antibiotikus növekedésserkentők alkonya

Az állati takarmányozásban jelenleg még használatos négyféle növekedésserkentőt-nátrium monenzint, nátrium-szalinomycint, flavofoszfolipolt és avilamycint-2006. január 1. után már nem szabad alkalmazni. Az EU állattakarmányozásról szóló törvénykezésének mélyreható átvizsgálása kapcsán tette ezt a javaslatot a Bizottság, félve az antimikrobális rezisztenciának nevezett jelenségtől, amikor is a kórokozók egyre inkább ellenállókká válnak az alkalmazott antibiotikumokkal szemben.

A növekedésserkentők 6%-kát teszik ki (786 tonnát) az állatok és az emberek által elfogyasztott összes antibaktériumoknak az Európai Unióban (1999-es adat). Állatgyógyszerként további 3900 tonna antibiotikumot használnak el (29%). (Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2002. VII. évf. 5. szám.)

Vizsgálat alatt a spanyol biotermékek címkézése

AZ EU Bizottsága felszólította Spanyolországot, hogy módosítsa a „BIO” elnevezés használatára vonatkozó előírásokat, mivel azok nem felelnek meg az Uniós szabályozásnak. A Bizottság szakértői szerint Spanyolországban olyan termékeket is részesítenek áruvédjegy oltalomban, amelyek nem biotermesztésből származnak. Az érintett kereskedelmi márkák közé tartozik a Bio Danone, Bio Calcio-Nestlé és a Biosan. A bizottsági kérés lényege, hogy csak azokat a termékeket lehessen a „bio” jelzővel ellátni, amelyek előállítása az Unió szigorú organikus termesztéstechnológiája szerint történik. Amennyiben Spanyolország két hónapon belül nem ad érdemi választ, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viheti.

A spanyol hatóságok az elmúlt évben már reagáltak a Bizottság felvetésére, ám ebben visszautasították az EU jogtól való eltérésre vonatkozó vádakat. (Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2002. VII. évf. 6-7. szám.)

Továbbra is használható a réz

Fellélegezhetnek az ökoszőlészek, ugyanis a korábbi tervekkel ellentétben 2002. március 31.-ével mégsem szünt meg a rézzel való permetezés lehetősége az ökológiai termesztésben. Egyes kórokozók elleni védekezésben ugyanis mind a mai napig a réz az ökológiai termesztésben engedélyezett egyetlen hatékony szer, s csak további intenzív kutatások esetén lehet azzal számolni, hogy azt valamely még inkább környezetbarát készítmény felválthatja. Ezért a tiltás helyett alkalmazási feltételeket és határértéket adtak meg a réz használatára vonatkozóan. Természetesen ezzel párhuzamosan folynak a kutatások olyan alternatív, az ökológiai termesztés-technológiába illeszthető készítmények után, amelyek például a szőlőben a peronoszpóra ellen hatékonyak lennének. (Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2002. VII. évf. 6-7. szám.)

Génvándorlás

Angol kutatók ez év júliusában megfigyelték, hogy az örökletesen módosított szójából átjutott a gyomirtó szerrel szembeni rezisztencia génje az emberi bélben lévő baktériumokba. Aligha kell hangsúlyozni, hogy mekkora veszedelmet jelent az ember számára, ha örökletesen módosított élelmiszerek révén antibiotikumokkal szemben védelmet nyújtó génekkel vérteződnek fel a testében élő mikrobák, ugyanis „szuperkórokozók”-ká válva az életre törhetnek. De ezen a módon akár teljesen új tulajdonságú növényi, állati és emberi vírusok is létrejöhetnek, amelyek újabb próbatétel elé állítják a kutatókat és az orvosokat. (Élet és Tudomány, 2002. szeptember 13.)

A WHO főtitkára szerint nem ártalmasak a génkezelt élelmiszerek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára, Gro Harlem Burtland asszony szerdán állást foglalt amellett, hogy a génkezelt növényi illetve állati szervezetekből előállított élelmiszerek nem ártalmasak az egészségre, s azokat fel kell használni az Afrikában milliókat fenyegető éhínség leküzdésére.

A WHO főtitkára közleményében leszögezte: nem ismer egyetlen, tudományosan megfelelően dokumentált olyan esetet sem, amelyben ilyen eredetű élelmiszer emberi egészségkárosodást okozott volna - jelentette az AFP.

Az ENSZ adatai szerint 14 millió embert - közöttük 2,3 millió ötévesnél fiatalabb gyermeket - fenyeget jelenleg éhínség Afrika Szaharától délre eső területein. Közülük, a WHO adatai szerint, 300 ezer ember annyira legyengült állapotban van, hogy fél éven belül meghal az éhségtől vagy bármely betegségtől, ha nem kap megfelelő táplálékot.

A térség éhínségtől leginkább fenyegetett országai közül Zimbabwe és Mozambik kormánya aggályai ellenére elfogadta a génkezelt élelmiszerből álló segélyt, Zambia azonban, az ország kétmillió éhezője ellenére, visszautasítja azt. (MTI 2002. 08. 30. 07:31:02)

Válogatta és fordította:
Németh Károly

Vissza