Lapszemle külföldről

Bulgár bioburgonya az olasz piacon

A bolognai egyetem professzorai a bulgáriai Samakov térség területeit tanulmányozzák abból a célból, hogy megvizsgálják mely földek lesznek a legalkalmasabb bioburgonya termesztésre. Egy projekt keretében azt szeretnék megvalósítani, hogy a bioburgonya termesztése és feldolgozása Bulgáriában történjen meg, majd a burgonya Olaszországban kerüljön értékesítésre. A vetőgumókat hajón hoznák be Bulgáriába és a feldolgozott burgonya vonaton hagyná el az országot. Az értékesítést Coop Italia nevű vállalat végezné, melynek 20 hypermarket, és 200 szupermarket és nagyszámú zöldség-gyümölcs bolt van a tulajdonában és éves árbevétele eléri a 60 billió Eurót.

Szakértők szerint Bulgária számára kitűnő modellt jelenthet ez a projekt, mivel a jelenleg a mezőgazdaságban jelentős hiányosságok vannak a termelés és az értékesítés koordinálásában. Amennyiben a program megvalósítása sikeres lesz akkor újabb térségeket is bevonnak a folyamatba. (Fruchthandel Magazin - Special Report 2002)

Jelentős környezetszennyezés repülőgéppel történő szállítások során

Több mint 100 angol környezetvédő csoportosulást magába foglaló Sustain nevű szervezet igazgatója Vicki Hird állítása szerint a biotermékek repülőgéppel történő szállítása szintén nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz. Úgy gondolja, hogy hiába termesztünk környezetkímélő módon biotermékeket, ha a szállításuk által nagyobb környezetszennyezést viszünk véghez.

Kísérletükben véletlenszerűen 26 különféle bioterméket vásároltak Észak-London egyik bevásárlóközpontjában és összeadták, hogy mekkora utat tettek meg összesen, amíg Londonba értek repülőgéppel. Az eredmény 149 757 mérföld, ami annyit jelent, hogy majdnem hatszor körbeutazták az egyenlítőt. A kibocsátott széndioxid mennyisége körülbelül megegyezik egy átlagos négytagú család 8 hónapon keresztül ételeinek elkészítése által kibocsátott széndioxid mennyiségével. A repülőgéppel történő szállítási mód több széndioxidot juttat a légkörbe mint a szárazföldi, illetve legalább ötvenszer többet mint a hajóval történő szállítás. (BioFach Newsletter 19. 8. 2002)

Ökogazdálkodás Kanadában

Kanadában a 2000-es adatok szerint 3108 ellenőrzött ökogazdaság található. A legnagyobb fejlődés Saskatchewan tartományban következett be, ahol is 1999 és 2001 között 83%-os volt a farmok számának növekedése. A kanadai gazdaságok több mint 340 000 ezer hektáron folytatnak ökológiai gazdálkodás, ebbe nem számítva bele a vadon termő rizsföldeket, amelyek ezen felül 14 175 hektárt foglalnak el. A területek 60%-át rét és legelő teszi ki. Gyümölcstermesztés az összterületekhez képest 1,9%-on folyik, míg zöldséget 1,6%-on termesztenek, és ebből jelentősebb mennyiséget Brit Columbia tartománya biztosít. Saskatchewan gabona termesztésével, míg Quebec tejtermelésével emelkedik ki. Az olajos növények termesztése illetve a húsmarha, sertés és baromfitenyésztés nem jelentős.

A feldolgozók és kereskedők száma 323 volt 2000-ben, amely 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A feldolgozó üzemek között legnagyobb számban a gabona feldolgozókat, és magtisztító üzemeket találjuk. (Ecology and Farming, May-August 2002)

A szeder (Rubus occidentalis) a gyümölcsök királya?

Gary Stoner az Ohioi Állami Egyetem oktatója és az egyetemi Rák Központ kutató professzora kísérletei során arra a megállapításra jutott, hogy a szeder nagyobb mennyiségben tartalmaz rák ellenes anyagokat, mint a fekete áfonya és a szamóca. Kísérleteit patkányokba befecskendezett vastagbél rákot okozó anyagokkal végezte. Az eredmények 11%-kal több rákellenes anyagot mutattak a szederben, mint a fekete áfonyában, illetve 40%-kal többet mint a szamócában. Stoner még korainak tartja arról nyilatkozni, hogy a szeder lenne a gyümölcsök királya, mivel még nem végzett a kísérleteivel. Ezen felül pedig az Észak Amerikai Vad Fekete Áfonya Termesztők Egyesületének (WBANA) igazgatója Sue Till nem ért egyet Stoner kísérleteivel, mert mint mondta Stoner csak a ültetvényeket vizsgálta és a vadon termőket nem. Úgy gondolja, hogy ez lényeges különbségeket eredményezhet, hiszen a vadon termő fekete áfonya 40%-kal több rákellenes anyagot tartalmaz a telepítetthez viszonyítva.

Stoner válaszul a WBANA-nak megígérte, hogy elvégzi a kutatásokat a vadon termő gyümölcsök esetében is. (Functional Foods & Nutraceuticals, July/August 2002)

Nő az argentin biotermékek exportja

Argentínában az ökoterületek nagysága 2001-ben már megközelítette a 3,2 millió hektárt. Ezzel Argentína az első helyen áll Közép- illetve Dél-Amerikában az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás tekintetében. Latin-Amerika ökoterületeinek 71%-a Argentínában található, ennek nagy része extenzíven hasznosított legelő. Az előző évhez képest azonban jóval kisebb mértékben nőtt az országban az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos vállalkozások száma. A növényi eredetű termékek exportja az elmúlt évben 61%-kal bővült (2000-ben 30 000 tonna, 2001-ben pedig 48 000 tonna). Argentína elsősorban aromanövényeket (pl. Rosa mosqueta), feldolgozott termékeket (pl. cukrot, narancslevet, teát), valamint gyümölcsöt (citromot, szőlőt, őszibarackot és almát) exportál. A legtöbb növényi eredetű bioterméket az Európai Unió országaiba viszik ki (az exportra kerülő gabonafélék és olajos magvak 76%-át, a gyümölcsök 86%-át, a hüvelyes- és zöldségnövények 97%-át, valamint a feldolgozott termékek 82%-át adják el az EU országokban). Jelentős mértékben növekedett az ökológiai gazdálkodásból származó méz exportja is (a 250 tonnát kitevő összmennyiségből 192 tonnát Európába visznek ki). (www.biofach.de)

Nem csökkent a BSE veszélye

Németországban már 200-ra nőtt a BSE megbetegedések száma (ebből 83 Bajorországban lépett fel). A Minisztérium közleménye szerint ebben az évben további 68 megbetegedést regisztráltak. Amióta észlelték – 2000. november 26-án – az első BSE fertőzést Németországban, több mint négymillió BSE gyorstesztet végeztek el vágóállatokon. Ugyanakkor BSE fertőzésre csupán megközelítőleg 60 esetben derült fény a gyorstesztek segítségével. A legtöbb esetre (kb. 140) egy ellenőrző program keretében bukkantak olyan állatoknál, amelyeket leselejteztek, amelyeknél már klinikai tünetek léptek fel, vagy ahol kényszervágásra került sor.

Az Európai Unióban, 2001-ben a Bizottság minden BSE fertőzést nyilvántartásba vett. Eszerint a legtöbb eset - egész pontosan 1184 - Angliában lépett fel. Ezt követi Franciaország 277, majd Írország 246, illetve Németország 125 fertőzéssel. Luxemburgban, valamint Svédországban mindezidáig nem találtak fertőzött szarvasmarhákat. Ezeket az adatokat azonban nem lehet közvetlenül összevetni egymással, mivel Németországban minden 24 hónaposnál idősebb állatot vizsgálnak. Ezzel szemben az EU csak a 30 hónaposnál idősebb állatok szűrését írja elő. Angliában ebből kifolyólag megsemmisítenek minden 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhát, és így ezeket az állatokat már nem szűrik. (www.biofach.de)

Németország: 200 öko-mintagazdaság

Renate Künast miniszterasszony Bonnban útjára indított egy olyan programot, mely az ökológiai gazdálkodást 200 öko-mintagazdaságon keresztül ismerteti meg. Az „Ökológiai gazdálkodás” elnevezésű program célja, hogy a gazdálkodók gyakorló gazdaságokon keresztül ismerhessék meg ezt a fajta termelést, kollégáikkal közvetlenül megbeszélhessék felmerülő kérdéseiket. De nem csupán a mezőgazdasági termelők, hanem a feldolgozók, kereskedők, illetve más érdeklődő csoportok - például iskolák - számára is betekintést szeretnének nyújtani az ökológiai gazdálkodás hétköznapjaiba. A 200 mintagazdaság Németország különböző tájegységein helyezkedik el, és egy szakmai zsűri választotta ki őket számos jelentkező közül. (www.verbraucherministerium.de)

