Lapszemle itthonról

Ökogazdálkodó üzemek jövedelmezősége Németországban

Németországban a Fogyasztóvédelmi, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szövetségi Minisztérium tesztüzemi rendszerében nyilvántartott ökogazdálkodó üzemek (kertészet, gyümölcs-és zöldségtermesztés nélkül) száma a 2000-2001 gazdasági évben az előző évi 150-ről 229-re növekedett.

A 2000-2001 gazdasági évre szóló élelmezésügyi és agrárpolitikai beszámolóban az ökológia módon gazdálkodó üzemeket összehasonlították a konvencionális módon gazdálkodó üzemekkel. A konvencionális összehasonlító csoportba az üzemek az ökogazdálkodó üzemekkel megegyező termelési szerkezettel (üzemforma), hasonló területtel (mezőgazdasági terület), és természetes termőhely feltételekkel (összehasonlító érték Euro/ha) kerültek be. A beszámoló eredményeként az ökológiailag gazdálkodó üzemek magasabb termékárakat, nagyobb kereskedelemből, szolgáltatásból és melléküzemágból (gazdaságból való értékesítés, árueladás) származó jövedelmet értek el. Ezen kívül a specifikus gazdálkodási követelményekkel együtt járó (egyebek között prémiumok az ökológiai termesztési módszerekért) agrár-környezetvédelmi program révén nagyobb mértékű közvetlen kifizetésekhez is hozzájutottak.

Azonban az ökológiailag gazdálkodó üzemek a hagyományos, nagyobb mértékű állattartással jellemezhető üzemekkel szemben egyértelműen alacsonyabb nyereséget értek el. Az alacsonyabb trágya, növényvédő szer és vásárolt takarmányfelhasználás következtében az ökológiailag gazdálkodó üzemekben a naturális hozam egyértelműen alacsonyabb. A munkaerőre is ezen üzemeknek többet kell fordítaniuk, mivel több bérmunkást foglalkoztatnak. (Magyar Mezőgazdaság 2002. október 16.)

Megindult a marhahús export Nagy-Británniából

Nagy-Britannia a száj- és körömfájás járvány kitörése, 2001 eleje óta először ismét szállíthat az Európai Unió tagállamaiba marhahúst. Az első szállítmány Hollandiába érkezett. Hollandiában 2005-ig évente 19,5 millió sertés megtermelését várják, ami az ágazat többéves visszaesését követő stabilizációt jelenti. A 90'-es évek derekán 20 százalékos csökkenés volt, amelynek fele a megszigorított törvényeknek volt köszönhető .(Magyar Mezőgazdaság 2002. november 6.)

Csökken az ökogazdaságok száma Ausztriában

Ausztriában egy év alatt 740-nel csökkent, a most 18290 jegyzett ökogazdaságok száma. A művelt terület viszont 1,7 százalékkal növekedett, és elérte a 276 500 hektárt. Bár 1998-ban már hasonló volt az öko művelésű terület, az osztrák szakemberek 2020-ig mégis az ökogazdaságok számának csökkenését prognosztizálják. (Magyar Mezőgazdaság, 2002. november 6.)

A szélenergia gazdaságossága

Nemrégiben tudományos tanácskozás színhelye volt Kulcs község, ahol a szélenergia hasznosításával foglalkozó cégek képviselői tartottak előadásokat. 2001 júniusában ezen község legmagasabb pontján helyezték üzembe a mintegy 200 millió forintos beruházási költséggel létesített, 600 kW-os teljesítményű szélerőművet.

A szélturbinák hatásfoka azonban alacsony, mindössze 10-30 százalék közötti, ugyanis a névleges teljesítmény eléréséhez 12 m/s erősségű szélre lenne szükség, amit a meteorológusok már viharos szélnek minősítenek. Ezért a szélerőművek drágítják az általuk termelt villamos energiát, így hiába alacsonyabb a fajlagos beruházási költségük az atomerőművekhez képest. Nagy előnyük viszont, hogy nem hoznak létre környezeti károsodásokat, így nincs is környezeti kárt elhárító költségük. Ha a paksi atomerőmű teljesítményét a kulcsi szélerőműhöz hasonló teljesítményű szélturbinákkal akarnánk kiváltani, úgy mintegy 10-11 ezret kellene hazánk területén ezekből elhelyezni, azaz, minden 3 négyzetkilométerre jutna egy-egy szélturbina.

A szélerőmű ez idő alatt mintegy 1260 MW/h mennyiségű villamos energiát adott át a területileg illetékes áramszolgáltató cégeknek 15 Ft/kW-os áron, ami azt is jelenti, hogy a beruházás közel 12 év alatt fog megtérülni. (Falu Város Régió, 2002/7.)

Géntechnológiával módosított növényfajták a világban

Nem állt meg a GM fajták terjedése a világban 2001-ben sem. A források szerint 2000-ről 2001-re 19%-kal, 44,2 millió hektárról 52,6 millió hektárra nőtt a GM fajták vetésterülete. Az éves előrehaladás rendkívül gyors, ha azt nézzük, hogy az 1996. évi 1,7 millió hektárról nőtt hat év alatt a terület 50 millió hektár fölé.

A legnagyobb területen termelő országok közé az Amerikai Egyesült Államok (35,7 millió ha), Argentína (11,8), Kanada (3,2), Kína(1,5), Dél-Afrika (0,2), Ausztrália (0,2) tartoznak. Európában a 100 ezer hektár terület alatti termelők között Bulgáriát, Romániát, Spanyolországot találjuk.

A növényfajok között változatlanul a szója vezet 33,3 millió hektárral, és ezt követi a kukorica (9,8), a gyapot (6,8) és a tavaszi repce (canola). 100 ezer hektár alatt termesztik a burgonyát, a papayát és a tököt.

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a világ szója vetésterületének (72 millió ha) 46%-án a gyapot (34 millió ha) 20%-án, a repce (25 millió ha) 11%-án és a kukorica (140 millió ha) 7%-án termesztenek GM fajtákat. (Agrofórum, 2002. november).

McAfrika

A norvég Vöröskereszt szerint ízléstelen, hogy a McDonald's Mc Afrika nevű szendvicset árul üzleteiben, miközben Afrikában tizenkétmillió ember áll az éhhalál szélén. Ez „kegyetlen érzéktelenségre” vall, hiszen például Malawiban és Zimbabwében minden idők legnagyobb éhínsége pusztít. A szervezetek a hamburger árusításának azonnali leállítását szeretnék elérni.

Margaret Brusletto, a gyorsétteremlánc képviselője a botrány hatására bejelentette, hogy a cég a szendvics eladásából származó hasznot kész megosztani a segélyszervezetekkel. Később mégsem született ilyen megállapodás, és a McDonald's a hamburger árusításának leállítására sem volt hajlandó. A cég csak abba egyezett bele, hogy a McAfrikát áruló éttermekben az árusítás időtartamáig az éhezők segélyezésére felszólító plakátokat és segélygyűjtő perselyeket helyezzenek el. (KukaBúvár, 2002. ősz.)

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza