Lapszemle külföldről

Biogyümölcsök iránti kereslet növekedése Németországban

A bioélelmiszerek iránti bizalom törést szenvedett 2002-ben a Nitrofen botrány miatt Németországban. A legnagyobb veszteségek a tej és hús ágazatot érték, de a jelenség kihatott az egész biokultúrára. A fogyasztók bizalma szerencsére azonban lassan újra éledni látszik, amit a legújabb piackutatási eredmények is igazolnak. A legnagyobb kereslet a friss biogyümölcsök iránt van, és egy új project keretében a piaci részesedést 8,1 százalékkal, azaz 236 millió euróra próbálják növelni 2003-ban. Elsősorban trópusi és egzotikus gyümölcsöket kívánnak piacra vinni a kereskedők a szokványos gyümölcsök mellett választékbővítés céljából. (www.organicmonitor.com)

Biogazdálkodás Szlovéniában

Az ellenőrzött bioterületek nagysága 2002-ben 50 százalékkal nőtt az előző évhez képest Szlovéniában. Jelenleg 15 000 hektár területen folytatnak biogazdálkodást és a biogazdaságok száma elérte az 1 150-et. A gazdaságok két nagy szervezetbe tömörülnek, az egyik a BIODAR amely a Szlovéniai Biogazdálkodók Szövetsége, illetve a AJDA amely a Biodinamikus Állattenyésztők Szövetsége.

A biogazdálkodás állami területalapú támogatása már 1999 óta folyik. Az ellenőrzési rendszerüket az Európai Unió 2092/91. szabályozásának megfelelően működtetik. De az IFOAM ellenőrzési rendszere szerint is folyik gazdálkodás a BIODAR szövetség tagjai között. A biodinamikus gazdálkodókra pedig a nemzetközi Demeter előírásai vonatkoznak. Az egyetlen hivatalosan elfogadott tanúsító szerv a Mezőgazdasági Intézet Mariborban. (Biofach Newsletter 2003. február)

A világ biogazdálkodásnak jelenlegi helyzete

A korábbi előrejelzéseknek megfelelően a biotermékek forgalmából a világon 22-25 milliárd közötti amerikai dollár várható 2003-ban. A biotermékek piaca Európában és Észak-Amerikában a jelenlegi 1-3 százalékról a jövőben várhatóan 5-10 százalékra növekszik. Így 2005-ben már 29-31 milliárd közötti amerikai dollárról beszélhetünk.

Jelenleg egyébként több mint 22 millió hektáron folytatnak biogazdálkodást. Ausztrália rendelkezik a legnagyobb ökoterülettel a világon, amely 10,5 millió hektárra tehető, majd a sorban őt Argentína követi 3,2 millió hektárral. Európában Olaszországban van a legnagyobb átállás alatt lévő bioterület amely több mint 1,2 millió hektár, illetve Svédországban a legnagyobb az ökoterületek nagysága a teljes mezőgazdasági területhez viszonyítva. Németország a hetedik helyen áll a világon mintegy 632 165 hektárral.

A becsléseket 100 ország adatai alapján készítették a SÖL Ökologie und Landbau) németországi, a FIBL (Forschungsinstitut für biologischen Landbau) svájci és az IFOAM (International Federation for Organic Agricultural Movements) nemzetközi szervezet közreműködésével. (www.soel.de)

Lehet, hogy bezárják az ökosulit Írországban?

Az írországi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Fejlesztési Hatóság (Teagasc) az ország egyetlen állami tulajdonú biofőiskolájának bezárásán gondolkodik. A bezárás oka, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium nem támogatja megfelelőképpen az iskolát. Az ír ifjúsági miniszter mindezek ellenére elmondta, hogy a minisztérium már megpróbált mindent megtenni az iskola életben tartására.

A Mellows Mezőgazdasági Főiskola már három éve működik, és mintegy 230 hektáros biogazdaság van a tulajdonában. Az iskola célja az ökológiai gazdálkodás elméleti és gyakorlati oktatása, illetve a megfelelő marketing programok kidolgozása a biotermékek értékesítésére. Szakértők szerint az iskola bezárása az egész biomozgalomra negatív befolyást gyakorolna, az ír Biogazdák Egyesülete (IOFGA) és a Bio Hit szervezet nagyban ellenzi a bezárást. De úgy tűnik Írországnak nem célja az ökológiai gazdálkodás támogatása. (European Natural Foods 2003. február 24.)

Biofach Amerika

Szeptember 5-e és 7-e között kerül megrendezésre a nürnbergi Biofach mintájára az Egyesült Államok nagy biokiállítása és szakvására, az Organic Products Expo. Ezzel egyidőben zajlik majd ott egy másik hasonló témájú szakkiállítás is, melyen természetes alapanyagokból készült termékek kerülnek bemutatásra (19. Natural Products Expo East). A két vásár várhatóan 20 000 látogatót vonz majd. (www.biofach.de)

„Bioműanyagok”

A nürnbergi Biofach-kiállításon több mint 100 ember részvételével kétnapos szimpóziumot tartottak a biológiailag lebomló „műanyagokról”. Az előadásokból kiderült, hogy a dolog sikeresen túllépett a kutatás fázisán, és egyes nagy-britanniai, francia- és olaszországi szupermarketekben már bioélelmiszerek csomagolására és bevásárló tasakok gyártására használják ezeket a nagyrészt újratermelődő nyersanyagokból, pl. kukoricából, burgonyából, cellulózból előállított, használat után pedig káros maradékanyagok nélkül komposztálható „műanyagokat”. (www.biofach.de)

A vegetáriánusok tovább élnek!

