Lapszemle külföldről

A vetőmag genetikai szennyezése

Több mint 300 mezőgazdasági, kereskedelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szervezet illetve 70 ezer magánszemély az EU országaiból kérvényt nyújtott be az Európai Bizottság felé, a konvencionális és bio-vetőmag genetikai szennyezettségének mentessége érdekében. Az Európai Bizottság a vetőmagok esetében a jövőben egyes fajtánként engedélyezni kívánja 0,3-0,5 százalék közötti genetikailag módosított szervezetek jelenlétét mindenfajta jelölés nélkül. Benedikt Haerlin szakértő szerint a bizottság ezen döntése egyenlő lenne a genetikai szennyezés engedélyezésével. Az EU legutóbbi felmérésének eredményei szerint az EU lakosság 70 százaléka ellenzi, hogy genetikailag módosított szervezetek kerüljenek az élelmiszerekbe, illetve a Németországban készült felmérések is igazolják, hogy a helyi gazdák tiltakoznak az egyes kultúrákban való jelenlétüket illetően. Az engedélyezés egyik legnagyobb vesztese az ökológiatermesztésben érdekelteket sújtaná, mivel a termények és a termékek ezáltal elveszítenék megbízhatóságukat . (www.saveourseeds.org)

Állami védjegy Amerikában

A jövőben minden amerikai biotermelőnek, feldolgozónak és kereskedőnek az un. Nemzeti Bio Szabvány (NOS) előírásaihoz kell tartania magát és a termékeit az Egyesült Államok Agrár Hivatalának védjegyével „USDA” kell ellátnia. Az USDA védjegy négy fajtáját különböztetik meg. Ennek megfelelően beszélnek:

• 100%-os bio termékekről (a termékek minden egyes összetevője bio termesztésből származik);
• biotermékekről (a termékek 95-99%-ig tartalmaznak bio összetevőket, a fűszerek és egyéb ízesítő szerek származhatnak konvencionális termesztésből);
• bio összetevőket is tartalmazó termékekről (legalább 70%-a bio);
• néhány bio összetevőt tartalmazó termékekről (legfeljebb 70%-a bio).

A 100%-os biotermékek és a Biotermékek esetében kötelező a csomagoláson az USDA védjegy használata, a másik két esetben viszont elég csak a terméknek megfelelő feliratozás.

A szabályozás elsődleges célja, hogy megakadályozzák a jelölésekkel kapcsolatos csalásokat és hibás jelöléseket, illetve, hogy a fogyasztók a jövőben jobban eligazodjanak a egyes jelölések között. Az összes biotermékre kötelező a szabvány betartása, ez alól az import termékek sem kivételek, és ha valamely cég nem tartja be, akkor komoly büntetési díjat kell fizetnie.

A NOS program ugyan már 2000 decemberében útjára indult de 18 hónap haladékot kaptak a biotermelésben érdekeltek, hogy átálljanak rá. Az eredmények azonban már 2001-ben, a fogyasztói bizalom növekedése miatt, 20%-os keresletnövekedést idéztek elő, így a biotermékek értékesítéséből 9 billió amerikai dollár származott.

Mindezek ellenére egyes kisebb termelők, illetve nagyobb vállalatok is kritikával illetik az új rendszert. A kisebb gazdálkodók a helyi piacokon próbálják eladni friss termékeiket és mivel kis területen gazdálkodnak és kis mennyiséget értékesítenek így számukra a védjegy és a használati díja nem kifizetődő és értelmetlennek is tűnik. A nagyobb vállalatok gondja pedig az, hogy az egységes állami védjegy nem különbözteti meg a piacon a magasabb termesztési szintet betartó termelő termékeit az alacsonyabb szintet betartókétól. (www.ams.usda.gov)

Ökoélelmiszerek az európai piacon

A Kanadában megrendezett IFOAM konferenciára tették közzé a szerzők az „Analysis of the European market for organic food” című átfogó tanulmányt, melyben a biotermékek előállításának és forgalmazásának 2000. évi helyzetét elemzik Európában. A tanulmány számos adatot vizsgál. Összesen 62 táblázatban foglalja össze és elemzi a termelés, kereskedelem és a feldolgozás különböző mutatóit, melyek az Európai Unió egyes tagállamaira, valamint a felvételre váró országokra vonatkozik. A tanulmány letölthető a http://www.irs.aber.ac.uk/publikations/index.html weboldalról.

A GMO fajták meghódították az orosz mezőgazdaságot

Oroszországban mindezidáig tíz genetikailag módosított növényfajtát jelentettek be és engedélyeztek köztermesztésben. Az Agentur AgraEurópe (AgE) három herbicid-rezisztens szójafajtát, két burgonyabogár-rezisztens burgonyafajtát, négy kukorica- és egy cukorrépafajtát említ az Izvesztija nevű újságnak készült jelentésében. Minden egyes fajta egy háromlépcsős vizsgálaton esett át, mégpedig egy orvos-genetikai, egy orvos-biológiai, valamint egy technikai vizsgálaton. Az Orosz Tudományos Akadémia Táplálkozástudományi Intézetének szakemberei haszonállatokon végzett kísérletek, valamint egy több mint hat hónapig tartó, önkénteseken végzett vizsgálat keretében megállapította, hogy ezek a termékek semmiféle veszélyt nem jelentenek a fogyasztókra. Az Egészségügyi Minisztérium ezt követően megadta a szükséges engedélyeket.

Szeptember elseje óta Oroszországban minden olyan élelmiszert, illetve mezőgazdasági nyersanyagot külön jelöléssel kell ellátni, amely öt százaléknál több genetikailag módosított összetevőt tartalmaz, írja az AgE. (Agentur AgraEurope. www.agra-europe.de)

Hogyan kerül akrilamid az élelmiszerekbe?

A Svéd Egészségügyi Hatóság tavaly áprilisban állatkísérletek alapján megállapította, hogy az akrilamid rákkeltő anyag az élelmiszerekben. De hogyan kerülhet akrilamid a hasábburgonyába, a chipsekbe és más élelmiszerekbe? A rejtély végre megoldódott és kiderült, hogy valószínűleg egy olyan kémiai reakció okozza a jelenséget, mely a glükóz (természetes cukor) és az aszpargin nevű aminosav között meg végbe.

Kanadai, svájci és angliai tudósok nemrégiben egymástól függetlenül jutottak erre az eredményre. A reakciót Maillard-reakciónak nevezték el. A reakció a sütés, pörkölés, grillezés során zajlik le, ennek következtében alakul ki a sültek jellegzetes barna színe, illata és íze. Az akrilamid akkor keletkezik, amikor a glükóz magas hőmérsékleten bonyolult kémiai reakció során reakcióba lép az aszpargin nevű aminosavval. Az aszpargin nemcsak a zöldségfélékben fordul elő nagy mennyiségben, hanem a burgonyában és a gabonafélékben is. Ezekben sok a keményítő is, ebből keletkezhet a glükóz.

Ha meg kívánjuk akadályozni azt, hogy a Maillard-reakció végbemenjen a feldolgozás során a magas hőmérsékleten hevített élelmiszerekben, a sült krumpli és a chips nem kerülhet többé barnán az asztalunkra. Fogadják meg a tanácsot és fogyasszanak kevesebb chipset, hasábburgonyát, kekszet, pattogatott kukoricát, mert leginkább ezekben fordul elő az akrilamid. (www.bionetz.ch)

Válogatta és fordította:
Homoki Hajnalka és Németh Károly

Vissza