Lapszemle itthonról

Biotermékeket árusító helyek elemzése Németországban

Biopiac: A biopiac vásárlója általában nem csupán vásárol, hanem idejét nem sajnálva ismerőseivel beszélget, tanácsokat kér illetve ad. A piac előnye a nagyobb választék, az áru frissessége. Ugyanakkor a piac hatékonyságának növelése érdekében tett lépések, reklám, akciós értékesítés, stb. hiányzik, így súlya az összes biotermék értékesítésben a jövőben sem nő.

Kiskereskedelmi bioüzletek: Fő erősségük az alacsonyabb árszínvonal, így érik el, hogy itt a legnagyobb az alacsonyabb keresettel bírók részaránya. Mindent megtesznek az állandó vásárlók magukhoz kötésére. Többségük az áru beszerzésére szövetségbe tömörült. Hiányosságuk, hogy az áruösszetétel változása nem elég gyors, elmaradnak a primőr áruk beszerzésében és értékesítésében, amit a beszerző hálózat nehézkessége okoz, tehát ugyanazon helyről származik a hátrány is, mint az előny, ami miatt olcsóbban tudnak értékesíteni mint a konkurencia. A személyi kérdésekben (kiszolgálás, tanácsadás, hozzáállás) még sok javítani való van.

Bio-szupermarketek: Erősségük a széleskörű választék mind a friss-, mind a száraztermékek tekintetében. Más termékekkel is foglalkoznak, mint kozmetikai és tisztítószerek. Ahhoz, hogy minél több új vásárlót tudjanak megnyerni, alkalmazzák a kóstoltatás és reklámanyagok osztogatását, valamint az időleges árcsökkentést. Az új vásárlók meghódításában nehézséget okoz az, hogy a parkolóhely korlátozott, továbbá, hogy a kiszolgáló személyzet nem elég udvarias és képzettségük sem mindig megfelelő. Ennek ellenére a bio-szupermarketek biztonságosabb jövő elé néznek, amit tőkeerősségük és koncentrált kínálatuk nagyban elősegít.

Bevásárlóközpontok: Általában jellemző rájuk a biotermékek szűk, szerény választéka. Kívánnivalót hagy maga után az áruk frissessége is. Jó esélyük van ugyanakkor pozitív hozzáállás esetén a forgalom növelésére, mert sokan felkeresik más áruk vásárlására, és ha már ott vannak, a bioterméket is megveszik.

Bio-diszkontok: Új vásárlási lehetőség a bio-diszkontok létrejötte 2001-től. Jellemzőjük, hogy a hagyományos diszkont üzletekkel szemben ezekben friss gyümölcs, zöldség és tejtermékek is kaphatók és az eladási ár mintegy 15%-kal alacsonyabb, mint a szaküzletekben. (Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 1-2 szám)

Üvegházhatás csökkentése ésszerű állattenyésztéssel

A nagyüzemi istállókban egy 600 kilogramm súlyú, kétéves vágómarha anyagmérlege a következő: 3,5 tonna szója és más gabonaféle, 600 ezer liter technológiai víz, 14,6 tonna trágya, 200 ezer liter metán a marha emésztése során, 2500 liter üzemanyag a takarmány megteremtéséhez illetve 3 millió liter szén-dioxid az üzemanyag elégetéséből. A nettó eredmény 300 kilogramm hús.

Ennek alapján nem csoda, hogy a világ szarvasmarha állományának üvegházhatású gázkibocsátása 600 millió személygépkocsi károsanyag-kibocsátásával egyenlő. Lehet azonban ésszerűsíteni az állattenyésztést. Ausztriában vannak olyan családi mintagazdaságok, ahol 28 marha trágyájából és a ház körüli egyéb szerves hulladékokból egy 160 négyzetméter alapterületű lakóház és a melléképületek fűtése és melegvízellátása biztosított, a trágyamaradékot pedig kijuttatják a földekre. (Lélegzet, 2002./10.)

Többlettámogatás az elismert TÉSZ-eknek

Az idei agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szóló 290/2002 Kormány rendeletben kiemelt hangsúlyt kaptak a termelői értékesítő szervezetek. Az előzetesen elismert tészek (számuk 24) esetében a támogatás az árbevételtől függően változik:

• 150 millió forint árbevételig annak 20 százaléka,
• 150-300 millió forint között 30 millió forint és a 150 millió forint fölötti rész 3 százaléka,
• 300-400 millió forint között 34,5 millió forint és a 300 millió forint fölötti rész 6 százaléka,
• 400 millió forint árbevétel felett 40,5 millió forint és a 400 millió forint fölötti rész 9 százaléka.