Ez derül ki a heidelbergi Német Rákkutató Központ tanulmányából, mely egy 1978 óta folyó kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. Míg adott idő alatt egy átlagos népességcsoportban 100 ember hal meg, addig a vegetáriánusok közül csak 59-en. 41-en tehát a statisztikailag elvárhatónál tovább élnek. Ha csak a férfiakat vesszük figyelembe, még nagyobb különbség adódik, a vegetáriánus férfiaknál a halálozások száma ugyanannyi időre vetítve csak 52 volt. A vegán életmódúakkal (akik tojást és tejet sem fogyasztanak) és az ovo-lacto-vegetáriánusokkal (akik csak húst, ill. halat nem esznek) összehasonlítva a legjobb eredmény az „alkalmi húsevőknél” vagy mérsékelt vegetáriánusoknál tapasztalható, tehát a csökkent halálozási arány nem a húsról és halról történő teljes lemondással magyarázható. A tanulmányból kiderül még, hogy a dohányzás 70%-kal növeli a halál kockázatát, a rendszeres testmozgás pedig kb. 30%-kal csökkenti. (www.dkfz-heidelberg.de)

Új nemzetközileg egységes fairtrade-logó

Ettől az évtől kezdődően Németországban is egységes új jelöléssel kerülnek forgalomba a fejlődő országokból származó úgynevezett fairtrade-termékek, melynek célja, hogy a fogyasztók számára megkönnyítse a tájékozódást. Eddig minden ország fairtrade-szervezetének saját jelölése volt. A védjegyhasználat szigorú feltételekhez kötött, melyek közül a legfontosabbak: a gyermekmunka mellőzése, a termelők megfelelő bérezése, számukra emberhez méltó munkakörülmények biztosítása valamint környezetbarát termelési módszerek alkalmazása. Az alapelvek betartásáért a Transfair Egyesület kezeskedik. A kék és zöld színű új logó bemutatásán résztvevő szövetségi miniszterek arra hívták fel a figyelmet, hogy fogyasztói szokásaink átalakításával szolidaritást vállalhatunk a fejlődő országok lakóival, hozzájárulhatunk ezen országok környezetének védelméhez, segíthetünk az éhínség és a szegénység leküzdésében. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy nem alamizsnaosztásról van szó. A fairtrade-termékek „élő” példái annak, hogy a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem nem zárják ki egymást, hanem épp ellenkezőleg, csak együtt léteznek igazán. (www.naturkost.de)

GMO-növények termesztése az EU-ban

Az EU környezetvédelmi miniszterei mindaddig fenn kívánják tartani a genetikailag módosított növényfajták termesztésére vonatkozó moratóriumot, amíg olyan lényeges dolgok, mint a felelősség, a jelölés és a visszavezethetőség kérdései nem tisztázottak. A GMO-növények és a konvencionális valamint az ökológiai gazdálkodási mód „együttélésének” problematikáját tárgyalva az EU bizottsága úgy döntött, hogy az elkülönítés feltételeit nem célszerű EU-szinten egységesen szabályozni, már csak a tagállamok közti földrajzi és éghajlati különbségek miatt sem. Bár az Európai Unió illetékes bizottsága tervezi a mezőgazdaság, az ipar és a fogyasztók képviselőinek bevonásával az erre vonatkozó irányelvek kidolgozását, törvényi szintű szabályozást azonban nem kívánnak létrehozni, az elkülönítés megoldása így az egyes tagállamok és termelőik felelőssége marad.

Spanyolország az uniós országok közül elsőként döntött úgy, hogy 5 genetikailag módosított új kukoricafajta termesztését fogja engedélyezni, amint az EU feloldja az erre vonatkozó moratóriumot. (www.bionetz.ch)

2003 az édesvíz éve

Az ENSZ közgyűlése 55/196-os határozatában 2003-at az édesvíz évének nyilvánította. A 148 ország által támogatott határozatban a vízügyi szektor összes szereplőjét felkérik, hogy vegyenek részt a hétköznapi ember számára a fenntartható vízgazdálkodás jelentőségét és az édesvízkészletek védelmének fontosságát megvilágítani igyekvő munkában. Minden kormányzati és civil szervezet közreműködésére számítanak.

Egy-két szomorú adat: Jelenleg az emberiség egyhatoda, azaz 1,1 milliárd ember él tiszta vízhez való hozzáférés nélkül, aminek köszönhetően naponta körülbelül 6 000 gyermek esik a nem megfelelő minőségű ivóvíz és a csatornázás hiánya miatt elterjedő betegségek áldozatául. (www.bafg.de)

Válogatta és fordította:
Kovács Dóra és Németh Károly

Vissza