Ökotermékek kampánya Andalúziában

Az andalúziai regionális kormány tanácsa az első Spanyolországban, amely kidolgozta ökológiai gazdálkodásról szóló tervezetét. Júniusban valamint júliusban lebonyolítottak egy olyan kampányt, melynek célja az ökológiai gazdálkodás széleskörű megismertetése volt. A kampány címe: „Az ökológiai gazdálkodás 50 legfontosabb kérdése Andalúziában”. A reklámkampány a televízióban, rádióban és a sajtóban zajlott, de élvezte a különböző ökopiacok (Córdoba, Ecoliva, Ecoloja) támogatását is, ezen kívül szakmai tanácskozások, szemináriumok kísérték. A kampány költségvetése 623 000 eurora rúgott. Andalúziában az ellenőrzött ökológiai területek nagysága 118 270 ha, a termelők száma 3 983, a feldolgozóüzemeké 190. A termékek 59%-át az EU országokba, 5%-át Japánba, a többit pedig nem EU országokba exportálják; 25% Spanyolországban kerül fogyasztásra. (http//www.cap.junta-andalucia.es)

Közös márkanév az ausztrál biogyapjúnak

Június végén Charleville-ben (Queensland) bemutatkozott a nyilvánosságnak a "Grasslands" márkanévvel fémjelzett projekt, melynek célja, hogy összefogják az ausztrál bio-merinógyapjú értékesítését. Becslések szerint ebből az igen értékes gyapjúból a világon mintegy 500-600 tonna létezik, ami David Johnson, projektmanager és tanácsadó állítása szerint Ausztráliából származik. Az öt éves előkészítő munka után februárban elszállíthatták az első konténernyi gyapjút. Ezt a szállítmányt nemsokára újabb követheti majd. (www.comege.com.au/grass)

Francia termelők a biotej behozatala ellen

Az elmúlt hetek során a francia termelők többször is tüntettek elsősorban a Németországból származó biotej behozatala ellen. A Biolait nevű termelői szövetség arról számolt be, hogy kénytelenek a biotej 40%-át konvencionális termékként értékesíteni, így a termelői árhoz nem jár bio felár. Az elmúlt évben 27 és 40 millió liter közötti mennyiségben importáltak tejet Franciaországba, írja az Ökomarkt Forum. A termelői árak idén Francia-, illetve Németországban egyaránt csökkentek, ami nem csupán a biotermelőket, hanem a konvencionális gazdálkodókat is érinti. Franciaországban a tej termelői ára 4,5 centről 3,2-re esett vissza. A Biolait azt követeli, hogy csökkentsék a behozatalt, és a csomagoláson tüntessék fel a nyerstej származási helyét is. (www.biofach.de)

Akció Németországban a génkezelt élelmiszerek ellen

A Németországi Környezet- és Természetvédelmi Szövetség útra kelt azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerekben fel-felbukkanó, genetikailag módosított növényekből származó szennyeződések ellen. Az országos akció éppen aktuális helyszínén két darab nyolc méter magas kukoricacső hívja fel az emberek figyelmét az információs pultra. A géntechnológia veszélyeit előre nem lehet megbecsülni, az EU mégis azt tervezi, hogy a jövőben engedélyezi azt, hogy az élelmiszerek legfeljebb 1%-ban tartalmazhassanak genetikailag módosított alkotókat - minden különösebb jelzés nélkül. Ha mindez bekövetkezne, akkor szennyeződne az egész tápláléklánc. A biogazdák sem menekülhetnének a géntechnológia elől. A fogyasztók nem dönthetnének többé arról, akarják-e a géntechnológiát a tányérukon, vagy sem. Ezért a szövetség azt követeli, hogy a géntechnológiát szorítsák sarokba, védjék meg azokat a gazdákat, akik géntechnológia nélkül egészséges élelmiszereket szeretnének előállítani. A kampány célja, hogy ennek jelentőségét széleskörűen tudatosítsa az emberekben, és nyomást gyakoroljon a politikai pártokra. (www.demeter.de)

Válogatta és fordította:
Homoki Hajnalka és Németh Károly

Vissza