A végleges elismerésben részesült TÉSZ-eknél (jelenleg csak egy van hazánkban) az árbevétel 8 százaléka a támogatás mértéke. Ebből adódhat, hogy a nagy árbevételű előzetesen elismert TÉSZ esetlegesen nagyobb támogatást kaphat, mint a véglegesen elismert. Ezeken felül a TÉSZ-ek támogatást igényelhetnek építési beruházásokhoz, mezőgazdasági gépberuházásokhoz, új mezőgazdasági gépek illetve új technológiai berendezések vásárlásához és lízingeléséhez. (Kertészet és Szőlészet (2003/11. szám)

Létkérdés az ökogazdálkodás

Rob Wolters az Európai Természetvédelmi Központ (ECNC) ügyvezető igazgatója szerint Közép- és Kelet-Európában még sok a hiányosság a természetvédelem és a környezetgazdálkodás területén, de nagyon fontos, hogy Nyugat-Európa hibái ne ismétlődjenek meg a közép- és kelet-európai országokban.

Európa fejlettebb államaiban több milliárd eurót költenek arra, hogy átalakítsák az intenzív agrárgazdálkodást, és egy természetközelibb, integrált mezőgazdaság jöhessen létre. Az ügyvezető súlyos gondnak tartja, hogy a magyar gazdák nem kapnak elég pénzt arra, hogy fenntartsák a természeti értékeket és megóvják a magyar tájat, pedig szerinte meg kell találni azokat az új módszereket, amelyekkel az agráriumból élőkhöz közvetlenül eljuthatna az ökológiai és gazdasági egyensúlyból kialakult jövedelem. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés, a gazdálkodás és a természetvédelem közötti egyensúly fenntartását a különféle szabályozók mellett az európai uniós finanszírozási politika támogatásával lehetne elérni. Ezen felül azonban létfontosságú, hogy az európai uniós közös mezőgazdasági politika kiegészüljön egy vidékfejlesztési programmal, amely egyensúlyt teremt a gazdasági érdekek és a természet védelme között.

Magyarországon például az ökogazdálkodást kellene támogatni, amely egyensúlyt teremt a gazdálkodás, a kultúra és a természet között, ugyanakkor megélhetést biztosít a helyieknek. Az igazgató rámutatott: a jó projektek kialakításában és a jó pályázatok megírásában az ECNC magyarországi képviselete is segít, de a pályázónak jeleznie kell, hogy pontosan mi a célja a programnak. (Magyar Nemzet 2003. február 12.)

A magyar biobornak is kell a cégér!

Az egyik svájci katalógusban olvasható, hogy a magyar nemesítésű Bianca szőlő boráért palackonként két svájci frankkal többet kérnek, mint a francia világfajta Chardonnay-ért. Ez a tény jól jelzi, hogy Nyugat-Európában a vásárlók készek áldozni a biokészítményekért. A Bianca fehérszőlő ellenáll a gombabetegségeknek, sőt rendkívül fagytűrő is. Csizmazia Darab József nemesítette Egerben. A Bianca ma már ott szerepel az unió fajtalistáján testvéreivel, az ugyancsak fehér bogyójú Zalagyöngyével, és a kék bogyójú Neróval együtt.

A következő évek feladata, hogy kiderítsük, melyek azok a rezisztens fajták, amelyeknek íze, zamata a piacon kedvelt lehet, és melyek azok, amelyekből komolyabb mennyiséggel lehet színre lépni. Egy fajta termesztésének elindításához ugyanis legkevesebb százezer palack bor szükséges. A piaci igények pontos ismerete után azonnal hozzá kellene látni a telepítéshez, nemcsak a borszőlők esetén, hanem a rezisztens csemegeszőlőknél is, hiszen az Európai Unió díjazza a környezetkímélő technológiával előállított, frissen fogyasztható szőlőket. A mag nélküli szőlőknek különösen nagy a perspektívája. A biopezsgő is karrier előtt áll, hiszen a Zalagyöngye kiváló pezsgőalapanyag. A marketingnek óriási jelentősége van abban, hogy a nagyközönség megismerje a portékát, így ne feledkezzünk meg a kóstolók szervezéséről és a borversenyekről sem. Egy szó, mint száz: a biobornak is kell a cégér! (Szabad Föld 2003. február 14.)

Jönnek az ökocimkék!

A környezetbarát termékek, szolgáltatások elterjedése érdekében a magyarországi és az európai uniós környezetvédelmi termékminősítő rendszer népszerűsítésébe kezdett Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A tárca vezetője sajtótájékoztatón elmondta: az úgynevezett ökocímkével ellátott termékek, szolgáltatások nem csak a környezet védelmét segítik, hanem versenyelőnyhöz juttatják a gyártókat. A minisztérium Környezetbarát Termék Kht.-ja 1994 óta több mint 250 termékre és szolgáltatásra adott ki engedélyt. Az EU-ban 1992 óta létezik ökocímke, hasonló nagyságú termék- és szolgáltatáskörrel. (Élet és Tudomány 2003/13.)

Válogatta és írta:
Németh Károly

Vissza