Kercaszomor – Tönkölyporta

Ez év tavaszán Soós Ferenc előadást tartott a budapesti központi klubban, és tönkölykenyeret hozott kóstolóba, a saját terméséből, ő maga sütötte. Mivel magam is próbálkoztam már a kenyérsütéssel, nem is egyszer, tudtam értékelni amit ettem – és nyomban elhatároztam, hogy meglátogatom őt Kercaszomoron. Ősszel sikerült eljutnom hozzá, és két kedves klubtársnőm is elkísért, Szappanosné Gabi és dr. Takács Dezsőné, Irma.

A házigazda éppen kenyérsütésből érkezett haza, a szomszédban sütötte kemencében, parázson. Olyanok voltak a kenyerek a dagasztóteknőben, mint a cigánygyerekek: barnák és kerekek. És az ízük! Megérte, hogy elmentünk értük a térkép szélére: Kercaszomor a déli határszélen fekszik.

Csak mi kóstoltuk meg a friss sütést, a mester maga nem, mert akkor éppen harmadik napja szőlőkúrát tartott, ami azt jelentette, hogy csak szőlőt evett, mégpedig a saját piroshúsú, kékhéjú, kicsit savanykás szőlejét. (Amint később megtudtam, összesen hét napig tartotta ezt a szőlőkúrát, és már tavaly is végigcsinálta. Tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor átmenetileg legyengül az ember, a méregtelenítés megindul – őrajta azonban nem láttunk ilyen jeleket.)
Sajnos, az idén az aszály miatt csak kevés és gyenge minőségű tönköly termett, nem sokat lehet belőle kenyérnek fölhasználni. A hántolás után visszamaradt pelyvából párnák készülnek. Egyik szebb, mint a másik, mi sem tudtunk nekik ellenállni.

A tönkölypelyvából Boci, a gazda büszkesége is kap naponta, és szemmel láthatóan jót tesz neki. Ő egyébként pont karácsonykor, szenteste született, ezért ő egy „szent” tehén. Azóta kb. 100 kg-ot hízott. Aznap, amikor ottjártunk, kapott még egy kevés pasztináklevelet is az ennivalójához, mert a gazda kérésünkre kihúzott pár darab gigantikus pasztinákot a kiskertből.

A kiskertben minden óriásira nőtt: a csicsóka nem embermagas, hanem majdnem kétszer akkora, mint a házigazda édesanyja, Irénke néni. A terület még előző évben is csupa tarack volt, és hogy művelésbe fogja, Soós Ferenc vastagon beterítette fűkaszálékkal és egyéb komposztálandó anyagokkal. Folyamatosan hordta rá a kaszálékot, hogy a tarack ne tudjon kibújni. Végül ezt terítette be vastagon földdel. A magas oldalakra rozst vetett, már többször kaszálta, a szent tehén ettől hízik.

Egyszer a komposztból kinőtt egy bokor krumpli, és lett alatta egy fél talicskával. Ebből a megfigyelésből származott az idei „mulcsos krumpli”. Egy tarackos területre hajdinaszalmát hordott a gazda, tizenöt-húsz cm vastagon. Jól belocsolta, és sorba rátette a mulcsra a krumplit, ahogy vetni szokta. Mindegyikre tett egy jó marék lótrágyás komposztot, utána jó vastagon letakarta az egészet fűkaszálékkal, lazán. A mulcs összeroskadt, de mire kibújtak a növénykék a kaszálékból, újra feltöltötte kaszálékkal. Normál sorköz volt, de most ősszel látszott, hogy sűrűbben is lehetett volna vetni. A szárazság ellenére is körülbelül annyi termett, mintha rendesen földbe vetette volna.

Ez lett a mulcsos krumpli, de mellette a hajdinaszalmából még hajdina is nőtt ki. Most majd kicsépeli, és az árvakelésből összejön majd pár kg vetőmag.

Mikor olajtököt palántázott, a területet sűrűn bevetette rozzsal, az elnyomta a gyomokat, a tökök ott kúsztak a sűrűben. A rozs gyógyítja a talajt, a területnek is használt.

A kiskertben a petrezselyem és a paprika közé hagymát dugdosott, és ahol még hely volt, salátát palántázott. Mikor a saláta kijött, akkor kezdtek nőni a paprikák.

Láttuk, hogy egy „megélhetési biogazdának” – ahogy önmagát nevezi – nagyon sok munkára, kitartásra, idealizmusra és rengeteg apró trükkre van szüksége, hogy fenn tudja tartani magát és a gazdaságát.

Decemberben újra megjelenik Soós Ferenc „Gabonák dicsérete” c. kis könyve. Kiadó: Őri Alapítvány, Őriszentpéter. A szerző tizenkét éve készít vegetárius ételeket, időközben maga is földműves lett. A könyv levélben megrendelhető (Soós Ferenc, 9945 Kercaszomor, Fő u. 44.), vagy telefonon (94/444-287). 1000 Ft-ot kell a fenti címre postázni. Kedvezmény: 700 Ft, november havi postázásával lehet segíteni az új kiadást. Ez esetben megjelenés után azonnal postázzák. (A szerk.)

JÁNOSIK ZSUZSA

Vissza